Tolna megye főispánja figyelmeztetésben részesítette a megyeszékhely, Szekszárd fideszes polgármesterét. Ács Rezső ugyanis elmulasztotta az előírt módon újraszavaztatni azokat a döntéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP helyi frakciója az ellenzékkel karöltve éppen azért hozott meg, hogy megszüntessék a polgármester egyeduralmát, amit az önkormányzat működése felett gyakorolt.

Ácsot azonban a kormányhivataltól érkezett figyelmeztetés sem hatotta meg, pedig abban azt írták, hogy mulasztásos törvénysértést követ el, ha az ügyben nem hív össze rendkívüli testületi ülést. Ez azonban azóta sem történt meg.

Szekszárdon a kormánypárti képviselőcsoport március végén nyíltan szembefordult a városvezetővel, és ebben az ellenzéki összefogás, az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) is támogatta a helyi Fideszt. A kormánypárti politikusok közötti szakítás első jelei a jegyző kirúgását követően mutatkoztak meg. Március 28-án bizalomvesztésre hivatkozva váratlanul felmentették hivatalából Gábor Ferencet, akit addig a polgármester bizalmasaként tartottak számon. Korábban az ellenzék több ízben sérelmezte, hogy a jegyző már-már politikusként képviselte Ács álláspontját a testületi üléseken. A sajtóhírek szerint a polgármester azért haragudhatott meg munkatársára, mert a külsős főállású alpolgármesteri posztra kiszemelt Posta Zoltánt kiküldte az egyik zárt ülésről.

A jegyző váratlan felmentése alkalmat adott a Fidesz-KDNP-nek az elhatárolódásra. Máté Péter frakcióvezető a város számára kártékonynak nevezte Ács döntését. Gábor Ferencet másnap vissza is helyezték hivatalába, de hogy valójában hosszútávon megmaradhat-e a pozíciójában, az azóta sem derült ki: a jegyző közel egy hónapja betegállományban van, a polgármester pedig nem nyilatkozik a konfliktusról.

Gábor a 24.hu-nak azt mondta, hogy telefonon hívták fel, és Posta Zoltán közölte vele a kirúgás hírét. A polgármester ott volt ugyan Posta mellett, de nem szólalt meg akkor sem, amikor jelezte, hogy a betegszabadsága idején nem mondhatnak fel neki. A jegyző megerősítette, hogy betegsége ellenére az elmúlt napokban több olyan dokumentumot kiadott, melyek állást foglalnak a testület és a polgármester vitájában, és nem Ács Rezső pozícióját támogatják.

A Gábor Ferenc státusza körüli bizonytalanság azért érdekes, mert korábban az ellenzéki ÉSZ éppen azt rótta fel neki, hogy nagyban segítette a polgármestert, amikor a koronavírus-járványt kihasználva egyszemélyi hatalmat épített ki a városban. Ráadásul Ács Rezső az elmúlt években elhatalmasodott betegsége miatt lényegében már nem szólal meg, és keveset is tartózkodik a közgyűléseken, így erősen hagyatkoznia kellett a jegyző segítségére.

Ács három éve jelentette be, hogy ataxiával küzd, bizonytalanabbá vált a mozgása, és egyre nehezebben megy neki a beszéd, ez azonban szellemi képességeire nincs negatív hatással. A betegség nem akadályozta meg abban sem, hogy a Covid-veszélyhelyzet megszűnése előtti napokban, 2021 nyarán úgy szabja át az önkormányzat addig érvényben lévő szervezeti és működési szabályzatát, hogy hozzá kerüljenek a legfontosabb döntések. Elvette a bizottságok összes komolyabb döntési jogát, és korlátozta vagy megszüntette a képviselők közgyűlés összehívásával és a napirend meghatározásával kapcsolatos jogosítványait.

Idén március 30-án, két nappal a jegyző körül lezajlott közjáték után mégis alkalom kínálkozott az szmsz módosítására, miután Ács stratégiai hibát követett el. A polgármester az aznapi testületi ülésen ugyanis maga tűzte napirendre az szmsz megváltoztatását, de csak azért, hogy KDNP-s bizalmasát, Posta Zoltánt alpolgármesternek nevezhesse ki. Ezt a napirendi pontot használta ki a testület.

A Fidesz és az ellenzék nemet mondott arra, hogy egy második helyettes is legyen a polgármester mellett a komoly költségvetési gondokkal küzdő városban, majd nagykoalíciós előterjesztésekkel visszacsinálták a 2021-es szmsz-módosításokat. A Fidesz frakcióvezetője már az ülés elején élesen bírálta a polgármester tevékenységét, Posta Zoltánról pedig annyit mondott, hogy az alpolgármesteri jelölés előtt Ács a titkárságra vette fel, mert hosszabb ideje nem volt munkája. Postát egyébként tavaly ősszel a KDNP a városban – egy kormánypárti képviselő halála miatt – megrendezett időközi választáson is elindította volna, de a helyi Fidesz másik jelölt mellett döntött, aki végül fölényesen nyert is.

A polgármester a pandémia idején az egyszemélyes hatalmát kihasználva változtatott az szmsz-n, elnémította a testületet, személycseréket hajtott végre, és minden hatáskört elvett a bizottságoktól. Ezen most végre változtattunk. Megszüntettük a második alpolgármesteri és a tanácsnoki posztot, így a polgármester nem tolhatja be a barátját a közgyűlésbe, nem osztogathat állásokat, hogy a város milliókat fizessen ki

– mondta a 24.hu-nak Bomba Gábor, az ÉSZ frakcióvezetője, aki a 2019. októberi önkormányzati választáson bő 2 százalékpontos különbséggel maradt alul Áccsal szemben, bár a testületi többséget akkor megszerezte az ellenzéki pártokkal kiegészült egyesület.

Bomba arról is beszélt, hogy a Fidesz-KDNP javaslatát elfogadva visszahívták a gazdasági és a pénzügyi bizottságok külsős tagjait, akiket a polgármester nevezett ki. Visszaadták a bizottságoknak az elvett hatásköröket, és az ÉSZ 50-50 arányban megosztozott a bizottsági helyeken a Fidesszel. Megszavazták a képviselők napirendi javaslattételi jogosítványát is. Megszüntették továbbá a polgármesteri tanácsnok állását, amit az ÉSZ-frakció egykori tagja, Zaják Rita töltött be. Az egykoron párbeszédes Zaják 2021-es kilépésével szűnt meg a 2019-ben megszerzett ellenzéki többség a közgyűlésben, ezzel akkor annak a lehetősége is elillant, hogy a beteg polgármester lemondását sürgető ÉSZ a testület feloszlatásával csikarjon ki új választást.

A határozatokat a polgármester még aznap megtámadta egy, az önkormányzati törvény által biztosított módszerrel. Ács az összes döntést az önkormányzat érdekeit sértőnek minősítette, és felfüggesztette a végrehajtásukat. Indoklást ehhez nem fűzött. A törvény értelmében ha a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek találja a testület valamely döntését, akkor addig fel kell függeszteni annak végrehajtását, amíg a képviselők minősített többséggel újra döntést nem hoznak a kérdéses ügyben. A polgármesternek ilyen esetben 15 napon belül össze kell hívnia egy rendkívüli ülést. Ács ezt nem tette meg.

A jegyző a frakciók kérésére véleményezte a szóban forgó határozatokat, és mindet elfogadhatónak, sőt a bérmegtakarítás szempontjából hasznosnak ítélte. Gábor Ferenc április 13-án figyelmeztetést is küldött Ácsnak, felhívva a figyelmet arra, hogy törvénysértést követ el, ha nem hívja össze másnapra a képviselőket. Miután ez a törvényességi jelzés ellenére sem történt meg, az ügy a Tolna Vármegyei Kormányhivatal elé került.

Horváth Kálmán főispán április 17-én törvényességi felhívást küldött, mely további szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a polgármester elszabotálja a szavazások megismétlését.

A mulasztásos jogszabálysértés megszüntetése érdekében a polgármesternek haladéktalanul intézkednie kell a testületi ülés összehívása érdekében

– írta immár több mint egy hete kormányhivatal vezetője.

Ács azonban csütörtökre is úgy hívta össze a képviselő-testület rendes áprilisi ülését, hogy annak napirendjén nem szerepelnek a március 30-i határozatok. (24.hu)