h i r d e t é s

A miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók

Olvasási idő
28perc
Eddig olvastam
a- a+

A miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók

2022. november 30. - 10:11

"Elnyomnak, mint egy csikket"

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Pár hete írta meg az Átlátszó, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. A cikk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke a lap megkeresésére nem cáfolták a vélekedést.

Országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket különböző állami beruházásokon. Az egyik a tatabányai katolikus gimnázium építése volt, a másik a pécsi tűzoltóságé, majd emellé sorakozott fel több folyamatban lévő építkezés.

Mindez az Átlátszó cikkének megjelenése után derült ki, amikor egymás után keresték meg a lapot a megkárosított vállalkozások és azok jogi képviselői. Számos interjú után a következő kép bontakozott ki:

  • az Octopus Invest (és néhány hozzá kapcsolható vállalkozás) több közpénzes megbízást elnyert, saját eszközparkkal azonban nem rendelkezett.
  • Minden beruházásnál alvállalkozók tucatjait kérte fel, azzal biztatva őket, hogy kormányközeli kapcsolatai vannak, így minden rendben lesz.
  • Ezután felvették az előlegeket/első részleteket, aminek csak egy részét adták tovább az alvállalkozóknak, akiket emellett pótmunkákra, újabb feladatokra kértek fel, és így lényegében a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítették őket.
  • Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre stb. hivatkozva az Octopus elutasította őket. A teljesítési igazolásokat (TIG) sem adták ki sok esetben.
  • Majd ezt követően ők nyújtottak be követelést az alvállalkozókkal szemben. A perek jelenleg is folynak, van, amelyik már 2 éve tart. A visszatartott vállalkozói díjak összege az 1 milliárd forintot is meghaladja.

„Elnyomnak, mint egy csikket”

„Sajnos én is egy károsult vagyok, illetve a cégem” – írta a lapnak egy érintett alvállalkozó cikkünk megjelenése után. „Több szerződésből összesen 100 000 000 forinttal tartoznak a mai napig. A szép az egészben, hogy a kapcsolatfelvételekor a biztos politikai háttérrel csábítottak engem oda, közvetlen kapcsolat az Orbán családhoz. Majd mikor már nem bírtam pénzelni, fordult a helyzet és a TEK-kel fenyegettek, illetve hogy

ne akarjam, hogy maga Orbán Győző vagy Áron hívjon fel személyesen, mert azt nem teszem zsebre. Elnyomnak, mint egy csikket.

Ilyet és számos hasonló hangzatos fenyegetést kaptam. Több perem van ellenük jelenleg is már közel két éve. Megdöbbentő, sőt megrázó, hogy a mai világban ez még megtörténhet, és ahogy látom, büntetlenül.”

Hamar kiderült, hogy az érintett alvállalkozó nincs egyedül. Egymás után jöttek a megkeresések a pórul járt cégektől, mi pedig igyekeztünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot. A telefonos interjúk során aztán körvonalazódni kezdett egy kép a fővállalkozóról, annak tulajdonosairól és arról, hogyan vált az álommeló rémálommá az érintett cégek számára.

„Aláírtuk a halálos ítéletünket”

 

Az ügy egyik legnagyobb vesztese a beszélgetések alapján a tatabányai beruházás első generálkivitelezője, a Mirakle Kft. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.

„Az Octopus keresett meg minket, korábban nem vettünk részt közbeszerzéseken – emlékszik vissza a kezdetekre az egykori ügyvezető. „2,5 milliárd forintot ajánlottak a tatabányai gimnázium kulcsrakész elkészítéséhez. Életünk legnagyobb megbízása volt, hosszasan gondolkodtunk, de végül igent mondtunk.”

Először minden szépnek tűnt: az egyeztetések ugyan elhúzódtak, de az Octopus Invest tulajdonosai nagyon meggyőzőek voltak: hatalmas irodában fogadták őket a Váci úton. Aztán jött az első meglepetés.

Azt mondták, vállaljuk el Hatvanban a könyvtár felújítását 345 millióért, különben a tatabányai megbízásból sem lesz semmi.

Elkészítettük a költségvetést és láttuk, hogy ennyi pénzből nem lehet elvégezni a munkálatokat (nagyjából a duplájára lett volna szükség). De addigra már sok alvállalkozót felkerestünk az iskola építéséhez, és nem akartunk visszatáncolni. Azt hittük, a beruházások mögötti erős jogi háttér (egyház, állam, önkormányzat) elég garancia lesz arra, hogy ne legyen gond, ezért úgy döntöttünk, belevágunk. Bárcsak tudtuk volna, hogy ezzel aláírtuk a halálos ítéletünket…!”

A két helyszínen párhuzamosan folytak a munkák, a Mirakle minden erőforrását beleölte az építkezésekbe. Hiába.

„Úgy 40-50%-ig haladtak a dolgok, akkor azonban a fővállalkozó szerződésmódosítást kért tőlünk: napi öt-tízmilliós kötbért akartak belefoglalni, amire mi nemet mondtunk. Ez váratlan volt, hiszen határidőn belül voltunk. Hatvanban közben befejeztük a munkát, így amikor egyeztetésre hívtak 2020 szeptemberében, azt hittem, végre befogadják az elmaradt teljesítési igazolásokat, és kifizetnek. Az irodában azonban Szabó Ádám ügyvezető várt ügyvédek hadával, és közölték, azonnal szerződést bontanak velünk. „Ha most aláírom, akkor nem lesz további probléma” – így fogalmazott – „ellenkező esetben tönkretesz. Nem írtam alá.”

Az ügyvezető szerint, amíg ő az irodában volt, az építkezés helyszínén megjelent félelmet keltve 30 „biztonsági őr”, lekapcsolták az áramot, és mindenkit kizavartak. A Mirakle gépei, eszközei, anyagai, irodakonténere mind az építési területen maradtak.

„Birtokvédelmi eljárást indítottunk, amit először meg is kaptunk, majd végül mégis az Octopus javára ítéltek. Hónapokig nem engedték be senkit, nekünk pedig 80 oldal hibás teljesítésre vonatkozó papírköteget adtak. Hiába végeztük el határidőre a munkát, nem kaptuk meg az érte járó 500-550 millió forintot. A cégünk kintlévősége végül akkorára nőtt, hogy a felszámolást nem lehetett elkerülni.”

Az egykori cégvezető szavaiból azonban kiderül, a kálvária ezzel sem ért véget. „Eladtam az autómat, az ingatlanomat, hogy legalább néhány alvállalkozót részben ki tudjunk fizetni. Hiszen folyamatosan kerestek minket, mindennapi megélhetési gondokkal küzdve. Volt, aki a kerítésen át dobálta ki a szerszámait a lezárt területről, hogy legalább máshol dolgozni tudjon.

Olyan is akadt, aki azzal hívott fel, hogy elmegy és felakasztja magát a kapura.

A férjemet annyira megviselte az egész, hogy hónapokra kórházba került. Én pedig egy idő után annyira kétségbe voltam esve, hogy bárkinek a kezét elfogadtam, akiről úgy véltem, segíteni tud.”

Így jutottak el oda, hogy megpróbálták fizikai erővel visszafoglalni az építési területet. „A birtokvédelem akkor még élt, így – miután az akciót bejelentettük a rendőrségen – 2021 elején bevonultunk a területre 70-80 fővel. Két napig voltunk bent, akkor az Octopustól megkerestek minket, hogy egyezzünk meg. Bízva a békés megoldásban levonultunk, de persze ezt az ígéretüket sem tartották be, az egyezségből semmi sem lett.

Mindvégig folyamatosan kértük a Székesfehérvári Egyházmegye jogi képviseletének és Hatvan Város Polgármesterének is a segítségét. Már azt is felajánlottuk, hogy aláírunk engedményezést az összes alvállalkozónk és beszállítónk részére, hogy legalább ők jussanak az elvégzett munkájuk után járó pénzhez. Ez sem vezetett eredményre. A mi alvállalkozóink nagy része is tönkre ment, velünk együtt…”

A Mirakle egykori ügyvezetője úgy tudja, a Székesfehérvári Egyházmegye aláírta az Octopus teljesítését, a pénzt pedig átutalta úgy, hogy az Octopus nem igazolta le, hogy az alvállalkozóit kifizette volna.

 

A Mirakle állásfoglalást kért a Közbeszerzési Hatóságtól a kifizetés törvényi előírásáról. A hatóság válasza szerint „A kérdés az volt, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fővállalkozó az alvállalkozói részére teljesíthet-e akképp, hogy az alvállalkozó által nem elismert követelését az alvállalkozói díjba beszámítja, különös tekintettel arra, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés f) pontja átutalási igazolások másolatának átadását írja elő, nem pedig beszámítást vagy egyéb fizetési módot. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen teljesítés nem elfogadható.”

„A Mirakle Kft. egyedüli generál kivitelezőként vett részt a munkában. Hogy lehet az, hogy az általunk elvégzett munka megfelelt az egyház műszaki ellenőrének, azt ki is fizette, az Octopus pedig hibás teljesítésre hivatkozva nem fogadja el. Azok után, hogy sikerült felvennie érte több százmillió forintot? Az Octopus a mai napig tartozik nekünk ezzel a pénzzel!

Erős alapokon álló családi vállalkozás volt a miénk, de a korábbi munkáinkból származó összes bevételünket is felemésztette a két kivitelezés finanszírozása.

Sarokba szorítottak a kifizetések visszatartásával. Az Octopus tulajdonosa folyamatosan ránk hárította a felelősséget, hogy elloptuk a pénzt, ezért nincsenek kifizetve az alvállalkozók. A projektek sokkal többe kerültek már akkor, mint amekkora összeget összesen kaptunk. Persze szerettünk volna mi is perelni, de a szerződésben, amit aláírtunk, az Octopus kikötötte a választott bíróságot. Így közel 40 millió forintot kellett volna még fizetnünk csak azért, hogy perelhessünk. Ezt már nem tudtuk kifizetni. Az építési napló egyébként a mai napig nyitva van – nem is zárjuk le addig, amíg nem számoltak el velünk.”

A Mirakle volt ügyvezetőjét azóta cég egyik tulajdonosa, Németh Zsuzsa beperelte és – belépve a hitelezői körbe – 1 milliárdot követel rajta. De, mint mondja, az utánuk érkező, számukra ismeretlen cégek is ugyanebbe a forgatókönyvbe, csapdába estek bele.

Porsche, Gucci, Dior

A Mirakle egyik érintett alvállalkozójával is sikerült beszélnünk. Nekik másfél éve áll bent a pénzük, hiába végeztek el minden munkát és pótmunkát, amit az Octopus kért.

„Velem fogsz szívózni? Rajtatok bukik a projekt! – nagyjából ebben stílusban beszélt velem Németh Zsuzsa, miután közöltem, hogy ameddig nem állítja ki a teljesítés-igazolást és nem fizet, nincs több munka. Közben mutogatta a kis füzetkéjét meg a rózsaszín tollát, hogy 13 millió helyett csak 5,1-re tarthatok igényt. Pedig még karácsony este is kimentünk neki elvégezni egy javítást, mert úgy gondoltam, mi, szabolcsiak tartsunk össze… Kár volt, mert nem fizetett.”

Pedig a cégvezető szerint volt pénzük. Mint mondja, mindig nagyon drága ruhákban jelentek meg: Gucci, Dior, Luis Vitton, az autóik között pedig volt zöld rendszámos  Porsche Cayenne, vadiúj BMW, Mercedes. Rengeteg kocsijuk volt. Nyaralni is mentek, de hogy hova, azt titkolták. A cégvezető úgy hallotta, a házukat kerítéssel és kamerákkal vették körül – és nemcsak a magánéletük féltik Némethék.

„Nekem azt mondták, a Váci úti iroda be volt poloskázva, a céges telefonokat pedig lehallgatták. Mert a saját alkalmazottaikban sem bíztak: egyikőjüket állítólag hosszú évek után egy emailben rúgták ki, a másikról pedig azt a pletykát terjesztették el, hogy meglopta őket. Arról is kaptunk információkat, hogy a cég rengeteg fizetési felszólítást kapott, és már sehol sem találnak alvállalkozókat, annyira rossz a hírük. A környéken minden tüzépnek tartoztak. De a velük szerződött cégekkel titoktartási nyilatkozatot írattak alá – egy egész hadsereg jogászuk van.”

Az ügyvezető úgy emlékszik, többször is elhangzott, hogy az Octopus tulajdonosai Orbán Viktor miniszterelnök családjához „vannak bekötve”, ezért nyernek annyi közbeszerzést. Ezt erősítették meg Pécsett is, ahol két beruházásban is érdekelt volt az Octpus tulajdonosi köre.

Kormányközeli kapcsolatok?

A baranyai megyeszékhelyén a tűzoltóság Engel J. utcai épületét, valamint PTE Balassa kollégium felújítás befejező munkáit vállalták el. Előbbi a mai napig nem készült el, a munkálatok megakadtak, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerződést bontott velük a határidők be nem tartása miatt.

Az érintett alvállalkozók beperelték az Octopust, illetve feljelentést is tettek a cég ellen, a nyomozást elrendelték. Egyikük – akárcsak a Mirakle – felszámolás alá került. Az egykori ügyvezető az Átlátszónak elmondta, őket azzal keresték meg, hogy vállalják a generálkivitelezést, de ebbe nem mentek bele.

„Csak alvállalkozóként szálltunk be építész munkára, láttuk, hogy túl szoros a keret, a tervek sem jók, nem akartunk mást bevállalni. Olyan feladatokat is elvégeztettek velünk, ami nem a miénk lett volna, aztán kiderült, hogy közmű alagút van az épület alatt, nem lehetett tovább haladni. Vártunk a terveket, de nem kaptunk. Amit mégis megcsináltunk, arra húzták a szájukat. Hívtunk szakértőt, az ő véleményét odaadtuk az Octopusnak, ők meg közölték, hogy „ezzel kitörölhetjük”.

5%-ot fizettek csak ki, vártuk, hogy utalják a következő 5%-ot, de hiába. Akármit csináltunk, semmi sem volt jó, de folyton sürgettek, hogy dolgozzunk tovább. Az építőanyagok ára közben megugrott, de se anyag nem volt, se pénz. Ekkor közöltük, hogy rendben, veszünk fel hitelt anyagokra, de annak az összegét helyezzék el ügyvédi letétben. Másnap küldték a papírt, hogy szerződésszegés történt. Akkor levonultunk, a munkaterületet nem adtuk át, az építési napló sincs lezárva.”

A cégvezető szerint az Octopus egy kirakatcég, „a strómanok strómanjai” – bár mindig azzal dicsekedtek, hogy jó kapcsolataik vannak. Egészen pontosan az terjedt el, hogy Némethék üzlettársai, Járási Tamás és Sipos Péter a kulcsfigurák, főként utóbbi, aki állítólag harmad-unokatestvére Orbán Áronnak.

Az Átlátszó megnézte ezért, mit lehet tudni a megnevezett személyekről.

Bár a kereső nem sok találatot adott, az Opten adatai szerint Járási Tamás üzlettársa volt Fonyó Gábornak a Cserepes Agrár Kft.-ben. Fonyó neve a Fejér megyei földárverések kapcsán lehet ismerős, de „a NER első földesúri háborújában” is érintett volt. Sőt, építési vállalkozóként is felbukkant többek között egy Paulay Ede utcai beruházásnál.

Fonyó mellett ismert szereplő még dr. Fodros István, aki a Hekust Kft.-ben volt üzlettársa Németh Jánosnak, az Octopus volt tulajdonosának. Fodros Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja volt, de az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezőjeként is ismerték. A rendszerváltás Fodrost a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként érte, később a Hekus, illetve a Diplomata Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. Fodros István tavaly decemberben hunyt el.

Az igazi kapocsként a kormányhoz azonban Sipos Pétert emlegetik, aki állítólag anyai ágon Orbán Viktor anyjához, Sipos Erzsébethez köthető. Sipos két cégben is üzlettársa (volt) Némethéknek.

Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy megtudjuk,

  • Sipos Péter valóban rokonságban áll-e Sipos Erzsébettel,
  • ha igen, pontosan milyen kapcsolatban vannak,
  • az Octopus Invest – és kapcsolt vállalkozásainak – (volt) tulajdonosai, Németh Zsuzsa és Németh János milyen kapcsolatban állnak Orbán Áronnal,
  • illetve, van-e bármilyen köze Orbán Áronnak az említett beruházásokhoz, vagy csak visszaéltek a nevével.

Havasi Bertalan szokatlanul rövid idő alatt válaszolt. Mint írta:

A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel.

A pécsi vállalkozók szerint mindenesetre Orbán Áron egyszer járt az Engel János úti építkezésen, bár nem derült ki pontosan, miért. Annyit tudtak róla, hogy korábban már máskor is járt Pécsett, mivel nagyon szereti a fegyvereket, és meglátogatott egy pécsi lövészklubot.

Orbán Áronról a Direkt36 írta meg nemrég, hogy egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket. „A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. (…)

Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrátcsökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. (…) Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá.

Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van” – olvasható a Direkt36 oldalán.

 

A cikk megjelenése után Orbán Áron törölte a Facebook-oldalát, így az említett bejegyzések ma már nem elérhetőek. Cégén keresztül kerestük Orbán Áront is, hogy reagáljon a pécsi látogatásra és a felmerült rokoni kapcsolatokra, de cikkünk megjelenésig a miniszterelnök öccse nem válaszolt. Sipos Péter, Járási Tamás és Fonyó Gábor szintén nem válaszoltak lapunknak.

Sorban dőlnek a projektek

Az alvállalkozók úgy tudják, nemcsak a pécsi és a tatabányai beruházással vannak gondok, ezért megnéztük, mely projektekben érintett még az Octopus. 2020 és 2022 között több mint tíz hozzájuk köthető állami beruházást találtunk.

Az egyik érintett, a Szombathelyi Tankerületi Központ kérdésünkre a következő tájékoztatást adta. „Az Őriszentpéteri Általános Iskola épületének új épületrésszel történő bővítésére a Szombathelyi Tankerületi Központ az „Iskola 2020” Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében” elnevezésű pályázattal nyert uniós forrásokat.

A pályázat megvalósítása érdekében a Tankerületi Központ a fennálló szabályzóknak megfelelően nemzeti nyílt közbeszerzési eljárással kötött szerződést az Octopus Invest Kft. és Falcon Globál Zrt. cégekkel, mint közös ajánlattevőkkel.

A Tankerületi Központ szerződésszegés miatt a szerződést 2022. szeptember 2. napján azonnali hatállyal felmondta.

Hozzátették ugyanakkor, hogy a kivitelező cégek és alvállalkozóik közötti elszámolási vitákról nincsenek hivatalos információk, továbbá, hogy a projekt befejezésében a Tankerületi Központ elkötelezett, ezért új közbeszerzést fog kiírni.

A csornai és a mosonmagyaróvári tanuszodát is az Octopus Kft kivitelezte, és úgy tudjuk, ezeken a helyszíneken is ugyanaz a helyzet, mint a többi településen: a munkálatok leálltak. Több önkormányzat – arra hivatkozva, hogy állami beruházásról van szó – nem adott tájékoztatást, ezért megkérdeztük az illetékes Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK) is, hogyan állnak az építkezések. Közadatigénylésünkre azonban az előírt határidőig em válaszoltak.

Mosonmagyaróvárról utoljára Nagy István jelentkezett be több mint fél éve, és bár az átadónak már rég meg kellett volna történnie, ennek eddig semmi nyoma az interneten. A csornai tanuszodát eredetileg idén ősszel avatták volna fel, de erről sem találtunk beszámolót sehol. A legfrissebb képet a márciusi állapotokról találtuk, ezen még csak az alapozó munkálatokat végezték.

A kormány mindenesetre 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz:

  • a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot,
  • a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.

Szintén megakadt a váci bölcsőde építése. Egy évvel ezelőtt Inotay Gergely alpolgármester a Bauer Mihály utcai bölcsőde helyszínén még azt mondta, „a kivitelező Falcon Global Zrt. és Octopus Invest Szolgáltató Kft. a 2020. december 23-án megkötött szerződés alapján a munkaterület átadás-átvételétől (2021. május 25.) számított tizenkét hónap időtartam alatt vállalta a bölcsőde felépítését. A kivitelezési munkálatok az előzetes műszaki ütemterv szerint zajlanak, jelenleg a monolit vasbeton falazatok építése van folyamatban.”

Az épület átadása azonban a mai napig nem történt meg. A HírTV novemberi beszámolója szerint a váci önkormányzatnak új közbeszerzést kell kiírnia.

Évekre kizárták őket a közbeszerzésekből

De nemcsak a bedőlt projektek mutatják, hogy az Octopus sikerszériája véget ért. 2025 májusáig ugyanis nem indulhatnak közbeszerzéseken. Ennek oka, hogy a csornai tornacsarnok kivitelezésére beadott árajánlatuk hamis adatokat tartalmazott (a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok).

Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint az Octopus Invest, „aki a Marsabit Kft.-t kapacitást nyújtó szervezetként az eljárásba bevonta (abban az időpontban, amikor a cégnek már törölt volt az adószáma), úgy nyilatkozott az EKR nyilatkozati minták felhasználásával, hogy nem von be a kizáró okok hatálya alá tartozó szervezetet. A referencia-igazolás tartalmát megerősítő referencia-nyilatkozatot az Octopus Invest Kft. saját nevében töltötte ki, megerősítve a hamis referencia-igazolásban foglalt hamis tényeket – az Octopus Invest Kft. ügyvezetőjének aláírásával.”

 

„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (…) i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének…” Forrás: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Bár az Octopus szerint a Marsabit a hiánypótlás benyújtásának időpontjában nem állt kizáró okok hatálya alatt, és betegség miatt alaposabb ellenőrzést nem tudtak végezni a Marsabit hátterét illetően, ezért a szándékosság is vitatható, kérelmüket az előzetes vitarendezés során lesöpörték.

Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az ellenőrzés nagyjából egy munkaórát vett volna igénybe, és szerintük „rendkívül súlyos betegséghullám az, amely 2022 januárjától egészen 2022. március végéig sújtja az ajánlattevő teljes munkaképes állományát olyan módon, hogy nincsen olyan munkavállalója, amely ezen időszak alatt a  közbeszerzési eljárás szempontjából munkaképes, vagy egy egyórás ellenőrzési feladatnak nem tud eleget tenni (bármely internetes böngésző használatával).”


Az előzetes vitarendezési kérelemre adott válasz egy részlete. - Forrás: ekr.gov.hu

Az Octopust így kizárták az adott közbeszerzési eljárásból 2022.03.28.-án, és mivel a kizáró ok megszűnésének ideje 2025.05.02., így a cég még sokáig nem indulhat közpénzes tendereken. A döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem támadta meg a kft.

Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő elmondta, a kizáró ok hatálya alá tartozó cég a hatósági nyilvántartásban szereplő időpontig

  1. nem nyújthat be ajánlatot egyetlen közbeszerzési eljárásban sem;
  2. ha mégis benyújt, akkor ki kell zárni;
  3. ha a listára az ajánlat benyújtását követően kerül fel, akkor szintén ki kell zárni az eljárásból;
  4. és valamennyi folyamatban lévő, közbeszerzés eredményeként született szerződését fel kell mondani, ha később kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás alatt a kizáró okok hatálya alatt állt.

Ezek a jogkövetkezmények csak attól az időponttól alkalmazandók, ahogy felkerült egy cég a hatósági listára. Ellenőriztük az Octopus Invest által elnyert megbízásokat, de azokban mind még az eltiltás előtt hirdettek eredményt. Igaz, az ekr.gov.hu szerződésnyilvántartó moduljában a pécsi tűzoltóságra, az őriszentpéteri iskolára, valamint a csornai és mosonmagyaróvári tanuszodára vonatkozó élő szerződést már nem találtunk. (A tatabányai gimnázium és a váci bölcsőde „teljesítés alatt” áll.)

Az mindenesetre biztos, hogy a vállalkozás szénája nem áll jól. Az Opten adatai szerint az azóta lepasszolt cég egyik új tulajdonosával, Fekete Árpád Norberttel szemben elrendelték a vagyoni részesedés lefoglalását (ez érinti a Professional Marketing Manager Kft.-t is, amit szintén Németh Zsuzsától vett át Fekete), és már két végrehajtás indult a cég ellen novemberben. A másik új tulajdonos, a Sunstrike Hungary Kft. pedig pár hét után ki is szállt a cégből.

Miután az Octopust lerázták magukról, Németh Zsuzsa és Németh János novemberben újabb cégeket hozott létre, a Valid Gate Kft.-t és a NeoTax Kft.-t.

A visszatartott pénzt sem kaphatják meg az alvállalkozók

Miközben az alvállalkozók peres úton próbálnak hozzájutni a pénzükhöz, mi ismét megkerestük a Székesfehérvári Egyházmegyét – immár több információ birtokában – hogy megtudjuk:

  • miért nem választottak másik kivitelezőt, amivel talán megelőzhető lett volna a kialakult helyzet,
  • hogyan kaphatott azt iskola működési engedélyt, ha az építési napló nincs lezárva,
  • van-e az Egyházmegyének listája az épületben található hibákról,
  • illetve tesznek/tettek-e bármilyen lépést az alvállalkozók érdekében.

Több cégvezető ugyanis állítja, megkerestek mindenkit, akit lehetett: politikusokat, az egyházmegyét, de senki sem segített rajtuk.

A Székesfehérvári Egyházmegyétől a következő válaszokat kaptuk. „A Székesfehérvári Egyházmegye a közbeszerzési szabályozás és a joggyakorlat engedte keretek között állította össze a közbeszerzési eljárás feltételrendszerét, amely feltételektől a beérkezett ajánlatok ismeretében sem térhet el.” Vagyis hiába lehetett volna gyanús az Octopus előélete, arra nem lehettek volna tekintettel, ugyanis „kizárólag a közbeszerzési törvényben meghatározott esetek fennállása esetén nyilvánítható egy ajánlat érvénytelenné. A közbeszerzési eljárásban ilyen érvénytelenségi ok nem merült fel a nevezett gazdasági társaságok esetében.”

 

A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek "versenyeztek" egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával, az Octopus akkori tulajdonosával.

Az Egyházmegye azt ugyan elismerte, hogy az építési napló nincs lezárva, hozzátették ugyanakkor, hogy „az építési napló lezáratlan vagy lezárt állapota irreleváns a használatbavételi engedély kiadása tekintetében.”

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal ugyanis 2022. augusztus 31-én (KE/ETDR-027/2389-55/2022 iktatószámon) kiadta a „Székesfehérvári Egyházmegye tulajdonát képező Tatabánya, Semmelweis utca 4. szám és 2090/2 helyrajzi szám alatti ingatlanon meglévő kórház épület átalakításával megvalósult Szent Margit Gimnáziumra és Általános Iskolára, valamint az épületben kialakított személyfelvonóra a használatbavételi engedélyt.”

Mint írták, a Kormányhivatal az engedély részeként összesen 17 db feltétel szabott ki, ezek egy részét már teljesítették, a többi még folyamatban van. Az Egyházmegye szerint a feltételek egyike sem érinti/érintette az iskolába járó gyerekek oktatását, ellátását, illetve biztonságát. „A Székesfehérvári Egyházmegye képviseletében eljáró műszaki ellenőrök, illetve műszaki szakértők a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor megállapították, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”

Az Octopus és az alvállalkozók közötti helyzetre is reagáltak. Elmondásuk szerint a Székesfehérvári Egyházmegyének hivatalosan tudomása van arról, hogy 2020 nyarán az Octopus Invest Kft. és egy alvállalkozóként bevont gazdasági társaság között jogvita alakult ki, melynek keretében az illetékes jegyző előtt birtokvédelmi eljárásra került sor, illetve az eljárásban hozott döntés ügyében bírósági per volt folyamatban. A pontos eseményeket azonban nem ismerik.

Ugyanakkor, „tekintettel a jogvita lezáratlan állapotára, a Székesfehérvári Egyházmegye a jogszabályban rögzített kötelezettségének eleget téve

e jogvitára tekintettel a mai napig visszatartja az az Octopus Invest Kft.-t megillető vállalkozói díj egy részét is.

Hozzátették, a Székesfehérvári Egyházmegye nem hagyta figyelmen kívül a folyamatosan érkező alvállalkozói panaszokat, „azok beérkezéséről folyamatosan tájékoztatta a fővállalkozói kört, felhívva a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyének tudomása van ezekről. Mind szóban, mind írásban több alkalommal jelzésre került a fővállalkozói kör részére, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye elvárása a fővállalkozókkal szemben a tisztességes és korrekt elszámolás valamennyi alvállalkozó tekintetében.”

Ennél sokkal többet azonban nem tehettek. Az Egyházmegye szerint ugyanis az egyetlen eszközük „a fővállalkozókat megillető vállalkozói díj egy részének jogszabályban rögzítettek szerinti visszatartása”. Ezzel az eszközzel pedig éltek is.

A „félreértések elkerülése érdekében rögzítendő, hogy a visszatartott fővállalkozói díjrészletek nem fizethetőek ki az alvállalkozók részére. Főszabály szerint, ha a díjak visszatartásának feltételei megszűnnek, akkor azt a Székesfehérvári Egyházmegyének a fővállalkozók javára kell majd teljesítenie” – hangsúlyozták.

Hallgatásba burkolóznak

 

Az üggyel kapcsolatban természetesen megkerestük az érintett cégeket és tulajdonosokat, hogy legyen lehetőségük reagálni az elhangzottakra. Mindenkit a cégnyilvántartásban megadott emaileken keresztül próbáltunk elérni – sikertelenül.

Bár először (az első cikkünk készítésekor) az Octopus jelenlegi tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert még válaszolt, második levelünkre már nem reagált. Ebben arra kérdeztünk rá, miért vett át egy céget, amit 2025-ig kizártak a közbeszerzési eljárásokból, számos vitás ügye/pere van folyamatban, és már alvállalkozókat sem talál a rossz híre miatt. Azt is tudni szerettük volna, hogy miért indult végrehajtás a cég ellen, miért rendelték el a vagyoni részesedés lefoglalását, és hogy ismerte-e korábban az előző tulajdonosokat.

Ugyanígy nem jött válasz Németh Zsuzsától és Németh Jánostól, akiktől többek között azt próbáltuk megtudni, milyen kapcsolat köti őket az Orbán-családhoz, miért vitték el Orbán Áront a pécsi tűzoltóság építésére, miért nem fizettek az alvállalkozóknak, és egyáltalán, igaz-e mindaz, amit az alvállalkozóik elmondtak róluk.

Kísért a Megyeri híd és az EKF szelleme

„Hát, szép kis sztori kerekedett belőle” – írta vissza az egyik alvállalkozó, amikor megmutattuk neki a cikket megjelenés előtt. „De valójában érdekli ez az embereket?” – tette fel a kérdést érezhető rezignáltsággal. „Vagy csak egy másodpercre megpiszkálja az ingerküszöböt, aztán tovább olvas és megvonja a vállát azzal, hogy „egy újabb Megyeri-híd, hallottunk már ilyet…?” (…) Ezután egy másik céggel, egy másik pályázaton, egy kicsit máshogy leírt névvel új nyertest hirdetnek, és kezdődik minden elölről…”

Bár az Octopus ügye még folyamatban van, sőt, egyes helyszíneken még csak most kezdődik,

a Megyeri híd építése körüli botránnyal való párhuzam valóban találó.

A 13 évvel ezelőtti eset során a híd építője, a Ganz Acél Zrt. annak ellenére nem fizette ki az alvállalkozóit 2008-ban, hogy a munkát tőle megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (NIF) a teljes összeget megkapta. Emiatt több cég csődbe ment, nem egy vállalkozónak a házát is elárverezték.

Az ügyben nyomozás indult, és bár a Ganz Acél bizonyos összeg kifizetését vállalta, a megkárosított vállalkozók egy része elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a töredékét fizessék ki nekik. Évekkel később még mindig arról szóltak a hírek, hogy az eset életeket tett tönkre, és a fizetség egy jelentős részét azóta sem kapták meg az érintettek.

A pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” (EKF) projekt károsultjainak ügyében is csak tavaly, 11 évvel az ügy után született jogerős ítélet.

A történet nagyjából ugyanaz, mint az előző két esetben. Egy cég 2009-ben szerződést kötött a pécsi önkormányzattal a pécsi EKF projekt keretében induló beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében. A kft. azonban a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges pénzügyi fedezettel, munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni.

Az alvállalkozók el is végezték a munkát, a fővállalkozó pedig benyújtotta a számlát, és meg is kapta a közel 2 milliárd forintot a pécsi önkormányzattól, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az alvállalkozók viszont a pénzből alig láttak valamit.

A beruházások során összesen 20 alvállalkozónak nem fizették ki a vállalkozói díjat, amivel összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak nekik.

Ebből 316 millió forint kár nem térült meg. A fővállalkozó ezután eladta a céget fiktív személyeknek, és a társaság közel 80 millió forint vagyonát is eltulajdonította.

Az ügyben tavaly hozott jogerős ítéletet a Pécsi Törvényszék. Eszerint „társtettesként elkövetett csalás, csődbűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt” ítélték el a gazdasági társaság vezetőit. Az elsőrendű vádlottat három, a másodrendű vádlottat két év börtönbüntetésre ítélték, emellett 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek velük szemben, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.

A közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat

Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez az egész tipikus esete annak, amikor egy cég semmihez nem ért, csak a politikai kapcsolataival házalva állami megrendeléseket „jár ki”, majd a hasznot lefölözve a tényleges munkát átadja tényleges kapacitással és szakértelemmel rendelkező cégeknek, akiket még ki sem fizet a végén.

Szerinte mindez azért történhet meg, mert a tényleges teljesítést végző cégek nem közvetlenül indulnak el a közbeszerzésen. Ennek két oka lehet: egyrészt, ha eleve versenykorlátozó a kiírás, és emiatt csak meghatározott vállalkozások tudnak indulni. A másik pedig, hogy a magyar viszonyok között a kisebb cégek önkéntesen alávetik magukat a politikai kapcsolatokkal rendelkező, vagy ezeket a kapcsolatokat csak behazudó szereplőknek.

„Valószínűleg, ha elindultak volna önállóan, megnyerték volna a közbeszerzést (ebben nem hisznek sokan), és akkor most nem lennének kiszolgáltatott helyzetben, olcsóbb lett volna az államnak, és elkészült volna rendben a projekt.

Ez az a pszichológiai faktor, amit érdemes lenne beültetni a köztudatba: a közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat. A simlis szereplőnek valójában nem mindig van annyi érdemi ráhatása a kiválasztási folyamatra, mint állítja, de a tényleges kapacitással rendelkező cégek – feltételezve az általánosan korrupt működést –, önként behódolnak. Pedig ha nemet mondanának, akkor nem lenne, aki elvégezze a tényleges munkát, és a politikai hátszéllel rendelkező közvetítő cég sem tudna elindulni.

Ez az eset tökéletesen példázhatja azt, hogy nem érdemes behódolni, mert fokozott a veszélye annak, hogy nem kapod meg a pénzed, és egy projektcéget két perc alatt be tudnak dönteni a tulajok, esélyed sincs kiverni belőlük a tartozást” – fogalmazott a szakértő.

Bár azt nem tudja megítélni, mi lesz a hatósági vizsgálatok és polgári perek vége, szerinte az egyértelműen látszik, hogy több ponton is elcsúsztak a dolgok. Alapvetően ugyanis a következő módon zajlik a kifizetés folyamata:

  1. lépés: a fővállalkozó nyilatkozik arról, hogy az adott részszámlán belül mekkora az alvállalkozói részesedés aránya (már itt lehettek hamis nyilatkozatok);
  2. lépés: az állami beruházó átutalja az alvállalkozói részt a fővállalkozónak, aki haladéktalanul átutalja a pénzt nekik, és az erről szóló banki igazolást megküldi a beruházónak;
  3. lépés: a fővállalkozó ezután állíthatja ki a saját teljesítésére eső összegről szóló számlát, és csak ezután kaphatja meg a fennmaradó összeget.

Jelen esetben tehát felmerül a gyanú, hogy az Octopus nem jelentette be az alvállalkozókat a beruházónak, különben nem kaphattak volna egy fillért sem, amíg nem igazolja az alvállalkozók kifizetését.

„Emiatt a Közbeszerzési Hatóság és a Döntőbizottság nagyon súlyos bírságokat szokott osztogatni a kivitelezőknek, ezért az alvállalkozóknak mindenképpen javaslom, hogy tegyenek egy úgynevezett közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnál, ahol külön szervezeti egység foglalkozik a szerződések teljesítésének ellenőrzésével, akik akár az állásfoglalás-kérésük alapján el is indíthatták volna az eljárást hivatalból. Ha kimondatják a Hatósággal vagy a Döntőbizottsággal, hogy az Octopus (és a Beruházó) jogszerűtlenül járt el, attól még nem lesz pénzük, de egy párhuzamos bírósági eljárásban szerintem sokat jelenthet” – zárta levelét a közbeszerzési szakértő.

Katus Eszter/Átlátszó


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky