Tisztelt Rogán Antal Miniszter Úr!

Önhöz egy átlag 6 és 30 millió közötti károsult esetével fordulunk. Neki 8 167 477 Ft. követelése volt. Ahhoz a károsulti körhöz tartozik, aki az Ön áprilisi törvényjavaslata után kezdett bizakodni, aki időben benyújtotta a kárrendezési igényét még az első, Ön által beterjesztett Quaestor törvény alapján, várta az Ön által említett három hónapos határidőn belül a kárrendezését, végigszenvedte a hatályban lévő törvény el nem bírált alkotmányjogi panaszra való jogtalan felfüggesztését, várt a második törvény meghozatala után is, és most nem kapott semmit. Nulla Ft. a kárrendezése.

Nincs az esetében semmi különös. Olyan nem túl nagy követeléssel rendelkező károsult, aki bízott abban, hogy az Ön által előterjesztett törvény alapján majd hozzájut a pénzéhez, és aki most két külön a Quaestorra szabott törvény után mégis nulla kárrendezéssel fordul ki az ajtón. Az egyébként is járó BEVA kártalanításon kívül nem kapott semmit, a Parlament kétszeri nekifutása után sem. Ráadásul még a BEVA teljes 6 milliós kártérítését sem kapta meg, pedig csak annyi történt, hogy a pénzét ellopták. Nem csak a fiktív kötvénymennyiség ellenértékét, hanem a teljeset. Rögtön a befizetéskor a teljes egészet, mint ahogy azt Ibolya Tibor fővárosi legfőbb ügyész a T. Csaba és társai elleni vádirat sajtóismertetésekor kifejtette. A BEVA mégis csak a kára egy részét térítette meg 6 millióig, pedig a teljes összeget rögtön a befizetéskor ellopták.

Az Ön által beterjesztett javaslat azt jelentette, hogy ezt a fiktív-nem fiktív megkülönböztetést orvosolják, illetve a 6 millió feletti károk is megtérülnek 30 millióig. Egyik sem történt meg, mint ahogy azt az Önhöz eljuttatott eset bizonyítja. Nem egyedi eset, ismereteink szerint 12 000 ilyen nullás határozat van. A határozatok harmada. További ezrek pedig azért nem tudják majd elfogadni a kárrendezést, mert olyan alacsony megtérülés mellett kellene elfogadniuk a további teljes követelésről való lemondás mellett, ami számukra elfogadhatatlan.

Megvan még Önben a segítség szándéka, vagy pálfordulást hajtott végre, és az eredeti alkotmányjogi hibákkal fűszerezett törvényjavaslatot is csak azért terjesztette be, hogy az akkor kirobbant Quaestor botrányt ideiglenesen lehűtse, és a kifizetéseket majd úgyis elszabotálják valahogy. Önhöz azzal a károsulti kör egy esetével fordultunk, aki alapesete az Ön által benyújtott törvény kedvezményezettjeinek, most pedig majd egy év várakozás után azzal kell szembenéznie, hogy mégsem kap semmit. Benyújt egy törvénymódosító javaslatot, hogy az eredeti tavaly áprilisi
törvényjavaslata szellemében minden károsult elfogadható mértékű kárrendezésben részesüljön? A két törvény utáni nulla Ft. kifizetés nem az! Természetesen a folyamatban lévő kifizetések felfüggesztését nem kérjük, azzal párhuzamosan kérünk orvoslatot azok számára, akiket a második törvény alapján semmi, vagy arcpirítóan alacsony kárrendezés illet meg.

Tudjuk, hogy a példában szereplő ki nem fizetett kár az Ön vagyoni helyzetében nem túl jelentős. Kevesebb, mint a Pasa parki lakásának csodálatos méretbővülésének értéke budai négyzetméterárakkal számolva. Egy valamit azonban megtanultunk a Quaestor Károsultak Közösségén belül a különböző károsultakkal beszélgetve: mindenkinek az élete megtakarításáról van szó. Ez egyeseknél 200 ezer Ft., másoknál 2 millió, újabb esetekben 20 millió, míg a vagyonosabbaknál néhány esetben akár a 200 milliót is elérheti. Ez mindenkinek az élete megtakarítását jelenti, és nem történik meg a 30 millióig történő kárrendezés sem. 12 000 ember nem kap semmilyen kárrendezést, és további ezreknek pedig olyan alacsony összeget kínálnak, amit nem tudnak majd elfogadni, mert a kínált kárrendezés aránytalan a lemondatott követelés nagyságával!

Budapest, 2016. ápr. 3.
Quaestor Károsultak Közössége