h i r d e t é s

A Fidesz suttyomban megint átszabta a közigazgatási bíráskodás szervezetét

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A Fidesz suttyomban megint átszabta a közigazgatási bíráskodás szervezetét

2022. január 15. - 05:31

A 2021. december 14-én elfogadott salátatörvény a választások előtti utolsó pillanatban jelentősen átalakítja a közigazgatási bíráskodás szervezetét.

Varga Judit - Forrás: Varga Judit Facebook oldala

Eddig senki sem tiltakozott ellene, miközben ezzel például az áprilisi választások és népszavazások teljes bírósági kontrollja is a Fidesz számára megbízható kezekbe kerülhet. Ráadásul valószínűleg lezárult az az átalakítási folyamat is, amelyet a 2018-as közigazgatási bíróságok felállítása helyett elterveztek és évenként csepegtetve, (rendre a karácsony előtti utolsó pillanatban elfogadott törvénnyel) egyeztetések nélkül átvittek.

Hogyan is zajlott a villámgyorsan lezavart változtatás, amely nem tűnt fel eddig szinte senkinek?

Az egész azzal indult, hogy 2021. november 2-án Varga Judit benyújtotta az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló salátatörvényt. Sokféle módosítás szerepelt benne, módosult a magánvádas feljelentés illetéke, változtak a csőd- és felszámolási eljárás szabályai, módosult a légiközlekedési törvény is. Változott az is, hogy mit kell beleszámítani a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe. A javaslatban szerepelt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása is, ami a jogegységi eljárás átalakításához szükséges.

2021. november 10-én megkezdődött a törvényjavaslat általános vitája, ahol Völner Pál (akkor még) igazságügyi államtitkárként megtartotta nyitó beszédét az előterjesztésről. A bírósági szervezetrendszer átalakításáról azonban szót sem ejtett.

Összegezve módosították

Aztán december 9-én Hende Csaba a Törvényalkotási bizottság elnökeként nyújtott be összegző módosítási javaslatot. A Törvényalkotási bizottság az illiberális rezsim vívmánya: egy parlament a parlamentben. Lényegében minden javaslatot azelőtt jóvá kell hagynia, hogy a parlament szavazhatna róla, és az utolsó pillanatban is jelentős változásokat eszközölhet, mint ahogy ebben az esetben is történt.

Ebben a változatában jelent meg az a „pár kiegészítés és „módosítás”, ami valójában jelentős, strukturális változtatás jelent a közigazgatási bíráskodás szervezeti rendszerében. Ez alapján módosult a bíróságok igazgatásáról és szervezetéről szóló törvény.

Diszkréten megnyíló álláshelyek

Így most március 1-jétől létrejön egy közigazgatási ügyekben eljáró ítélőtábla, amely első és másodfokon is ítélkezik majd. A módosítás indokolása szerint  a változás célja a Kúria tehermentesítése a másodfokú ügyek elbírálása alól. Kérdés persze, hogy akkor miért kap elsőfokú hatásköröket is?

Hogy milyen ügyekben jár el ez az új bírósági szervezeti egység, azt külön törvények mondják majd meg. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése – különösen az ítélkező bírák kiválasztása – érdekében a javaslat módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt is.

A módosítási javaslatból az is kiderül, hogy legkésőbb a törvényszéki bírák egy része 2022. január 10-ig átkérhette magát az újonnan alakuló, és közigazgatási ügyekben kizárólagosan illetékes Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumába. A törvényben foglalt feltételeknek megfelelő és magukat átkérő bírákat az OBH elnöke automatikusan ki is nevezi az ítélőtáblára. Ha ezután is maradnak fenn betöltetlen bírói álláshelyek, 2022. január 15-ig ki kell írni a pályázatot a  betöltésükre.

Karácsonyi meglepetés

Egy hétvége és egy hétköznap jutott arra, hogy a bíróság szervezetét érintő alapvető változásról szakmai és politikai konzultáció folyhassék. (Ezen keveset javít, hogy december 11. munkanap volt.)

December 13-án kezdődött meg az összegző módosító javaslat „vitája”. A Törvényalkotási bizottság fideszes tagja nem egészen három percben ismertette a javaslatot. Ebben megjegyezte, hogy az „számos technikai, illetve a jogalkalmazást segítő módosítást is tartalmaz”, amely  „valamennyi elemében arra irányul, hogy a jogrendszerünk koherensebb legyen, a gyakorlati tapasztalatok beépítésre kerüljenek, a különböző anomáliák pedig megszűnjenek”.

A „vita” még aznap véget ért, másnap pedig az Országgyűlés megszavazta a törvényt. A köztársasági elnök december 17-én írta alá, majd a Magyar Közlönyben is megjelent. 

 „Anomáliák” ellen anomáliákkal

A törvény tehát január 1. óta hatályban van. A hatályba lépéstől számított 10 napon belül az arra jogosult bírák kezdeményezhetik áthelyezésüket. Vajon hányan értesültek erről a lehetőségről, és milyen forrásból? Karácsony idején vajon hányan lapozgatták a Magyar Közlönyt, hogy tájékozódhassanak a napokon belül megnyíló, majd ugyancsak napokon belül bezáruló lehetőségről?

Vajon hogyan értesült, és milyen véleményt alkotott a módosításról az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György Barna, aki kizárólagosan jogosult a bírák részéről véleményezni a jogszabályok tervezetét?

Vajon mi indokolja azt, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró ítélőtábla elsőfokú hatáskört is kap, ha a cél a másodfokú közigazgatási ügyek átcsoportosítása volt (ahogyan azt az indokolás állítja)? 

És végül, vajon mi célt szolgál ez a puccsszerű törvényalkotás?  

Hamarosan megtudjuk. (helsinkifigyelo.444.hu)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s