h i r d e t é s

A puding próbája

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A puding próbája

2021. június 09. - 09:36

Harrach Péter, némileg váratlanul, de nyilván már a választási kampány részeként kifejtette, hogy bár semmi nem indokolna egy ilyen lépést, a KDNP önállóan indulva is átlépné az öt százalékos küszöböt, és bejutna a parlamentbe.

Hát kérem! Ha ilyen magabiztosak vagyunk, akkor tessék megpróbálni! Különben süket duma az egész!

Egy ilyen lépéssel a kormányoldal mindenesetre felszámolna egy parlamentáris demokráciában szokatlan anomáliát: hogy ugyanis olyan "párt" szerepel döntési pozíciókban, kormányzó erőként, mely nem méreti meg magát a választásokon.

1994 óta egyszer sem!

A KDNP a rendszerváltás után újjáalakuló pártok egyike volt. Viszonylag kérészéletű vállalkozásként.
Magyarországon (polgári demokrácia híján) egy kereszténydemokrata pártnak nem voltak hagyományai, és jelentősebb társadalmi igény sem mutatkozott iránta, az alapvetően szekuláris országban.
Végül pedig nem igazán tudta mivel megkülönböztetni magát az akkor kormányzó MDF-től.

Így aztán már az 1994. évi választásokon elvérzett, kibukott a Parlamentből és eltűnt a süllyesztőben, egy másik, olyan nagy hírű, vele ellentétben itthon (is) történelmi nevet (örökséget?) hordozó párttal együtt, mint a Szociáldemokrata Párt (melyet politikai kalandorok azóta is próbálnak valahogy, hibernálva, életben tartani, a nevet bitorolva, ezzel legalább sok kárt okozva).
Egyikük se nagyon hiányzott senkinek, amint ezt a választási eredmények kellően, meggyőzően reprezentálták.

A teljes feledés homályából Orbán ravasz trükkje hozta vissza a kereszténydemokrata formációt.
Létrehozta az akkor már jobbra tolódni kezdő Fidesz ilyen nevezetű belső frakcióját majd váratlan fordulattal új pártnak titulálta, néhány (a szükséges számú) Fidesz-honatyát átvezényelt, akik innentől, mint kereszténydemokraták szerepeltek, és a KDNP, mint önálló, de a Fidesszel szövetséges párt kezdett regnálni.
A trükk elsődleges (pillanatnyi) célja az volt, hogy az ellenzékben lévő Orbán több parlamenti bizottsági helyet szerezhessen.

Az MSZP-SZDSZ koáalíció besétált az elég átlátszó csapdába, teret engedett ennek az alkotmányellenes megoldásnak, és innentől fogva a FIDESZ-KDNP együtt ügyködött.
A név problematikáját is megoldották. Surján, az "igazi" KDNP utolsó elnöke kapott egy EP-képviselői mandátumot, ő pedig készségesen átengedte a névhasználatot, sőt beolvadt (a szó mindkét értelmében).

(A baloldali-liberális kormánykoalíció mentségére szolgáljon, hogy az Európai Néppárt is elkövette a minap azt a minden ésszerűséget, logikát és elvi megfontolást nékülöző csacskaságot. hogy a magát KDNP-nek tituláló, a Fidessszel mindig mindenben együtt megnyilatkozó és szavazó, pillanatnyilag éppen Hölvényit rajtaütésszerűen bent hagyták a Néppártban, a farkasnak az ajtó résébe becsúsztatott hátsó lába analógiájára. Persze lehet, hogy a későbbi visszavétel szándékával hagyott vészbejáratként.)

A KDNP azóta él, mint Marci Hevesen, sőt sokkal jobban!

Mindenfajta mérhető társadalmi támogatottság híján politikai döntéshozatal részese, álmatlansága miatt éjszakánként törvénytervezetek tucatjait szakmányban gyártó miniszterelnök-helyettest, minisztereket ad az országnak, két vadászat közt ideológiai tisztítótüzet játszik, és a hatalom részeseként mindenfajta pénzek fölött diszponál, mint a bőven öntözött történelmi egyházak világi pandantja.

Azt ugyan továbbra sem láni, hogy milyen specifikumok különböztetik meg a Fidesztől, politikai, ideológiai, harácsolási, pénzszórási kérdésekben, de ez csak egy olyan választáson derülne ki, ahol önállóan indulna.
Amire természetesen nem fog sor kerülni.