A francia Le Monde a Bayer Zsolt újságíró állami kitüntetése körüli vitáról írt.

A Die Zeit Ilyen évünk még nem volt című írásának szerzője, Bernd Ulrich kiemelte: "a német menekültpolitika mérlege nem is annyira rossz - még úgy sem, hogy nem sikerült minden".

A terjedelmes elemzésben a szerző a Magyarországon az osztrák határ felé elindult menedékkérők befogadásáról tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntés révén kibontakozott fejleményeket vizsgálva úgy vélte, a legfőbb "politikai kérdés" nem az volt, hogy a németek meg tudnak-e birkózni a menekültek nagy számával, hanem az, hogy milyen emberek, milyen nemzet akarnak lenni, a menekültek beengedésével a "befogadás kultúráját" választják-e, vagy a határok lezárásával a "bezárkózás kultúráját" követik.

Az utóbbi révén az Idomeniben és Calais-ban tapasztalt állapotok uralkodtak volna el a német határok mentén, aminek elviseléséhez az áldozatokat tettesnek, a menekülthullámot pedig inváziónak kellett volna minősíteni. Ehhez a németeknek "rendesen hangulatba kellett volna jönniük, mert saját maguktól ilyesmire már nem képesek" - vélekedett a Die Zeit szerzője. 

A németekkel szemben a magyaroknak ez nem okozott nehézséget, egyebek között azért, mert a kormány "a szíriai és iraki polgárháborús menekülteket átcímkézte iszlamista agresszornak".

A szív "megkeményítésének projektjében" a magyarok más szempontból is előnyösebb helyzetben voltak. Először is Orbán Viktor kormányfő a hivatalba lépése óta "látens állandó mobilizálást" folytat, vagyis "dühre kész" állapotban tartja a népet. Másrészt "Magyarország a történelem már éppen eleget szenvedett áldozatának érezheti magát", míg a dúsgazdag és hatalmas Németországtól elképzelni sem igen lehet ilyen hozzáállást. Harmadrészt Magyarországon szinte egyáltalán nem élnek muzulmánok, míg Németországban több millióan vannak, így belső feszültségeket idézhetett volna elő a bezárkózás a muzulmán menekültek előtt - fejtette ki a Die Zeit szerzője.

Hozzátette: a bezárkózás kultúrája révén Magyarország "ugyan megkeményedett, de egyesült", Németország viszont nem csupán megkeményítette, hanem meg is mérgezte volna magát.

A Bayer Zsolt újságíró állami kitüntetése miatti vitáról írt a Le Monde. A francia balliberális lap szerint felmerül a kérdés, hogy "az Európai Unió egyik tagállamának kormánya kitüntethet-e egy rasszistát". Megemlítette, hogy Bayer Zsolt, a miniszterelnök fiatalkori barátja és a Fidesz egyik társalapítója annak a kormánypárti Magyar Hírlapnak az újságírója, amelyet a közelmúltban a médiahatóság kétszer is megbírságolt gyűlöletkeltés miatt.  A tudósító Blaise Gauquelin megjegyezte, hogy Közép-Európában Magyarországon él a legjelentősebb, mintegy 150 ezres zsidó közösség, amely őrzi annak a több százezer zsidónak az emlékét, akiket a magyar csendőrség közreműködésével küldtek Auschwitzba. Arra is kitért, hogy már legalább hetven korábbi kitüntetett visszaküldte az elismerését, de a szerző szerint kizárt, hogy a felháborodásuk bármilyen önkritikára késztesse Orbán Viktort.

http://www.lemonde.fr/europe/article/2016/08/24/tolle-en-hongrie-apres-la-decoration-d-un-journaliste-raciste-et-antisemite_4987265_3214.htm (MTI)