h i r d e t é s

A nagy sikerből nagy bukás lett az amerikai olajpala

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

A nagy sikerből nagy bukás lett az amerikai olajpala

2020. július 12. - 08:11

 

Az amerikai olajpalaipar szomorú hangulatban ünnepelheti 15. születésnapját.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Nagyon úgy tűnik, hogy tiszavirág-életű lesz az elmúlt másfél évtized egyik elképesztően nagy sikersztorija, az amerikai olajpala- és részben a palagáz-kitermelés robbanásszerű bővülése. - írja a Napi.hu

Az irtózatos növekedés, amelyet ez alatt a másfél évtized alatt produkált, a világ legnagyobb olajtermelőjévé tette az Egyesült Államokat, ám ez a bővülés nem tudta nyereségessé tenni az ágazat vállalatait, és a koronavírus-járványt követő gazdasági válság szíven döfte az olajpalaüzletet - írja a CNN. A krízis miatt bezuhant olajkereslet párosulva a szaúdi-orosz olajárháborúval padlóra vitte a fekete arany árát, miközben az olajpalaipar még alig törlesztette korábban felvett gigantikusan nagy hiteleit. A csődhullám borítékolható és a koronaválság utáni jövő sem ígér jobbat, mert a befektetői tőke a zöldenergia felé fordul.

Az amerikai olajpala-vállalatok 30 százaléka technikailag fizetésképtelenné válik, amennyiben az olaj világpiaci ára 35 dollár/hordóra csökken - állítja a Deloitte tanácsadó cég friss jelentése. Ez azt jelenti, hogy a rétegrepesztéses technológiával termelő vállalatok jövőbeni várható értéke, jövedelemtermelő képessége alacsonyabb lesz, mint teljes adósságuk. Még rosszabb a helyzet 20 dolláros olajárral számolva: ez esetben az ágazat cégeinek fele lenne technikai csődben. További rossz hír, hogy a 35 dolláros árnál a cégek 20 százaléka pénzzavarba kerül. Áprilisban a tárolókapacitások hiánya miatt egy pillanatra a negatív tartományban is megfordult az észak-amerikai WTI ára, július közepére ez és a londoni Brent is a 40 dollár/hordó körüli árszintre kúszott fel.

Dicsőséges forradalom és gyors bukás

Részben a 2008-2009-es gazdasági válság nyomán történelmi mélypontra került kamatoknak köszönhetően az olajpala-vállalatok a befektetők kedvenceivé váltak az elmúlt évtizedben. A befektetéseiknek köszönhetően gyorsan javult a rétegrepesztetéses olajkitermelés technológiája, az innováció folyamatosan szorította lefelé azt az olajárat, amelynél az új módszerrel költséghatékonyan lehet felszínre hozni a fekete aranyat. A kitermelés felfutásának köszönhető nagy bevétel azonban illuzórikus: nem profitot termel, hanem jó esetben a felvett kölcsönök fedezetét. Az ágazat ugyanis - a Deloitte számításai szerint - 300 milliárd dollár hitelt nyelt el 2010 óta.

A koronaválság okozta recesszió és a vele járó alacsony energiaárak azonban még a legnagyobb olajmultikat is leírásokra kényszerítik. A BP július elején arra figyelmeztetett, hogy 17,5 milliárd dollárral csökkenti olaj- és gázkészletei értékét, ami a cég teljes eszközértékének hat százaléka. Az ExxonMobil 1999 óta először jelentett veszteséget az idei első negyedévben, és 2,9 milliárd dollár mínuszt számolt el értékcsökkenésekre hivatkozva.

A Deloitte szerint az olajpalaipar szintén kénytelen lesz leírni eszközei értékét, mégpedig 300 milliárd dollár értékben. Más szóval: a felvett hitel tőke részének annak rendje és módja szerint a fenekére vernek. Ezt hívják hitelezői kockázatnak. Ez nem jelenti azt, hogy a cégek folyamatos működése leáll, hiszen vannak bevételeik, amiből fizetik a költségeiket, beleértve az utóbbiakba a hiteltörlesztést is, ám a pénzügyi befektetők csak a pénzükre számolt kamatokra számíthatnak.

Csődhullám indult

Idén, az év közepéig 18 olaj- és gázvállalat ment csődbe, szemben a tavalyi összesen 20 céggel - derült ki az S&P Global Ratings összesítéséből. Ebből tucatnyi esik az USA-ra, köztük olyan korábbi palasztár, mint a Whiting Petroleum vagy a Diamond Offshore offshore olajkútfúró vállalat. Kisvártatva követheti ezeket a Chesapeake Energy, az olajpalaipar úttörő vállalata, amely július elején elmulasztotta 13,5 millió dollár hitelkamat kifizetését, és 30 napra csődvédelem alá került.

A pénzügyi bajok utat nyitnak az előtt, hogy a nagyok kiszemezgessék a kicsik közül azokat, amelyeket érdemes felvásárolni. A Chevronnak és az ExxonMobilnak, a két legnagyobb amerikai olajvállalatnak lenne pénze erre, ám a Deloitte arra figyelmeztet, hogy az olajmezők feltárásával és kitermelésével foglalkozó vállalatoknak csak 27 százaléka értékes felvásárlási célpont. A mai bizonytalan üzleti környezetben kalandor viselkedésnek számítana kockázatot vállalni. Az Occidental Petroleum tavaly megnyerte az árversenyt az Anadarko Petroelum felvásárlásáért a Chevronnal szemben, ám idén nehézségei támadtak az ennek érdekében felvett hitel törlesztésével.

És az ágazat hosszabb távú kilátásai sem jobbak: a befektetői tőke a zöldenergia felé fordul. New York, London és más nagyvárosok, közintézmények, egyetemek jelentették be, hogy kivonják megtakarításaikat a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó iparágakból. Még a Vatikán is arra biztatja a katolikus híveket, hogy ezt tegyék. Eközben nagy kérdés, hogy a világgazdaság növekedése és ezzel az olajkereslet hogyan alakul.

Fagyos hírek az LNG-ről

A világon az előkészítés fáziságában lévő 45 folyékonygáz-projekt közül 20-at elhalasztanak fejlesztők a szükséges pénzforrás hiánya miatt - idézte a Global Energy Monitor hírét a bicmagazine.com. Ez óriási változás ahhoz képes, milyen nagy reményeket fűztek a fejlesztők az elmúlt években az LNG-hez. A folyékonygáz-üzlet infrastruktúrájának fejlesztése egyre kevésbé vonzó gazdasági szempontból - véli Andrew McDowell, az Európai Befektetési Bank (EIB) elnökhelyettese.

Különböző fejlesztők 160-170 milliárd dollárt szántak LNG-export-terminálok építésére 2019-ben, ami háromszorosa volt a 2018-as 65 milliárdnak - derül ki iparági számításokból. Összesen 758 milliárd dollárnyi olyan beruházásról szóltak hírek, amely már az előkészítés szakaszában tartott. Az elhalasztott 20 projekt azonban leradírozott ebből 292 milliárd dollár, a teljes összeg 38 százalékát. A Reuters információja szerint a halasztás meghatározatlan időre szól.

Az LNG-fejlesztések jelentős állami és nagyvállalati támogatást élveznek az USA-ban és Európában, részben politikai okok miatt - mivel az orosz gáz visszaszorítását ígérik -, részben gazdasági megfontolásból. Az elemzők azt jósolták, hogy a folyékony gáz iránti kereslet valamikor a következő évtizedben nagyobbá válik a kínálatnál, ami, ugye, zsíros profittal kecsegtet. Az év elején 12 vállalat jelezte, hogy 2020-ban dönteni fog arról, épít-e LNG-export-terminált az USA-ban - derült ki a Reuters összesítéséből -, ám az év közepére ez négyre csökkent. És elemzők csak egy projekt folytatására számítanak a következő hónapokban.

napi.hu


 

h i r d e t é s