„A szerdai első hírekhez képest a különadókkal kapcsolatban ma bejelentett részletes információk pénzpiaci szempontból kedvezőbbek” – mondta a Szabad Európának az ING vezető elemzője. Virovácz Péter indoklása szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentése alapján azt lehetett hinni, hogy a költségvetés teljes kiigazítási igényét a bevételi oldalból fedezi a kormányzat.

A csütörtöki Kormányinfón azonban kiderült, hogy csak a negyven százalékát adják a különadók, míg a fennmaradó hatvan százalékot a kiadási oldalon spórolja meg a kormány: a minisztériumok büdzséjét csökkentik ennyivel, illetve elhalasztanak bizonyos állami beruházásokat.

Ezt mindenki megérzi majd

A szakértő számítása szerint a kormány a bruttó hazai termék (GDP) háromszázalékos arányában hajt végre kiigazítást. „Ez kellő mozgásteret biztosít a kormánynak arra, hogy ha év végén vagy jövőre kedvezőbben alakul a helyzet, akkor a költségvetési kiadási oldalon lazítson a szabályokon” – mondta.

Virovácz Péter szerint nagy kérdés, hogy milyen mértékben hárítják át a vállalatok a különadók egy részét a fogyasztókra. „Makrogazdasági szempontból ez a lehetőség adott, mivel kínálati korlát van, vagyis előnyben vannak az eladók a vevőkkel szemben. Továbbra is magas a kereslet, rengeteg a lakosság zsebében lévő elkölthető jövedelem” – mondta.

Az elemző szerint a bankok eddig is áthárították a tranzakciós illetéket a lakosságra, a kamatmarzsokat emelhetik, de ugyanígy megtörténhet, hogy a telekommunikációs cégek is így döntenek, de a kiskereskedelmi szektornak is megvan arra a lehetősége, hogy áthárítsák a különadók egy részét.

„Jelenleg a két számjegyű inflációs környezetben, a számos egyéb költségsokk mellett könnyen elrejthetők a különböző áremelések, így nehéz lesz beazonosítani, hogy a különadók milyen mértékben járulnak hozzá az áremelkedéshez. A különadóknak lesz inflációs hatásuk” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint indirekt módon a lakosságot is érinteni fogják a kormányzati adóemelések.

Elvárható segítség

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte. Szerinte mindent meg kell tenni a rezsicsökkentés, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséért; a kormány olyan döntéseket hozott és olyan költségvetést nyújt be az Országgyűlésnek, amely az elmúlt években elért eredmények védelmét biztosítja.

„Ebben a helyzetben elvárható, hogy azon vállalatok, amelyek az áremelkedésből, a kamatok emelkedéséből extra haszonra, nyereségre, profitra tesznek szert, segítsék a magyar gazdaságot, járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez, akár rezsicsökkentéről, akár a honvédelemről legyen szó” – mondta.

A részletekről Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter beszélt. Közölte, hogy az extraprofit-különadót a jelenleg érvényben lévő ágazati különadók felett vetik ki, az extraprofit jelentős részét vonják el.

Nyolc szektorban vezetik be az extraprofitadót:

• a bankszektorra háromszázmilliárd forintot,
• a biztosítói szektorra ötvenmilliárdot,
• az energiaszektorra, főként a Molra háromszázmilliárdot,
• a kiskereskedelemre hatvanmilliárdot,
• a telekommunikációs szektorra negyvenmilliárdot,
• a légitársaságokra harmincmilliárdot,
• a gyógyszerforgalmazói szektorra húszmilliárdot,
• a reklámadóból pedig tizenötmilliárdos bevételt várnak.

Mintegy nyolcszázmilliárd forint bevételre számít a kormány az extraprofit-különadókból, és ezekhez finomhangolásként még százmilliárdot hozhatnak más adóemelések. Példaként Nagy Márton a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját, a népegészségügyi adót, valamint a céges autók adózását említette. Mint mondta, ezeknek az adóemeléseknek a részleteit a pénzügyminiszter ismerteti majd.

Nagy Márton szerint a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert az extraprofitra, ennek összege több mint tizenkétmilliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a koronavírus-járvány alatt növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A kiskereskedelmi szektor esetében az extraprofit annyit tesz, hogy egyszerűen az éves forgalom 16 százalékkal bővült. A telekommunikációs szektornak azért kell fizetnie, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, sokkal többet interneteztek, telefonáltak az emberek.

A légitársasági szektornak azért, mert újra megnő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt. A gyógyszerforgalmazóknak pedig azért, mert megemelkedett a gyógyszer-értékesítés, már csak a járvány miatt is.

Amit a lakosság is megérez majd

A jelenlegi információk szerint három olyan különadó van, amelyet nagy valószínűséggel egy az egyben áthárítanak a lakosságra. Ilyen a tranzakciós illeték, amely hatezerről tízezer forintra nő, továbbá új szabály, hogy a Magyarországról induló utasok esetében a légitársaságoknak 10-15 eurós adót kell befizetniük. Egy négytagú család esetében a repülős nyaralás így legalább 15-23 ezer forinttal emelkedhet. A kiskereskedelmi különadók emelkednek, a nagy élelmiszerláncok nagy valószínűség szerint ennek egy részét szintén a vásárlókra fogják hárítani.

A különadókkal kapcsolatban a rendelet néhány napon belül fog megjelenni, és akkor derülnek ki a részletszabályok.

Nem lehet jogi gond a különadókkal

Tíz évvel ezelőtt a Vodafone és a Tesco megtámadta a távközlési és a kiskereskedelmi különadót az Európai Bíróság előtt. Jogi álláspontjuk szerint az ágazati különadók ellentétesek az uniós joggal, mert indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat magyar versenytársaiktól.

Mindkét esetben nyert a magyar állam, a bíróság szerint nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi cégeket meredeken emelkedő adókulccsal adóztatja. Az Európai Unió ezzel párhuzamosan 2011-ben kötelezettségszegési eljárás indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt; végül ebben az ügyben nem marasztalták el hazánkat. Az Orbán-kormány totális győzelmével ért véget a szektorális különadók története.

Miért kellenek az adók?

Surányi György egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke elmagyarázta, miért lesznek megszorítások Magyarországon, függetlenül attól, hogy a kormány hogyan fogja kommunikálni. 2017-ben a külső egyensúly stabil volt, a folyó fizetési mérleg többlete a GDP öt-hat százalékát érte el, a külső finanszírozási képességünk hét-nyolc százalékos többletet mutatott. Ez azt jelentette, hogy folyamatosan és erőteljesen csökkent az ország külföldi adóssága.

Az elmúlt bő négy évben azonban trendszerűen romlanak ezek a mutatók. A közgazdász szerint a többlet 2020-ra eltűnt, azóta folyamatosan növekvő hiány van a folyó fizetési mérlegben.

„Az elmúlt fél év számai alapján azt látni, hogy erőteljesen nő Magyarország külső egyensúlyának hiánya. Idén már elérheti a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP öt-hat százalékát, nyolc-tízmilliárd eurót. Ez új helyzet, hiszen a korábbi masszív többlet hasonló mértékű deficitre változott” – tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy a külső deficit finanszírozása miatt ismét hitelt kell felvenni a nemzetközi tőkepiacokon, és bár alacsony szintről, de ismét emelkedni kezdett Magyarország nettó és bruttó külső adóssága.

Az egyetemi tanár szerint mindezeket a negatív trendeket tetézi a tavalyi utolsó és az idei első negyedévi, „gazdasági oldalról indokolhatatlan és káros költségvetési költekezés, amely most behatárolja a kormány mozgásterét”.

Mint ismert, a kormány nagyjából ezer milliárd forintba kerülő, a választási kampányra időzített jóléti intézkedései jelentős kiadásokat eredményeztek. A tizenharmadik havi nyugdíjat két és fél millióan kapták meg, ami több mint kétszázmilliárd forintba került. A gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadójának visszatérítése 610 milliárdba került, míg a rendőrök, katonák számára biztosított hathavi fegyverpénzt több mint hetvenezren kapták meg, ez kétszázmilliárd forintot kóstált.

Ha megkapjuk az erre az évre járó uniós forrásokat, a külső hiány mintegy felét (negyven-hatvan százalékát) anélkül lehet finanszírozni, hogy növelné az ország külső eladósodottságát. Ez ügyben nem áll jól Magyarország szénája, vagyis könnyen előfordulhat, hogy idén még nem érkeznek meg az uniós pénzek.

A rezsicsökkentés fenntartása is sokba kerül. Év végén fog kiderülni, hogy az állami energetikai vállalatnál, az MVM-nél nyolcszáz-, ezer vagy ezerkétszáz milliárd forintos hiány halmozódott fel amiatt, hogy a cég az aktuális világpiaci áron vásárolta az energiahordozót, de a kormány döntése miatt olcsóbban adta a háztartásoknak. Ezt az ezer milliárd forint körüli különbséget a büdzsének, vagyis a nap végén így vagy úgy az összes magyar adófizetőnek kell kifizetnie. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”