A pódiumon olyan polgármesterek is ültek, akiknek ajtaján reggel hatkor dörömböltek a „maszkosok”, sőt egyikük a rendőrségi fogdát is megjárta, amikor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene. A beszélgetés végén kiderült, a derűs hozzáállás voltaképp védekezési stratégia is: meg kell mutatni a román államnak, hogy a szándékai ellenére nem sikerült megfélemlítenie a székelyföldi közösséget.

A panelbeszélgetésnek a szervezők elképzelése szerint azokról a közigazgatási perekről kellett volna szólnia, amelyeket a nemzeti szimbólumok használata miatt indítottak a székelyföldi önkormányzati vezetők ellen. Ez már a moderátor felvezetőjéből kiderült. Kovács Blanka újságíró emlékeztetett, hogy Dan Tanasă egyedül több mint 200 Hargita és Kovászna megyei polgármestert citált bíróság elé a magyar feliratok vagy a székely, illetve magyar zászló használatáért.

Ám a beszélgetés szinte természetes módon már az elején a bűnvádi perekre hegyeződött ki, mert a meghívottak egyike, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen éppen a napokban szüntette meg három év vizsgálat után – bűncselekmény hiányában – az eljárást a DNA. Mellette ült a pódiumon Ráduly Róbert, akit korábban fel is függesztettek Csíkszereda polgármesteri tisztségéből, de a bűnvádi pere még nem zárult le, illetve Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester, akit szintén megfigyeltek és akinek elődjét, a fogdát is megjárt Mezei Jánost alapfokon felmentettek a korrupciós vádak alól. Gálfi Árpád székelyudvarhelyi városvezető szinte kilógott ilyen értelemben a képből: neki „csak” a prefektúrával gyűlt meg a baja, személyes szabadsága nem forgott veszélyben.

Mi van a háttérben?

Antal Árpád már az elején leszögezte: a székelyföldi elöljárók elleni eljárások szerinte nem a személyekről szólnak. Szavai szerint a román állam „hibrid típusú” hadviselést folytat a területén élő magyar közösség ellen, amelynek vezetőiben nemzetbiztonsági kockázatot lát, eszközül pedig az erőszakszervezeteket használja fel.

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a hadviselés elindítása 2012-ben fogalmazódott meg Bukarestben. Akkor kerültek nyilvánosságra a 2011-es népszámlálás adatai, amelyek azt mutatták, hogy megfordult egy 100 éves trend: a székelyföldi házaspárok több gyermeket vállalnak, tehát az erdélyi magyar közösség életképes. Ráadásul az Orbán-kormány 2012-ben meghirdette a nemzetépítést. „Ezért lépniük kellett. A hadviselés ma is tart, és bízom abban, hogy a vége felé közeledünk” – mondta Antal.

A román állam áll a bűnvádi eljárások hátterében Ráduly Róbert szerint is. „Amikor a DNA-ról beszélünk, a román államról beszélünk. Ez nem egy féregnyúlvány, ami mérgező módon hat ránk, hanem a száz éve tartó román állampolitika része. Nem a törvényeken, hanem az igazságszolgáltatáson keresztül nyírnak ki bennünket, így azzal védekezhetnek, hogy az igazságszolgáltatás független, csak a dolgát teszi” – vélekedett. Szerinte ebben partner a „tragikus Klaus Johannis, aki románabb a románoknál”, de „egy Traian Băsescu nevű kalandor” tíz évig tartó államfői mandátuma alatt izmosodott meg ez a típusú állam.

Miért éppen Mezei, Ráduly és Antal?

Ismert, hogy Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád ellen egymáshoz viszonylag közel álló időpontokban indult be korrupció gyanújával a bűnvádi eljárás. Csíkszereda polgármesterének egy elmélete is van arra, hogy miért éppen ők hárman kerültek célkeresztbe. Felidézte, hogy az eljárások beindításának előzményeként sorra fogadták el az autonómiahatározatokat a székelyföldi önkormányzatok. Ezt az ügyet pedig éppen ők hárman képviselték különböző európai fórumokon, például a Régiók Bizottsága előtt. „Az volt a szándék, hogy hatósági felügyelet alá kerüljünk, és ne hagyhassuk el az országot” – magyarázta.

Hogyan találtak fogást?

Csíkszereda polgármestere példával illusztrálta, hogyan indultak ezek a bűnvádi eljárások. Mivel bűncselekmény nem volt, a célszemélyeket terhelő tanúvallomásokra volt szüksége az ügyészségnek. Erre a feladatra alkalmas volt például egy játékfüggő városházi hivatalnok, aki közpénzt sikkasztott el, s börtön várt rá. „Az mondták neki: tégy feljelentést a polgármester ellen, és megúszod a börtönt. Elég ha azt vallod: hallottam a pénztárnál a Dedemanban, hogy a polgármester csúszópénzt fogadott el” – magyarázta Ráduly. Szerinte egy ilyen vallomás már elengedő volt a bíróságon ahhoz, hogy megadják a lehallgatási engedélyt.

És ha már lehallgatás: Ráduly Róbertet 17 hónapon át, napi 24 órát megfigyeltek, kamera és lehallgató készülék volt az autójában és az irodájában. „Akkor jöttem rá, hogy alkalmas vagyok polgármesternek, amikor kiderült, hogy a 17 hónap alatt semmit sem találtak” – jegyezte meg. Antal Árpádot 2008-tól 2016-ig figyelték meg, a nemzetbiztonsági okokból kért lehallgatási engedélyt félévente meghosszabbította a bíróság. „Ha valakit lehallgattak, a megfigyelése lezárása utána értesíteni kell erről a célszemélyt. Én nem kaptam ilyen papírt, tehát most is lehallgatnak, mert ha befejezték volna a megfigyelésemet, jelezték volna” – hívta fel a figyelmet.

„Megjöttek a nindzsák, ma nem megyek dolgozni”

A beszélgetés akkor váltott anekdotázós hangulatba, amikor a moderátor arról kérdezte a polgármestereket, hogyan élték meg a bűnvádi eljárást, mi volt az, ami a legérzékenyebben érintette őket? Antal Árpád válaszában felidézte, hogy Mezei János fogdába kerülése után találkozott Ráduly Róberttel egy székelyföldi fogadóban.

„Számomra akkor egyértelmű volt, hogy én következem. Végül előbb Robi következett, utána én. De azt mindketten pontosan láttuk, hogy a bukaresti erődemonstráció minket is utol fog érni” – mondta a sepsiszentgyörgyi városvezető. Ráduly Róbert ehhez annyit fűzött hozzá: azon a beszélgetésen azt mondta Antal Árpádnak, hogy nem az a kérdés, hogy elviszik-e őket, csak az, hogy melyiküket hamarabb.

Csíkszereda polgármestere elmondta, azt tudta a legnehezebben feldolgozni, ahogy a családjára ijesztettek a házkutatásra érkező „maszkosok” a hajnali órákban. Szavai szerint ez a magyarázata annak is, hogy a kisebbik fia Magyarországon folytatja a tanulmányait, nem akar Romániában élni.

Antal Árpád szerencsésnek tartja magát, mert hozzá hajnalban nem maszkosok jöttek. „Én a gyerekeim találkozását a maszkosokkal tartottam problémásnak. A közéleti szereplőnek sok mindent el kell viselni, de azt nehéz megemészteni, hogy valaki sáros bakanccsal beront a gyerekszobába” – jelentette ki. Felidézte azt is, hogy még a bűnvádi eljárás elkezdése előtt felvilágosította egy brassói rendőr: a DNA székhelyére való gyakori beidézés „benne van a polgármesterek munkaköri leírásában”. Arról, hogy lelkileg miként viselte mindezt, így vallott Antal Árpád. „Amikor az egész kezdődött, minden nap 5 km-t futottam, ezzel tudtam a szellemi egyensúlyomat megtartani. Ha látják, hogy depresszióssá válsz, alkoholista leszel, akkor elérték a céljukat”.

Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester soha nem felejti el azokat a napokat, amikor elődjét, Mezei Jánost elvitték a fogdába. „Benne volt a levegőben, hogy el fogják vinni. Egyik reggel, 6 órakor kaptam tőle egy sms-t, a következő szöveggel: megjöttek a nindzsák, ma nem jövök be dolgozni”- idézte fel a történteket.

Nagy Zoltán szavai szerint romboló hatással volt a polgármesteri hivatalra a városvezetés lefejezése. Azóta nincs bizalmi alapú ügyintézés a közigazgatásban, senki nem mer lépni a hivatalban, ha nincs lepapírozva. „Azokban a napokban eljutottunk odáig, hogy már köszönni is csak írásban mertek a kollégák, akkora volt a bizonytalanság. Mindenki menekült a hivatalból” – mondta a gyergyószentmiklósi polgármester. Szerinte mára már valamelyest normalizálódott a helyzet.

Mi a megoldás?

A panelbeszélgetés végén arra a kérdésre keresték a választ a meghívottak, hogy miként lehet védekezni e hadviselés ellen. Mindegyikük hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a helyi közösségtől kapott támogatás és az összefogás. „Ne adjuk fel, fogjunk össze, mert a rést feszítik” – jelentette ki Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint meg kell próbálni román, illetve külföld partnereket is találni. „Ebben az országban mindig csak külső nyomás – Washington, az Európa Tanács – hatására tettek gesztusokat a magyar közösség felé. Ugyanakkor meg kell velük értetni, hogy nem szétfeszíteni akarjuk országot, csak azt, hogy a szülőföldjén, békességben éljen ez a közösség. Európa meg fog változni, s mi ennek a nyertesei leszünk” – hangzott Antal Árpád optimista zárszava. (maszol.ro)