h i r d e t é s

A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon

2020. január 20. - 09:37

 

A gazdák közül van, aki belehalt a csalódásba, mások felszámolták a gazdaságukat, sokan legeltetés helyett egész éven át fedett karámban kénytelenek tartani a megmaradt állataikat – ezt tapasztaltuk novemberben, amikor négy évvel a föld nélkül maradt hortobágyi gazdákról szóló riportunk után az Euronews riporterével visszamentünk a helyszínre. - írja az atlatszo.hu.

Illusztráció: MTI Fotó: Mónus Márton

A problémákat azóta sem sikerült orvosolni, a helyiek egyértelműen a földárverésekről szóló Ángyán-jelentésekben foglaltakat erősítik meg: nem a helyi gazdálkodók, hanem a jó politikai kapcsolatokkal bíró, sokszor a mezőgazdasággal még csak köszönőviszonyban sem lévő, a földterületektől gyakran távol élő, tehetős emberek jártak jól az állami termőföldek újraosztásával.

Az állami földbérletekkel kapcsolatos visszaélésekről korábban a nyilvánosság előtt, az Átlátszó 2015-ös riportjában is felszólaló gazdák közül van, aki ma már nem nyilatkozik a sajtónak, mivel szerinte annak idején emiatt kapott rendszeres adóhatósági ellenőrzéseket.

A nyilvánosságot – egyéb remélt megoldás híján – ma is vállaló, föld nélkül maradt hortobágyi gazdák azt mondják, hogy a helyzet 2015 óta még rosszabb lett, az általuk akkor a földbérletek újraosztása kapcsán kifogásolt igazságtalanságokra, szabálytalanságokra azóta sem kaptak jogorvoslatot. Nem tudnak semmit a területeket bérbe adó nemzeti park által korábban beígért ellenőrzésekről, a bérleti szerződések felülvizsgálatáról sem. Ezekről mi is feltettünk a kérdéseinket az agrártárcának és a Hortobágyi Nemzeti Parknak, de a válaszukat egy hónapja hiába várjuk.

Öt éve legeltetés nélkül, csak a fedett karámban tartja a 300 tehenét a 2015-ös riportunkban nyilatkozó egyik gazda, Bajkorné Tóth Erika. Ezt a gazdaságot 24 éven át – akkor még 170 hektáron, 500 marhával – az édesapja, a 2015-ben még az Átlátszónak is nyilatkozó Tóth József vezette a nemzeti parktól bérelt területen, de öt évvel ezelőtt, a földbérleti szerződések váratlan, és a korábbi bérlők által sok ponton kifogásolt felmondása után a férfi megbetegedett, és néhány hónappal később meghalt. A lánya folytatta a gazdálkodást a meglévő állatok miatt, és más megélhetés híján.

A több száz hektáros vegyszermentes gazdaság elpusztítását okolja Bolye Ferenc, a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság alapítójának haláláért az egykori ügyvezető kollégája, Ács Sándorné is. A perek egy részét elvesztették, de az igazságszolgáltatás is elismerte a pályáztatás általuk kifogásolt szabálytalanságait, és nem történt meg az ügyek kivizsgálása. Bolye Ferenc 2016-ban halt meg, miután az új bérlők birtokba vették a területeket és beszántották az ökogazdaság vetését.

Illusztráció: MTI Fotó: Czeglédy Zsolt 

Ráadásul ez a Balmazújváros melletti hortobágyi gazdaság korábban kétszer is kapott uniós támogatást korszerűsítésre, az így vállalt kötelezettségek miatt sem hagyhatták abba az állattartást még akkor sem, amikor a tanyájukat körülvevő legelők mind másokhoz kerültek. Pedig, mint a korábbi riportunkban is megírtuk, legelők nélkül nemcsak az azok után járó agrártámogatástól esik el a gazda, hanem így az állatok etetése is közel kétszer annyiba kerül, több milliós pluszköltséget eredményezve.

Bajkorné Tóth Erika szerint akkoriban azt ígérték nekik, két évvel később ellenőrzik, felülvizsgálják majd az új bérlőkkel kötött szerződéseket, de ezügyben azóta sem történt semmi, hiába kaptak időpontot a nemzeti parkkal való egyeztetésre 2017-ben, ott érdemben senki nem állt velük szóba.

A balmazújvárosi gazdaság esete csak egy a sok közül. Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít elemzéseket a földbérletekről és földeladásokról, amelyekben az új tulajdonosok és bérlők politikai kapcsolatrendszerét is bemutatja. A sorozat legutóbbi, Veszprém megyéről szóló elemzésében Ángyán arról is ír, hogyan nyertek fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselők, családtagjaik és munkatársaik a Földet a gazdáknak! program termőföldárverésein.

A hortobágyi gazdák szintén az Ángyán József által is kifogásolt problémákat sérelmezik: sok esetben nem a helyi gazdák, nem a kis gazdaságok jutnak földhöz, hanem hatalmas birtokokkal gazdálkodó, nem helyben lakó személyek vagy cégek, akik gyakran kizárólag a különféle állami és uniós agrártámogatások elnyerése érdekében terjeszkednek. Ottjártunkkor olyan földet is mutattak, amin a földbérletek újraosztása után a Hortobágytól több száz kilométerre élő új bérlő évek óta egyetlen állatot sem legeltetett, miközben a helyben lakó régi bérlőknek nincs hova kiterelniük az állataikat.

Mivel az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre válaszokat nem kaptunk sem az agrártárcától, sem a Hortobágyi Nemzeti Parktól, az online elérhető adatszolgáltatás, és a gazdáktól kapott információk alapján úgy számoltuk, hektáronként 73 ezer forint körül alakul a megkapható alaptámogatás, amire további több tízezer forint járhat, ha például Natura 2000-es védett területről van szó, vagy ritka állatfajok (például túzok) is élnek az adott területen.

Illusztráció: MTI Fotó: Mónus Márton

A földügyekkel, agrártámogatásokkal kapcsolatos magyarországi visszaélésekről érkező hírek Brüsszel figyelmét is felkeltették. Az Átlátszó úgy tudja, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága is vizsgálódni kezdett azután, hogy a New York Times magyarul is írt a magyarországi földügyekről.

Az Európai Unióban a tagállamok kompetenciája a földkérdés, ha azonban felmerül, hogy egy tagállamban ezzel kapcsolatos, az unió költségvetését is érintő visszaélésekre kerülhetett sor, akkor ezeket az eseteket az uniós főigazgatóságok tüzetesen megvizsgálják. A Magyarországon kifizetett agrártámogatások ügyében az Európai Csaláselleni Hivatal, az OLAF is vizsgálódott, jelzése alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2015-ös és 2017-es ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat – korrupciót, összeférhetetlenséget – talált a 2007-2013 közötti magyarországi vidékfejlesztési programban.

A hortobágyi földbérletek kapcsán lezajlott egy KEHI-ellenőrzés is, amit megpróbáltak titkosítani, de végül egy per következtében nyilvánosságra került a tartalma, amiből az derült ki, hogy 1072 pályázatból 1040-ben a valóságtól elérő adatokat adtak meg a pályázók. A vizsgálat eredményeként 2015-ben lemondott a Hortobágyi Nemzeti Park akkor igazgatója, és a bérelt földek egy részét újrapályáztatták.

A földügyekkel kapcsolatos visszaélések felderítésében fontos szerepet vállalt és vállal most is a Greenpeace. A környezetvédő szervezet agrár témavezetője, Rodics Katalin szerint a kormány és a hatóságok mostanra lerendezett és befejezett ügynek tekintik a témát, pedig perek továbbra is folynak, s a földmutyit szerinte legjobban illusztráló, egykor 452 hektáron vegyszermentes gazdálkodást folytató Kishantosi biogazdaság ügyében még várják a strasbourgi bíróság döntését. Rodics szerint azért fontos, hogy Ángyán József aprólékosan dokumentálja a problémákat, mert

a földbérleti pályáztatás és az árverések átláthatatlanul, tisztességtelenül, jogszabályellenesen, alkotmányellenesen, a természeti értékeinket is megkárosítva zajlottak, s ha valaha egy tisztességes kormány ezt megpróbálja  majd rendbe hozni, meglesznek az adatok a visszaélések felderítéséhez

A New York Times cikke után most az Euronews is utánajárt a témának, “Gazdagodó oligarchák – földmutyik Magyarországon” címmel közöltek cikket és riportfilmet. Az Euronews riporterét Hatvanpusztára és a Hortobágyra kalauzoltuk, kisemmizett gazdálkodókat és független szakértőket is megszólaltattunk:

atlatszo.hu


 

h i r d e t é s