A fél világot felforgatta a kétszáz éve született filozófus
Karl Marx az egyik legmegosztóbb ember a tudománytörténetben.
Mennyire releváns Marx a 21. században? – firtatja egy halom cikk a világsajtóban a filozófus születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Önmagában az a tény, hogy ennyien fontosnak érzik a marxi életmű értékelését, mutatja, hogy kortársai közül szinte egyedülálló módon Marx még mindig megkerülhetetlen mérföldkő a társadalomról való gondolkodásban.
És ezen nem változtat az sem, hogy elméleteinek nagy része ma már csak korlátozottan használható; a minden fennállóval szembeni kíméletlen kritika programja, amit egész munkásságával hirdetett, aktuális marad legalább addig, amíg létezik kapitalizmus.
Filozófia, ami megváltoztatná a világot
Ha mai szavakat akarnánk aggatni Marxra, akkor mondhatnánk rá, hogy munkássága interdiszciplináris, vagyis több tudományterületen átívelő: filozófiai, szociológiai és gazdaságelméleti szemszögből is említésre méltó annak ellenére, hogy - utolsó éveiben megromlott egészsége miatt - egyben befejezetlen is.
Engels nélkül sehol sem lenne
Legalábbis ezt állítja Branco Milankovic, egyenlőtlenség-kutatásban utazó közgazdász - akivel az Index is készített interjút - a 200. évforduló apropóján megjelent írásában. Milanovic úgy véli, Marxról sokkal kevesebb szó esne manapság, ha nem áll fenn három tényező:
- ha nem lett volna Engels,
- ha nem történt volna meg az októberi szocialista forradalom 1917-ben,
- és ha nem jutott volna pénzügyi válságba a világgazdaság 2008-ban.
Forradalmak és válságok tették naggyá
De ez még bőven nem lenne elég Marx mai napig kitartó ismertségéhez. Németországban a szociáldemokrata párt nem sokkal később reformista fordulatot vett, vagyis forradalom helyett a kapitalista rendszeren belül működő jóléti állam irányába mutató célokat tűzött ki. (index.hu)