A fájdalom kialakulásában szerepet játszó folyamatok felderítése és a fájdalom csillapításának lehetőségei jelenleg is széleskörű kutatások tárgyát képezik. A fájdalomérzékelés egyik legfontosabb kiindulási pontja a fájdalom receptor (újabb nevén TRPV1 csatorna), amely többféle módon aktiválható, ingerei közé tartozik a paprika „csípős” molekulája, a kapszaicin, a magas hőmérséklet és a savi hatások. A csatorna aktivációja fájdalomérzetet okoz, gátlása számos kísérleti modellben bizonyítottan képes a fájdalmat csillapítani, ennek köszönhetően a TRPV1 fontos gyógyszertani célponttá vált.

Számos világvezető gyógyszercég kezdett kifejleszteni TRPV1 csatornát gátló anyagokat, ún. TRPV1 antagonistákat. A fejlesztéseket azonban erősen hátráltatta, hogy több TRPV1 antagonista esetében fény derült a testhőmérsékletet befolyásoló mellékhatásra, amely hőemelkedés/láz, vagy kihűlés formájában nyilvánult meg. A Prof. Andrej Romanovsky által vezetett kutatócsoport (St. Joseph’s Hospital and Medical Center, Phoenix, AZ, USA) – kollaborációban két világszinten ismert gyógyszercéggel (AbbVie és Amgen), valamint a Pécsi Tudományegyetemmel – épp ennek a mellékhatásnak a kiküszöbölését tűzte ki céljául. Ez a tudományos kutatókból és gyógyszerfejlesztőkből álló nemzetközi csoport a világon elsőként mutatta ki, hogy a különböző testhőmérsékleti mellékhatások hátterében ugyanaz az élettani folyamat áll, így ha az erre a folyamatra való hatást csillapítani tudjuk, akkor az adott gyógyszer nem fogja befolyásolni a testhőmérsékletet. A kutatás eredményei az Acta Physiologica tudományos folyóiratban jelentek meg:

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/apha.13038/full

Prof. Romanovsky laboratóriumában több mint 10 éve vizsgálják a különböző gyógyszercégek által gyártott TRPV1 antagonisták testhőmérsékleti hatásait. Dr. Garami András, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzlációs Medicina Intézet egyetemi docense, és a Termofiziológia Kutatócsoport vezetője, elsők között csatlakozott ezekhez a kutatásokhoz, ő a frissen megjelent tudományos cikk első szerzője. A pécsi egyetemről Prof. Pintér Erika (Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet) és Pákai Eszter (Termofiziológia Kutatócsoport) szintén részt vettek a különleges felfedezésben. „Egészen eddig úgy gondoltuk, hogy a TRPV1 gátlók testhőmérsékleti hatásainak kialakításáért különböző élettani folyamatok felelősek”, nyilatkozta Dr. Garami, majd így folytatta: „Meglepetésünkre, a legfrissebb eredményeink ezt cáfolták, és igazoltuk, hogy a testhőmérséklet emelkedését és csökkenését pontosan ugyanannak az élettani folyamatnak az ellentétes irányokba való megváltoztatása hozza létre.” Prof. Romanovsky hozzátette: „A TRPV1 többféle módon aktiválható, de közülük kizárólag a savi hatásokkal való aktiváció áll összefüggésben a testhőmérséklettel. Ha ezt a hatást gátoljuk, akkor láz alakul ki, ha fokozzuk, akkor pedig kihűlés.”

Ez a kiemelkedő felfedezés lehetővé teszi a testhőmérsékleti mellékhatásoktól mentes TRPV1 gátló fájdalomcsillapítók kifejlesztését, hiszen ha az újonnan előállított gyógyszerek nem befolyásolják a TRPV1 savi aktivációját, akkor a testhőmérséklet változása sem fog kialakulni.

„Annak megértése, hogy a TRPV1 antagonisták gyógyszertani jellemzői hogyan állnak kapcsolatban a testhőmérséklettel, különösen fontos ahhoz is, hogy ezek a gyógyszerek a fájdalomcsillapítás mellett, szélesebb körben is alkalmazhatók legyenek”, mondta Dr. William Schmidt, a Catalina Pharma vezérigazgatója. „Sok gyógyszercég megpróbált TRPV1 antagonistákat kifejleszteni, sőt kezdeti humán tanulmányokat is végeztek”, folytatta Dr. Schmidt, „de a nem kívánt testhőmérsékleti mellékhatás miatt a legtöbb ilyen irányú gyógyszerfejlesztést felfüggesztették. A fejlesztések eredményeként gyártott anyagokat elraktározták, új felhasználási lehetőségekre várva. Ezek megvalósulásához óriási segítséget nyújt egy-egy ilyen anyag gyógyszertani tulajdonságai és testhőmérsékleti hatása közti összefüggés alapos megértése, vagyis a Dr. Garami és kollégái által végzett kutatások eredménye.”