A soproni tanítónő, aki a bécsi reptéren takarít
Sokat elárul Magyarországról (és persze Ausztriáról is), hogy egy soproni (immár csak volt) tanítónőnek az jelenti a boldogságot, hogy a bécsi repülőtéren takaríthat. - írja a hataratkelo.com.
Judit nem kevés ideig, 28 évig tanított Magyarországon, nevelte autista fiát, miközben megözvegyült. Mivel nem jött ki az akkor nettó 110 ezer forintos fizetéséből, nyolc éve úgy döntött, munkát vált.
Először biztosítási ügynök volt, majd Ausztriában takarított egy diszkóban, amikor pedig a hely csődbe ment, a repülőtéren jutott álláshoz.
Minden munkanap hajnali 3:50-kor kel, hatkor már kezében a partvis, kettőig tart a műszak, fél négyre ér haza.
És imádja.
Mikor kikerültem, alig beszéltem a nyelvet, de látták, milyen szépen dolgozom, és ma már a takarítócég vezérigazgatója is ismeri a nevemet! Amikor új szisztéma jött, bekerültem a tesztcsapatba, hatalmas elismerés ez
– mesélte a 24.hu-nak.
A rendszer lényege, hogy a takarítóknak már nem saját placcuk van, hanem egy központi rendszer vezényli az éppen szükséges helyszínre egy tablet segítségével.
Mindig oda, ahol vészhelyzet adódik. Immár nem fordulhat elő, hogy akár egy teljes órán keresztül, teszem azt, kiömlött víz zavarja az utasokat, mert amint bejelentés érkezik, nyomnak oda egy piros pöttyöt, leírják, mi a störung, és akkor odamegyünk és elhárítjuk. A lényeg, hogy ne legyen rendetlenség, ne legyen störung
– mondta Judit.
Felelősségteljes munka. Tudják ezt a vezetőink is, nemrég elektromos motorokat kaptunk, azokon közlekedünk, ami jó, mert korábban golfkocsink volt, de az nem fért be a liftbe
– tette hozzá.
A fizetése 1300 euró, ha úgy hozza a sors, hogy ünnepnapokon is be kell mennie (olyankor dupla pénz jár), akkor 1600 euró is összejön, ráadásul van 13. és 14. havi fizetés is, mellette útiköltség-térítés és munkaruha.
A teljes cikket itt találjátok.