A legfrissebb, júliusi inflációs adat megjelenése után az elemzők felfelé módosították inflációs várakozásaikat, és nem kizárt, hogy a kormány által eredetileg tervezett éves átlagos 5%-os pénzromlási ütem közel háromszorosát szenvedheti el a magyar gazdaság. Ennek nyomán az állami költségvetés dörzsölheti a tenyerét, hiszen a forgalmi típusú bevételek csak úgy ömlenek a büdzsébe részben a magasabb árak miatt: csak az idei hetedik hónapban 723 milliárd forintnyi áfabevételt nyelt el a költségvetés. - írja a Portfolio

Többlet, de miből?

A Pénzügyminisztérium két héttel ezelőtti közléséből derült ki, hogy júliusban fordulat állt be a költségvetés fő számaiban: 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Gyűjtésünk szerint ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még soha sem volt példa. A korábbinál sokkal jobb büdzséegyenlegben szerepet játszanak a bevéli oldalt ért hatások, többek között a július elsejével életbe lépett adóemelések.

A szaktárca a héten közzétette a részletes júliusi államháztartási számokat, amiből már pontosabb képet kaphatunk arról, mi is rántotta pluszba a költségvetést az idei év hetedik hónapjában.

Ha csak a júliusi adatokat nézzük, a következő fejlemények lehetnek nagyon feltűnőek:

• A központi költségvetés bevételei 1866 milliárd forintra rúgtak, ami 17,3%-kal magasabbak, mint tavaly ilyenkor.
• Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 24,5%-kal növekedtek, 223 milliárd forintra. Ezen belül a társasági adóbevételek közel 35 milliárd forintot értek el, ami 59%-os éves növekedésnek felel meg.
• A cégek adóbefizetéseinek növekedése látványosan érzékelhető a kivánál: 21 milliárd után 28 milliárd forintos bevétel ezen a soron, csak a hetedik hónapban. A jelenlegi formájában utolsó hónapjait élő kata 18 milliárd forintot hozott az állam konyhájára, ami 11%-kal magasabb, mint egy éve.
• A bányajáradék 18 milliárd forintos bevételi összege 4-szerese az előző évinek. De az egyes szektorokat érintő különadók közül szintén magasabb összegben teljesült a kiskereskedelmi adó (27 milliárd forint vs. 19 milliárd forint).
• Hatalmas növekedés látható a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetén: összesen 909 milliárd forintnyi bevételt folyt be így, ami 26%-os emelkedés a tavalyi 721 milliárd forint után.
• Idén júliusban csak az általános forgalmi adóból 723 milliárd forint folyt be, ami 26%-kal haladja meg a tavalyi összeget, de szintén 26%-os növekedés volt a jövedéki adóban (143 milliárd forint). Soha nem volt még ekkora áfabevétel a hetedik hónapban.
• A lakosság befizetései eközben 12,5%-kal bővültek, összesen 326 milliárd forintra. A TB Alapok bevételei pedig 11%-kal 647 milliárd forintra nőttek.

Mindezekből tehát jól látható, hogy a költségvetés többletét alapvetően határozta meg az, hogy minden főbb bevételi soron kimagasló mértékű volt az emelkedés. Nem szabad elmenni ugyanakkor amellett sem, hogy a központi költségvetés kiadásai 1555 milliárd forintban teljesültek, ami bő 7%-os csökkenés a tavalyi értékhez képest.

Felrobbanó áfabevételek

A havi bontású, most megjelent részletes költségvetési adatokból kiolvasható az is, hogy az első hét hónapban milyen meghatározó folyamatokat tapasztaltunk. Ebben a tekintetben a társasági adónál 33,7%-os, a katánál 14,8%-os, a kivánál 34,7%-os bevételnövekedést látunk az idei első hét hónapban. A bányajáradékbevételek felrobbantak 86 milliárd forintra a tavalyi 23 milliárd forintról, de 68%-ot nőtt a kisker-adóbevétel, összesen már 42 milliárd forintot fizettek be ezen a soron az érintettek. Az egyéb központosított bevételek is tartják a büdzsét: 17%-kal már 326 milliárd forintnál járnak.

Nominális értékben a legnagyobb növekedést viszont az áfabevételeknél láthatjuk.

Az első hét hónapban áfából 3978 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ami 914 milliárd forinttal (közel 30%-kal) magasabb, mint 2021 első hát hónapjában.

A Pénzügyminisztérium héten megjelent anyagában szereplő grafikon ezeket a folyamatokat látványosan foglalja össze:

Forrás: Portfolio

Az egész évre előirányzott 5487 milliárd forintos áfabevételnek már a 72,5%-a összejött az első hét hónapban, miközben 2021-ben ez az arányszám csupán 56,8%-on állt. Vagyis a megemelt eredeti tervekhez képest is sokkal jobban ömlenek be az áfabevételek a költségvetésbe.

Ha egy leegyszerűsíti számítással élünk, és abból indulunk ki, hogy 2022-ben is a 2021-es bevételi teljesülési arányszámok érvényesülnének, akkor az első 7 hónapban 3116 milliárd forintnyi áfának kellett volna befolynia. Ehhez képest teljesítenek felül 860 milliárd forinttal az idei áfabevételek.

Egy ilyen felülteljesítésnek pedig több oka is van:

1. Az év első felében általánosságban jobban alakult a magyar gazdaság növekedése, mint a kormány tervezte. Ez pedig a főbb makrogazdasági számokban lecsapódik: magasabb beruházások, magasabb foglalkoztatás, erősebb fogyasztás. Egy ilyen környezetben pedig értelemszerűen több adóbevétel folyik be, az áfa soron is.
2. Kiugró kiskereskedelmi értékesítés az év első hónapjaiban, igaz az elmúlt pár hónap adatai itt már fordulatot mutatnak.
3. A vártnál sokkal magasabb inflációs tényadatok. Júliusban éves alapon 13,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, egyes elemzők azóta már meg is emelték inflációs előrejelzésüket az idei évre, egyesek 13% feletti átlagos pénzromlási ütemmel számolnak. Előttünk van még ugyanis a rezsicsökkentés módosításának hatása (valamint ősszel terítékre kerülnek az árstopok is).

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a magasabb infláció nem csak kedvező hatást gyakorolt a költségvetés egyenlegére nézve: mert ugyan az egyik oldalról növeli forgalmi típusú adóbevételeket, viszont a másik oldalról az inflációhoz kötött állami kiadásokat is növeli. Ilyen például, hogy kompenzálni kell utólag visszamenőlegesen a nyugdíjasokat (év közben többször is), de emelkednek az inflációkövető lakossági állampapírok kamatai is, így az állam kamatkiadásai (valamint a kamatemelések miatti átarazódások nyomán általánosságban is növekednek az állam kamatkiadásai).

Van egy ennél is fajsúlyosabb oka annak, hogy az infláció összességében miért nem menti meg a költségvetést, bármennyire is szépen alakulnak miatta az adóbevételi számok. A mostani infláció kiindulópontja ugyanis az egekbe szökő energiaár, ami viszont a költségvetésnek horribilis veszteséget jelent a rezsicsökkentés területén. A rezsicsökkentés korrekciója óta az európai energiaárak még tovább szárnyaltak, ami az ország energiaimportszámláját csak tovább növeli.

Kinek fáj a magasabb infláció?

A vártnál sokkal magasabb infláció tehát több száz milliárd forintot von el a fogyasztóktól (értelemszerűen az infláció miatt magasabb nettó árakra jön rá a 27%-os rekorder áfakulcs), többek között a háztartásoktól a magasabb áfabefizetés formájában, úgy is mondhatjuk, hogy ebben a környezetben hatékonyan működik a szegények adója (az inflációt gyakran így nevezik). A háztartások fogyasztási szerkezete ugyanis eltérő: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokra igaz ugyanis, hogy többet fogyasztanak azokból a termékekből és szolgáltatásokból, amelyek alapvetőek és a létfenntartáshoz szükségesek, így fogyasztásukat nem tudják rugalmasan alakítani, kevésbé tudnak alkalmazkodni az árak emelkedéséhez, nem mondhatnak le az alapvető termékek fogyasztásáról (a KSH-nak erről a legutóbbi adatai 2020-asok: míg a legfelső ötödbe tartozók összes kiadásukból 51,3%-ot fordítottak alapvető szükségleteik kielégítésére, addig a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozóknál 63,0% volt ez az arány). Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt időszakban a magyar élelmiszeráremelkedés volt az egyik legmagasabb az egész EU-ban, akkor még súlyosabb a szegények relatív pozíciója. (Portfolio)