Nagyon sokan honfitársaink közül örülnek ha pár napos belföldi kirándulásra telik, többségük még csak álmodni sem mer külföldi utazásról.

Hajdú-Bihar megyébe - főleg a fürdési lehetőség miatt - is mind többen érkeznek az ország más tájairól, és külföldről is.Hajdúszoboszló verhetetlen, de vonzó a Hortobágy is, és természetesen sokan kíváncsiak - igaz elsősorban a virágkarnevál időszakában - Debrecenre is. Pár évvel ezelőtt szinte nem volt olyan turista csoport, amely kihagyta volna a debreceni Déri Múzeumot. Az intézmény a felújított gyűjteményére méltán lehet büszke. Igaz a fejlesztés - döntően - a hanyatló nyugat pénzéből történt, de ettől most tekintsünk el. A felújítás kezdetekor még más szelek fújdogáltak a cívis városban is.

A látogatókat a sok érdekesség mellett, Munkácsy trilógiája vonzotta. Rengetegen csak azért jöttek a megyeszékhelyre, hogy együtt láthassák, csodálhassák az egyik legnagyobb magyar festő, talán legismertebb alkotásait. Annyit tudni kell, hogy a három festményt, együtt még Munkácsy Mihály sem látta. Így igazán unikum és egyedülálló lehetőség volt a múzeum számára a kiállításuk.

Közel két éve már hiába keresik a csodára vágyók a trilógiát. Emlékszem, mikor jómagam is először láthattam a képeket, szinte elállt a lélegzetem a látványtól. Fantasztikus, szavakkal szinte leírhatatlan hatást éreztem, boldog voltam, hogy részese lehettem a varázslatnak. Akik napjainkban látogatnak a múzeumba, csak a Ecce homo-t és a Krisztus Pilátus előtt című festményeket láthatják. A Golgota ugyan a maga fizikai valóságában a teremben van, de 2015. augusztus 31-től letakarva "várja" a látogatókat.

A magyar állam- a szokott Fidesz módszer szerint- mivel nem tudott megegyezni a festmény vételáráról a tulajdonossal, Pákh Imrével, a képet védetté nyilváníttatta. Erre mintegy természetes válaszul, Pákh úr a festményt nagyon szép és elegáns bordó függönnyel letakartatta. Így a kedves látogatók, - kivéve ha jó a képzelőerejük, netán röntgen szemük van - a trilógiát közel két éve, együtt nem láthatják. Talán joggal gondolom, hogy ez a múzeum látogatottságában is megmutatkozik. Tavaly júliusban, -ismerőseimmel - úgy két órán keresztül ismerkedtünk a múzeum anyagával, s az ott töltött idő alatt, tíz látogatóval jó ha találkoztunk.

A festmény helyett csak a vörös függöny látheó

A kulturális kormányzat és a tulajdonos között jelenleg folyik a per, ismereteim szerint a kép megvételéről minden tárgyalás megszakadt. Úgy látom, hogy - jó fideszes szokás szerint - a médiában igyekeznek a Golgota tulajdonosát lejáratni, rossz színben feltüntetni. Nem ismerem Pákh Imrét, viszont úgy tudom, hogy a képnek mielőtt a tulajdonába került ,sohasem volt magyar tulajdonosa. A festmény megvásárlása után letéti szerződést kötött a Déri Múzeummal, ismereteim szerint a kép bemutatásáért pénzt nem kért.

Igen érdekesnek gondolom a hivatalos magyar szervek eljárását, hiszen egy magántulajdonban levő képet ,lényegében forgalomképtelenné tettek, hiszen eladása esetén, az új tulajdonos nem viheti ki az országból. Vajon milyen üzenete van ennek a döntésnek? Vajon a külföldi múzeumok számára a jövőben megnyugtató, ha hazánkba hozott képeikről, a szokott módon megállapodást kötnek? Mi lesz akkor, ha rájön az urizáló fideszes díszbagázs arra, hogy mondjuk egy Monet kép, milyen jól mutatna a Várban, a Karmelita kolostor dísztermében? Intézkednek a védetté nyilvánításról?

Azért mutatunk egy képet a Golgotáról...

A Golgota körül nagy a csend. A festmény része a magyar kulturális örökségnek, itt a helye Magyarországon. De nem becstelenül, hatalommal gátlástalanul visszaélve. Az MNB milliárdokat költött az elmúlt években másodrangú műalkotásokra, egyes hírek szerint a miniszterelnök Karmelita kolostorbeli hivatalának a berendezése úgy négy milliárdba kerül. Nem vagyok művészettörténész, nem tudom, a műtárgy piacon mennyit adnának a Golgotáéért. Magyar emberként, hazafiként úgy gondolom, hogy a trilógiának együtt a helye, Debrecenben. A magyar kormány folytasson tisztességes tárgyalásokat a tulajdonossal, ne legyen szűkmarkú. A fél felcsúti stadion ára bőven fedezné azt, amit Pákh Imre kért a festményért. Nemzetünk számára nem kétséges, hogy melyik az igazi jó és kifizetődő befektetés. Valószínűleg tartom, hogy a kedves olvasók többsége egyetért velem.