Politikailag érzékeny időszakban érte Franciaországot a múlt pénteki tömeggyilkos terrortámadás és az általa okozott káosz. Néhány hét múlva, december 6-án és 13-án tartják a regionális választásokat, ekkor döntenek az ország 18 régiójának vezetéséről. (Franciaország egyébként összesen 27 régióból áll.) A felmérések szerint eddig is a szélsőjobboldali Nemzeti Front (NF) volt a választások egyik esélyese, a több mint 130 áldozatot követelő támadás és a harag, illetve a félelem, amelyet a közvéleményben keltett, még inkább a szélsőséges párt felé lökheti a francia társadalmat - írja a VS.hu.

Eddig is vészharangot kongattak

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy a terrorakció és következményei hogyan alakítják át a francia politikát. Ez valószínűleg csak azután dől el, amikor az ország már visszazökkent a normális kerékvágásba, eltemette és meggyászolta a halottakat. A támadássorozatot követő napon az összes politikai párt, köztük a Nemzeti Front is felfüggesztette választási kampányát. 

A Guardian szerint a szélsőjobboldali pártnak kedvez, hogy retorikája már hosszú ideje a francia társadalom félelemérzetére épül. Erre játszottak rá az európai migránsválság során, illetve a Charlie Hebdo elleni januári támadás után is. Az akkori terrorakciónak újságírók, rendőrök, a köztársaság intézményeinek szimbólumai estek áldozatul.

Marine Le Pen, a NF vezetője az elmúlt hetekben a határok lezárását követelte. Nehezményezte, hogy a hatóságok nem ellenőrzik a Franciaországban született, korábban a titkosszolgálatok látókörébe került dzsihadistákat. Francois Hollande francia elnököt többször gyengének nevezte.

Valószínűleg a mostani támadás után is felmerül, hogy a kormány mindent megtett-e az ország védelmében. Az erről szóló vitákból nagy hasznot húzhat a szélsőjobboldali párt, amely befolyásos pozíciókat szerezhet a decemberi választáson.

A pártot vezető Marine Le Pen az északi Pikárdiában, a párt másik befolyásos vezetője, a 25 éves unokahúga, Marion Maréchal Le Pen a déli Provence régióban nyerhet. Ezenkívül még egy harmadik régióban, Elzászban is esélyesek. Marine Le Pen nagy erőkkel készül a 2017-es elnökválasztásokra is.

Kormányozni akarnak

A világ egyik legbefolyásosabb hetilapja, a brit Economist még a pénteki támadások előtt publikált egy cikket a közelgő francia választásokról. A cikk címe ugyanaz, mint az első Star Wars-filmé,Baljós Árnyak (Phantom Menace). A cikkhez csatolt illusztráción az látható, hogy a Le Pen által tartott francia zászló egy szörnyszerű árnyékot vet a falra. 

A cikk szerint a migránskrízis miatt egész Európában erősödnek a szélsőséges jobboldali pártok. De a legnagyobb európai ország, ahol egy ilyen párt közel van a választási győzelemhez, az Franciaország. Már az északi Pikárdia megszerzése is óriási győzelem lenne az NF számára. Jelenleg mindössze két képviselőjük van a francia parlamentben, és tizenkét polgármestert adnak. 

A Nemzeti Front meglehetősen sok hasonlóságot mutat a Jobbikkal. Marine Le Pen célja – Vona Gáborhoz hasonlóan –, hogy az 1972-ben alapított pártot szélsőséges mozgalomból komoly kormányképes párttá alakítsa át. A túlságosan szélsőséges elemeket kizárta a pártból, köztük apját, a párt egykori vezetőjét, Jean-Marie Le Pent. Helyettük szalonképesebb embereket emelt pozícióba. 

A Nemzeti Front támogatói hagyományosan az őslakos franciák közül kerülnek ki, akik a migráció által érintett országrészekben élnek. A párt az elmúlt időszakban már ott is erősödött, ahol nincsenek bevándorlók. Szimpatizánsainak annyi is elég volt, hogy tévében látták a Görögországba megérkező menedékkérőket.

Fotó: elconfidencial.com

A rendszerellenes párt

A Nemzeti Front már most a legnépszerűbb párt a munkásosztály szavazói között. A terrortámadás előtti felmérés szerint 41 százalékuk támogatja a szélsőjobboldali pártot, 24 százalékuk a szocialistákat. A párt ráadásul korábban még a muszlimoknak is udvarolt, azt mondták, a szélsőségességek ellen, nem pedig az iszlám ellen vannak. Kérdés, hogy utóbbi továbbra is a retorikájuk része marad-e. 

A jobb- és baloldali pártok egyelőre nem tudták megakadályozni a NF előretörését. A kormányzó jobboldal hiába mondana kemény beszédeket a migránsokról, az csak az NF-féle retorika gyengébb verziójának tűnne. A baloldal pedig attól fél, ha az emberi jogokat hangsúlyozva tárt karokkal fogadják a migránsokat és a menedékkérőket, szintén Marine Le Pen malmára hajtják a vizet.

Le Pen megerősödése nemcsak a bevándorlásellenes üzeneteknek köszönhető. A pártja a rendszerellenes szavazókat is meg tudja szólítani. Egyik legutóbbi kampányrendezvényén arról beszélt, hogy „az eddig kormányzó nagy pártok mindent megígértek és mindenkit elárultak”. Azon viccelődött, hogy jobban járna az ország ha a bal- és a jobboldal minden energiáját a kormányzásba ölné, ahelyett, hogy az NF megerősödésével riogat.

vs.hu