Ha nem harcol ki uniós reformot, meginog a széke, és a helyzetét a torykon belüli belső széthúzás is nehezíti a Nagy-Britannia EU-tagságáról szóló nyári népszavazáshoz közeledve - írja az Index. A felmérésekben inkább a maradás hívei vezetnek, de közelítettek hozzájuk a kilépést pártolók. Kemény kampányidőszak következhet.

Orbán Viktor csütörtökön tárgyal brit kollégájával, David Cameronnal többek között arról, hogy mi lesz a sorsa az EU-s, így magyar munkavállalóknak is járó szociális támogatásoknak a szigetországban. A brit miniszterelnök jól hangzó uniós reformokat kell, hogy kiharcoljon az EU-tagországokon keresztül a következő hónapokban, hogy az Európai Uniótól elhidegült szavazóinál és a saját pártján belüli EU-ellenes kritikusainál legyen mivel kampányolnia Nagy-Britannia EU-tagsága mellett a nyárra várható brit népszavazás előtt.

Cameron szeretné, ha Brüsszelben garantálnák,

• hogy Nagy-Britanniának nem kötelező részt vennie az uniós országok egyre szorosabbá váló politikai együttműködésében, ha nem akar,
• vétójogot kér a nemzeti parlamenteknek a születendő EU-s szabályozásokra,
• kihúzatná az uniós szerződés szövegéből, hogy az EU valutája az euró,
• és szigorítaná a szociális támogatás feltételeit a Nagy-Britanniába költöző uniós munkavállalók számára.

A Centre for European Reform nevű londoni think tank szerint Magyarország és Lengyelország számítanak az Egyesült Királyság legszorosabb közép-európai szövetségesének a reformokért folytatott tárgyalásokban,

azt azonban erősen ellenzik, hogy állampolgáraikat letelepedésük utáni első négy évben kizárják a briteknek járó szociális juttatásokból.

„A legsérelmesebb ma az angolok számára pedig az, hogy ha valaki munkát vállal Nagy-Britanniában, azonnal és automatikusan jogot kap és ebből fakadóan pénzt is a gyerekek után, akkor is, ha ezek a gyerekek nem tartózkodnak Nagy-Britannia területén, hanem otthon maradnak” – mondta a decemberi uniós csúcstalálkozó után Orbán Viktor Brüsszelben.

A miniszterelnök már akkor is négyszemközt egyeztetett David Cameronnal. A találkozójuk után arról beszélt, nem biztos, hogy január 7-ére sikerül megállapodni, de közel kerülhetnek hozzá. A Telegraph korábban úgy vélte, Cameron Orbánon keresztül szeretné meggyőzni a visegrádi országokat is.

Egy ilyen lobbi-szívességnek azonban minden bizonnyal ára van, és könnyen lehet, hogy ez az ár Orbán legfontosabb uniós törekvésének, az egységes kvótarendszer megtorpedózásának támogatása. Kérdés, hogy Cameron fel akar-e vállalni egy olyan ügyet, melyet jelenleg csak a magyar és szlovák kormány vállal fel nyíltan. Bár elképzelhető, hogy Orbánnak varsói látogatása során sikerült valamilyen egyezségre jutnia egy, a britek elé tárható közös álláspontról Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével.

A brit munkavállalóknak sem tenne jót

A brit kormány mostani finoman szólva sem egyszerűen átverhetőnek tűnő követelése az, hogy 4 évig ne kelljen bizonyos szociális juttatásokat adniuk olyan EU-migránsoknak sem, akik valóban dolgoznak. Ebben a formában ez diszkrimináció, mert különbséget tenne hazai dolgozó, és EU-migráns dolgozó között, ezt pedig az uniós jog nem teszi lehetővé. 

Ez a szabály azonban nemcsak a bevándorlókat védi, hanem a briteket is, hogy ne legyen a mostaninál is olcsóbb külföldieket alkalmazni, és azok ne szoríthassák ki a hazaiakat.

Az EU-s jog most sem teszi lehetővé, hogy valaki csak a szociális juttatások miatt költözzön egy másik országba. Mindenki hat hónapig tartózkodhat egy másik tagállamban, és ebben az időszakban az EU nem követeli meg, hogy automatikusan jogosulttá váljon a segélyre. Ha pedig valaki hat hónap után sem dolgozik, elvileg hazaküldhetik.

További részletek az Index cikkében >>