A kormány szerint szigorúbb, az ellenzék szerint enyjébb a megszavazott klímavédelmi törvény
A globális felmelegedés elleni cselekvési tervről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán. A kormány az EU-s gyakorlatnál szigorúbb magyar klímavédelmet emleget, az ellenzék szerint ez fordítva igaz, az európai uniós klímacélok szigorúbbak a magyarnál.
A kormány szerint fontos, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a nagy szennyezők fizessék meg.
A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások.
A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.
Magyarország a kormány által elfogadott hosszú-, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné - tette hozzá Kaderják Péter államtitkár.
A klímavédelemről kedden elfogadott törvényben szereplőknél szigorúbb klímacélok kitűzését sürgették szerdai közös sajtótájékoztatójukon ellenzéki országgyűlési képviselők.
Az ellenzék nyilatkozatai
Az LMP frakcióvezető-helyettese, Schmuck Erzsébet a Fidesz szégyenének nevezte a szavazás eredményét, amellyel a klímavészhelyzetről szóló ellenzéki javaslat tartalmát lecserélték, nagyban legyengítve azt.
A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence is azt hangsúlyozta, hogy a kormány kiirtott a javaslatból minden olyan elemet, amiért érdemes lett volna támogatni. Az, hogy született Magyarországon egy klímavédelmi törvény, akármilyen tartalommal is, az mégiscsak legalább fél siker, tette hozzá.
A Jobbik országgyűlési képviselője, Magyar Zoltán szerint mára akkora társadalmi súlya van a klímaváltozás kérdésének, hogy azt a kormány sem képes a szőnyeg alá söpörni.
Ma a zöld az új normális, jelentette ki Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, de nyomatékosította, hogy látszatmegoldásokat nem támogat az ellenzék.
A DK országgyűlési képviselője, Oláh Lajos azt mondta, hogy pártja annyiszor hozza vissza a klímavédelem ügyét, amíg a Fidesz végre megérti, hogy valódi lépéseket kell tenni. Meggyőződése, hogy a magyarok többsége is így gondolja ezt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás mindenkit érint, "nem válogat a szavazók között", leküzdéséhez pedig teljes összefogásra van szükség. (MTI) / Euronews