h i r d e t é s

A kormány szerint nem baj, ha leszakadnak a nyugdíjak

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A kormány szerint nem baj, ha leszakadnak a nyugdíjak

2019. november 04. - 09:27

 

Bődületes különbségek vannak nyugdíj és nyugdíj között, de a bérekhez viszonyítva is egyre szélesebbre nyílik az olló, így nőttön nő a rendszerrel szembeni elégedetlenség. - írja a 24.hu.

Illusztráció: pixabay.com

Megkérdeztük a döntéshozókat, áthangolják-e a rendszert, megfontolva az érintettek, illetve a szakértők javaslatait.

A legutóbbi adatok szerint 32-en kapnak egymillió forint feletti nyugdíjat, közülük kilencen kétmillió forint feletti extra magas járadékhoz jutnak. Ezzel szemben a nyugdíjasok 87 százaléka 50 ezer és 200 ezer forint között kap havonta, és jó pár ezren vannak, akiknek 50 ezer forintnál is kevesebbel kell beérniük.

Milliós nyugdíjak ugye azért lehetnek, mert a járulékfizetésnél sincs plafon, így a nyugdíjaknál sincs. A megoldás egyszerű lenne, mint azt a szakértők is javasolják, vissza kellene állítani a plafont.

Vagy megfogadni a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület ajánlását, aminek eredményeképpen nem lenne 600 ezer forintnál magasabb nyugdíj az állami rendszerből.

Messze leszakadva a bérektől

A nyugdíjakkal az is baj, hogy leszakadtak a bérektől. Ezt jól mutatja például az is, hogy míg az átlagnyugdíj 135 ezer forint, a nettó átlagkereset 239 ezer forint. Hogy a leszakadás megállítható legyen, azért is javasolta szintén a nyugdíjas parlament, hogy ne csupán az inflációt, hanem a bérnövekedést is vegyék figyelembe a nyugdíjemelésnél.

Nyugdíj és nyugdíj között is hatalmas lehet a különbség, a régebben megállapított járadékok jóval alacsonyabbak lehetnek, mint a friss nyugdíjak. Ennek oka szintén az, hogy a bérek jelentősen elhúztak az utóbbi pár évben – emiatt magasabbak a frissen megállapított ellátások is. A korábban megállapított nyugdíjak pedig nem követik ezt az ütemes növekedést.

Százalékos emelés, alulbecsült infláció, utólagos korrekció

A százalékos nyugdíjemelés csak tovább növeli a meglévő különbségeket, ezzel a módszerrel akinek eleve kicsi az ellátása, az alig emelkedik, akinek nagy, azéhoz szemérmetlenül magas összegeket csapnak hozzá. Az év elején például átlagnyugdíj mellett havi 3500 forintot lehetett kapni, a kétmillió forintos nyugdíjra ennek bő tizenhatszorosa, 57 ezer forint emelés érkezett.

És az is előfordul, hogy a költségvetésben minden várakozást alulmúló inflációt állítanak be, így a nyugdíjemelés is kisebb lesz, mint a pénzromlás, ahogy például idén.

Az alulbecsült infláción alapuló nyugdíjemelést utólag kiegészítő nyugdíjkorrekció követi novemberben, de ennél sincs plafon. Így akik 1-2 milliós nyugdíjakat kapnak, több mint egy átlagnyugdíjnyi korrekcióval fejelhetik meg az ellátásukat idén novemberben.

Forszíroztuk azt is, hogy akiknek alacsonyabb a nyugdíja, azoknál lehetne magasabb a nyugdíjemelés, a korrekció. De figyelembe vehetnék a nyugdíjas szervezetek kérését, és az élelmiszer-inflációhoz igazíthatnák a nyugdíjkorrekciót.

Megkérdeztük, elérte-e a nyugdíjasok széles rétegeinek elszegényedését előidéző problémahalmaz a kormány ingerküszöbét, foglalkoznak-e a felsorolt kérdésekkel, és mindezt figyelembe véve változtatnak-e a nyugdíjrendszeren? Sikerült megtudnunk.

Minden úgy jó, ahogy van

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésünkre azt írta,

semmilyen, a nyugdíjjal kapcsolatos változás nincs napirenden.

És aztán jött a magyarázat, miért nincs. A 2010-es kormányváltás óta garantálják a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, az inflációkövető nyugdíjemelést.  A gazdaság növekedésének köszönhetően a nyugdíjak reálértéke 2010-hez képest több mint 33 százalékkal emelkedett, a vásárlóértékük mintegy 10 százalékkal nőtt.

A kormány kiemelten fontosnak tartja a nyugdíjasok megbecsülését, hogy ők  is részesülhessenek a jó gazdasági eredményekből, hiszen az életüket ledolgozták a családjukért, az országért. A jó gazdasági eredményeknek köszönhetően idén ősszel várhatóan harmadik alkalommal ismét tudnak nyugdíjprémiumot fizetni. A nyugdíjasok számára korábban Erzsébet-utalványt biztosítottak, most 9 ezer forintos rezsiutalványt adnak.  A nyugdíjprémium összege a gazdasági növekedéstől függ, a nyugdíjkiegészítés pedig az éves inflációs adattól. Mindkettő számítását jogszabály rögzíti, egységesen, a konkrét összegekről a kormány ősszel hozza meg döntéseit.

Ezek szerint a kormány fütyül a nyugdíjasok kéréseire,

  • nem lesz sem nyugdíj-felzárkóztatás,
  • sem béremelkedést követő nyugdíjemelés,
  • maradnak és gyarapodnak a milliós nyugdíjak,
  • és nem baj az sem, ha továbbra is tízezrek kapnak pár tízezer forintot.

Finomhangolás tehát nem lesz a nyugdíjrendszeren, hiába tény, hogy szegényednek az idősek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség idősek napi cikke szerint:

  • a nyugdíjszerű ellátásban részesülők felének jövedelme nem éri el az átlagnyugdíjat, ami most 135 ezer forint körül lehet.
  • A létminimum alatt élő nyugdíjasok száma pedig mintegy 200 ezer fő. A nyugdíjas létminimum legutóbb 85 338 forint volt.

 

24.hu


 

h i r d e t é s