h i r d e t é s

A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák

2018. október 18. - 13:36

 

Az iskolaválasztást segítő legjobbiskola.hu portál az idén több mint ezer hazai középiskola 1678 képzési formáját rangsorolta a kompetenciamérések és az érettségi eredmények alapján, s e szerint a veszprémi Lovassy, a budapesti Deák téri, Eötvös, Fazekas, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth, a nyíregyházi Krúdy, valamint a zalaegerszegi Zrínyi számítanak az ország legjobb gimnáziumainak. - írja a nepszava.hu.

A salgótarjáni Borbély Lajos Szakgimnáziumban elért érettségi eredmények az országos átlag alatt maradtak. Forrás: nepszava.hu

A lista másik végéről viszont nem esett szó sehol, ezért utánajártunk, miért éppen a salgótarjáni Borbély, az abaújkéri Wesley, a berettyóújfalui Eötvös, a komáromi Kempelen, valamint a karcagi Lábassy a leggyengébbek.

Ilyen egy halódó város iskolája

– jellemezte a lista 1678. helyén záró Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját az intézmény egyik korábbi tanára.

Aki csak teheti, menekül Salgótarjánból, a rendszerváltás óta a lakosság harmada elköltözött. Értelemszerűen az iskolázottabbak és a tehetősebbek mentek el, a képzetlenebbek maradtak, s így ezzel arányosan "a gyerekanyag" is folyamatosan romlik.

Nem véletlen, hogy a legjobb helyi gimnázium, a Bolyai sincs a legjobb kétszázban.

A Borbélyban építőipari és műszaki szakképzések mellett érettségit adó autószerelő-, kozmetikus- és fodrászoktatás folyik, a diákok a kompetenciamérésben tavaly a nemzetközi összevetésben meglehetősen alacsony magyar átlag 83-84 százalékát érték el, érettségi eredményeik pedig messze a hazai átlag alattiak: középszinten történelemből 36, magyarból 28, matematikából 9 százalékot értek el a vizsgázók.

A "gyerekanyagot" emelte ki, mint az eredménytelenség legfőbb forrását a rangsor 1658. helyén végzett kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola egyik tanára is.

Az a baj, hogy nem azért jönnek hozzánk a diákok, mert érdekli őket valamelyik szakma, s meg akarják tanulni, hanem mert nem veszik fel őket máshová

– állította a neve elhallgatását kérő pedagógus. – Ugyanilyen elven mennek az építőipariba is, igazából az dönt, hogy nálunk olyan képzések indulnak, amelyeken zárt helyen lehet dolgozni, az építőben pedig kintiek.

A tanár szerint, mivel kevés a tudatos pályaválasztó az iskolájukban, így a diákok többségét nem is érdekli, milyen jegyeket, bizonyítványt kapnak, mert nagy részük nem is a végzettsége alapján akar elhelyezkedni.

Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tudáshiánnyal érkeznek az általános iskolából

– tette hozzá.

Igazából nem is értem, hogyan engedhetik ki őket az alapfokú iskolák, illetve pontosan tudom: meg akarnak szabadulni a problémás gyerekektől. Csak éppen azt nem veszik figyelembe, hogy a középfokú oktatásnak nem az alapszint megtanításáról kellene szólnia. El lehet képzelni, milyen szakmunkás lesz valakiből, aki nem tud százas nagyságrendben számolni.

A probléma nem egyedi, oktatáskutatók régóta figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi hazai közoktatás nem alkalmas rá, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztassa. Nem véletlen, hogy a statisztika szerint az elmaradottabb kistérségekből egyre nehezebb bekerülni a felsőoktatásba: tíz év alatt 18 százalékkal csökkent az esélyük az ilyen helyről érkezőknek, s a folyamat 2013 óta látványosan felgyorsult.

Az átlagoshoz képest kevesebben tanulnak tovább a szolnoki Magiszter Alapítvány Fényes Adolf Szolnoki Művészeti Szakközépiskolája és Gimnáziumából is, amely 1643. helyével a legutolsó lett a gimnáziumok között. 

- Az alapítványi fenntartásnak köszönhetően teljesen más légkörben dolgozhatunk, mint egy állami iskola – magyarázta Csiderné László Csilla, az intézmény vezetője –, így nem véletlen, hogy rengeteg olyan gyerek jön hozzánk, aki valami miatt nem találták meg a helyüket az állami közoktatásban: beilleszkedési zavarosak, sajátos nevelési igényűek, az átlagosnál érzékenyebbek.

Az intézményvezető hozzátette, tanári gárdájuk sokkal többet foglalkozik a gyerekek problémáival, lelki gondjaival, mint egy átlagos iskolában.

A tananyag természetesen ugyanaz, csak nálunk jut idő másra is

– mondta. – Nem az a fontos, hogy minél többen továbbtanuljanak, s ennek érdekében végighajtsuk a gyerekeket a középiskolai éveiken, hanem, hogy szeressenek iskolába járni, s mindenkiben megtaláljuk, miben is tehetséges. Ha ez olyasvalami, amit a felsőoktatásban tud kamatoztatni, akkor továbbtanul, de lehetséges, hogy valamilyen művészetben tud kiteljesedni. Évfolyamonként többen nem is érettségiznek végül, viszont náluk az is eredmény, hogy nem maradtak ki az iskolából. Aztán később, lehet, hogy évek múltán jönnek, hogy akkor most letennék az érettségit. A saját akaratukból, nem kényszerből vagy valaki elvárásának megfelelve.

Elkeserítő helyzetben a magyar gyerekek harmada

Minden harmadik gyermeket szegénység fenyeget Magyarországon, az uniós országok közül csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet – derült ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss jelentéséből. Ez együtt jár a társadalmi kirekesztettséggel: a magyar gyerekek 33,6 százalékára leselkedik az a veszély, hogy a társadalom perifériájára sodródik. A görögöknél ez az arány 37,5 százalék, a bolgároknál 45,6 százalék, a románoknál 49,2 százalék. Az uniós átlag 26,4 százalék, ami mintegy 25 millió 18 év alatti gyermeket foglal magába. 

Ezek a gyerekek olyan családokban élnek, ahol a kilenc legfőbb kiadás (lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon) közül legalább négyet nem tudnak megfizetni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy otthonukban csak szűkösen férnek el, a lakás minősége alacsony (pl. nincs fürdőszoba, beázik a tető). Magyarországon 24 százalék ezeknek a családoknak az aránya (az uniós átlag 7 százalék). 

Mindez összefügg a gyermekek egészségével, oktatásával is. Magyarországon a szegény gyerekek sokkal nehezebben férnek hozzá a minőségi oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, mint jobb módú társaik. A szegénységnek kitett gyermekek között többségben vannak a romák; míg a többségi társadalom esetében tízből kilenc gyermek jár óvodába 4 éves kora és az iskola megkezdése előtt, a roma gyerekeknél csak tízből öt. A jelentés szerzői szerint a magyar kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítania a szegényebb családok megsegítésére, a gyermekjogokra, illetve az ezekkel foglalkozó civil szervezetek támogatására. - J. D.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..