Az önkormányzatok helyzetéről, a családon belüli erőszakról és a gazdaságról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a kormány a magyar állampolgárok felét nem tekinti a nemzet részének

Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta, hogy Pécs polgármestere levélben arról tájékoztatta, 2020-ban és 2021-ben várhatóan 9,3 milliárd forintos vesztesége lesz a városnak, ebből a központi elvonás 3,7 milliárd forint. Hozzátette: 2021-ben a veszteségek meg fogják haladni a költségvetés több mint 15 százalékát; hasonló problémákkal néz szembe számos vidéki város és Budapest is.
Közölte, a kormány nem segít ezeknek a településeknek, holott lenne mozgástere, tud hitelt felvenni és megnyílik előtte az uniós helyreállítási alap is. Kitért arra, hogy az Orbán-kormány decemberben 2250 milliárd forintot osztott szét sportberuházásokra, vagy "Fidesz-közeli ner vállalkozásoknak". Ebből a támogatásból 28 milliárd forintot jutott a fideszes vezetésű önkormányzatoknak és ezzel azt üzeni a kormány, a magyar állampolgárok felét nem tekinti a nemzet részének - mondta.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az önkormányzatok gazdasági értelemben sokkal jobb helyzetben vannak, mint a korábbi évtizedekben, a kormány 2010 után átvállalta az adósságukat. Az ország gazdasági teljesítménye miatt az elmúlt években nőtt az önkormányzatok állami költségvetési támogatása és a saját bevétele is, illetve speciális fejlesztési pályázatokat is indított a kabinet számukra - részletezte.
Úgy látta, szemben a 2010 előtti válságkezeléssel a mostani kormány úgy gondolja, válságban olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek nem elvonnak az emberektől, hanem odaadnak nekik.

LMP: rengeteg kell még tenni a családon belüli erőszak megelőzése érdekében

Hohn Krisztina (LMP) felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány alatt megszaporodtak a családon belüli erőszakos cselekmények, és ugyan szigorodtak a jogszabályok az elmúlt időszakban, de még rengeteg teendő van.
Fontosnak nevezte annak megvizsgálását, miért marad nagyon sok erőszakos cselekmény rejtve. Szerinte az áldozatok sok esetben nem is tudják hova kell fordulni, vagy nem mernek a hatóságokhoz fordulni, hiszen Magyarországon a bántalmazottnak kell menekülnie, neki kell elhagynia otthonát. Beszélt arról is hogy kevés a szakember a szociális ellátórendszerben. Szorgalmazta az érzékenyítést is a rendőrségnél, a családsegítő szolgálatnál dolgozóknál, illetve a pedagógusoknál.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a tavalyi az áldozatsegítés éve volt a tárcánál. Folyamatosan nyílnak az áldozatsegítő központok, 2025-re szeretnének minden megyében egy ilyen központot létrehozni - mondta.
Elmondta, tavaly külön munkacsoport foglalkozott ezekkel az ügyekkel, a munkába hatvan szervezetet vontak be, egy több száz oldalas dokumentum készült el, amely a jogalkotásban is pontról pontra megjelenik a büntetőeljárási szabályok, a távoltartás szigorításával.

DK: a kormánynak nem sikerült a válságot kezelni

Bősz Anett (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás hiánya a tavaly az előre tervezett tizenötszöröse lett. Ez nem lenne most probléma, de emellett szükség lett volna a kereslet pótlására, a magyar kormány azonban nem segítette azokat, akik rászorultak - tette hozzá.
Közölte, a gazdaságvédelmi alap alig 10 százaléka ment valós válságkezelésre. A határon túl elköltött 150 milliárd forint, a kormánypropagandára szánt 35 milliárd forint a kormány iránti szimpátia növelésére alkalmas, de a hazai keresletet egyetlen fillérrel sem növeli - magyarázta. Itt egy valós válság, a kormánynak jó lett volna kezelni, nem sikerült - fogalmazott.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány válságkezelése eredményes és hatékony volt. A legfontosabb cél az emberéletek megvédése mellett a munkahelyek megőrzése volt - mutatott rá. Hozzátette: 2020 decemberében 4,5 millióan dolgoztak, annyian, mint a válság előtt.
Beszélt arról, hogy Magyarországon 5 százalékot alig meghaladóan esett vissza a gazdaság teljesítménye és ezzel az ország Európa jobban teljesítő országai közé lesz majd sorolható.
Közölte, tíz évvel ezelőtt is gazdasági világválság volt, akkor is ugyanígy megnőtt az államadósság és mellette a munkanélküliség is. Most nem nőtt a munkanélküliek száma - hangsúlyozta.

MSZP: Budapest az állami költségvetés nettó befizetője

Harangozó Tamás (MSZP) "a nemzet legnagyobb álhírgyártójaként" beszélt Orbán Viktor miniszterelnökről, szerinte ugyanis álhír, amit Budapest költségvetési helyzetéről közölt. Hozzátette: a kormányzati megszorításoknak köszönhetően 2021-ben Budapest az állami költségvetés nettó befizetője lesz, kevesebb állami támogatást kap, mint amennyi adót befizet. Szerinte az állami támogatás idén csak arra lesz elég, hogy a BKV finanszírozását fedezze.
Közölte, az uniós pénzek elköltésébe be kell vonni az önkormányzatokat, a képviselő azonban elégtelennek tartotta az erre kínált lehetőségeket.
Orbán Balázs is kulcsfontosságúnak tartotta a konzultációt az uniós forrásokról, erre szerinte több száz online és offline eseményen keresztül lehetőség is van. Budapest és a baloldali önkormányzatok azonban ezekre a megkeresésekre nem válaszoltak, mert nem a dolgukat teszik, hanem a politizálnak - közölte.
Elmondta, a fővárosi önkormányzatok idén 116 milliárd forint működési költségvetési támogatást kapnak, emellett számos beruházást is támogat a kormány. Szerinte nem az a fontos, hogy egy beruházás kapcsán a kormány, vagy az önkormányzat jár el.

A Jobbik képviselője "egypárti túlhatalom" kiépítésével vádolta a Fideszt, a KDNP politikusa a gazdaság-újraindítási akciótervről, a Fidesz képviselője pedig a családok támogatásáról beszélt napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: a Fidesz "egypárti túlhatalmának további kiépítésére" használta a felhatalmazási törvényt

Brenner Koloman (Jobbik) úgy értékelt: a "felhatalmazási törvényt" a Fidesz az "egypárti túlhatalmának további kiépítésére" használta, módosította a választási törvényt, illetve egyre több egyetemet helyezett alapítványi fenntartásba, Jobbik ezért nem támogatja a törvény újabb meghosszabbítását
Szerinte Orbán Viktor már az "elbocsátott légiót", a "régen elhányt polgári zászló egykori zászlóvivőit", Navracsics Tibort és Stumpf Istvánt is visszafogadta, mert annyira megijedt, hogy a magyar polgárok leváltják 2022-ben. Ugyanakkor hangsúlyozta: felelős értelmiségi nem adhatja a nevét és a karrierjét egy "bolsevik típusú egypártrendszer kiépítéséhez".
Szót emelt a Klubrádió "bezárása" ellen, és azt ígérte: a 2022-ben felálló "nemzeti egységkormány" elküldi a jelenlegi kormánypártokat "a történelem szemétdobjára".
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette: a védekezéshez szükséges felhatalmazást a kormány kizárólag a védekezésre használja. Bírálta a Jobbikot, amiért nem szavazta meg veszélyhelyzet meghosszabbítását, és ezzel nem támogatta a védekezéshez szükséges intézkedések fenntartását, valamint az ágazati bértámogatás, az adó- és a járulék csökkentések, vagy a háziorvosi béremelés megvalósítását sem.
A Klubrádióval kapcsolatban hangsúlyozta: a frekvencia ügyében egyételmű a helyzet, a magyar bíróság döntött, ezt pedig mindenkinek be kell tartania, a Klubrádiónak is. Hozzátette: a Klubrádió sem vitatja, hogy folyamatos jogsértést követett el.

KDNP: 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet idén

Vejkey Imre, a KDNP képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. Mellette Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi intézkedések - a hitelmoratórium, a bértámogatási program és az adókedvezmények - eredményesek voltak, sikerült megőrizni a munkahelyeket, hiszen 2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak mint a járvány előtt, és a munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban. 2021-ben - folytatta - a gazdaság újraindításának szakaszába léptek, az ezzel kapcsolatos akciótervben szerepel a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése, a lakásfelújítási-, a bértámogatási- és az orvosbéremelési program, valamint a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a kisvállalkozásoknak nyújtott 10 milliós kedvezményes hitel. Hozzátette: az EU-val közösen a kormány nagyívű beruházástámogatási programot is indít, amely legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz.
Úgy összegzett: ha minden jól megy, akkor az akcióterv eredményeképpen idén 4-5 százalékos gazdasági növekedés lehet Magyarországon.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a gazdaság-újraindítási akciótervvel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: míg a baloldali válságkezelés idején adót emeltek, megszüntették az otthonteremtési programot és devizahitelezésbe lökték a magyar családokat, addig a Fidesz-KDNP kormány csökkenti az áfát, támogatja a családokat és a vállalkozásokat.

Fidesz: a baloldal hozzá nem értését mindig az emberek fizették meg

Böröcz László (Fidesz) a korábbi baloldali kormányok válságkezelését jellemezve arról beszélt: 2010 előtt megszorításokkal, elvonással, adóemeléssel reagáltak a válságra, a jelenlegi kormány viszont támogatja a családokat és a vállalkozásokat, megvédi a munkahelyeket.
Hangsúlyozta: baloldal hozzá nem értését, mindig az emberek fizették meg. Szerinte a kormánynak 2010-ben is az volt az első, hogy a támogassa a családokat, 2021-től pedig minden idők legnagyobb otthonteremtési programját indította el.
Zsigó Róbert, családokért felelős államtitkár elmondta: 2010-ben családbarát fordulat történt, a magyar családok számára véget ért egy nehéz korszak, amikor folyamatosan csak elvettek tőlük. A kormány célja azóta az, hogy egyre könnyebbé tegye a családalapítást, a gyermeknevelést és az otthonteremtést - mondta. Részletesen beszélt 2010. óta bevezetett családtámogatási intézkedések eredményeiről, hangsúlyozva, hogy a magyar családok továbbra is számíthatnak a kormányra.

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló, a kabinet rendelkezéseit megerősítő és hatályukban meghosszabbító kormányzati törvényjavaslat vitájával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés.

Völner: Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Magyarország - a kínai és az orosz vakcina miatt - 3,5 millió emberrel többet tud beoltani május végéig annál, mint ha csak brüsszeli beszerzéssel számolhatna - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló javaslat vitájában.
Völner Pál expozéjában kifejtette: a javaslat célja, hogy a kormány által elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve az azóta meghozott összes intézkedést megerősítse és meghosszabbítsa hatályukat.
Hangsúlyozta, hogy járványügyi szakértők szerint indokolt a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések további fenntartása, mivel a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant.
A lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze - fogalmazott az államtitkár.
Közölte: a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország - mondta.
Völner Pál a törvényjavaslatot ismertetve arról is beszámolt, a 90 napra biztosított parlamenti felhatalmazás meghatározásakor az indítvány figyelemmel van arra, hogy a kormány intézkedéseit több rendelet tartalmazza. A felhatalmazás a kabinet jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik - tette hozzá.
A javaslat egyértelművé teszi ugyanakkor - folytatta az államtitkár -, hogy a felhatalmazás 90 nap előtt is visszavonható, az Országgyűlés pedig hatályon kívül is helyezheti azt.
Az előterjesztés kimondja továbbá, hogy az Országgyűlés megerősíti a javaslat hatálybalépéséig megalkotott, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletet, ezáltal "az Országgyűlés elismeri a kormány eddigi, a járvány megfékezése érdekében tett lépéseit" - közölte.
Megjegyezte, hogy veszélyhelyzet idején időközi választás vagy népszavazás nem tartható, az eljárási határidők megszakadnak, az elmaradt választások időpontját pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kel tűzni.

Fidesz: szükség van a járvány terjedését korlátozó intézkedésekre

Hende Csaba, a Fidesz képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Hende Csaba (Fidesz) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány Magyarországon is felszállóágban van, ez pedig indokolja a terjedést korlátozó gyors intézkedések szükségességét.
Csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedések számát, és újra kell indítani a gazdaságot - hangsúlyozta, ezért támogatásáról biztosította a rendkívüli jogrendet, valamint a gyors kormányzati lépések lehetőségének megteremtését.
A kormánypárti politikus szerint ha mindenki betartja a szabályokat, együtt újra sikerülhet megfékezni a világjárvány hazai terjedését és újraindítani a gazdaságot.
A törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés megerősíti a veszélyhelyzet alatt kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatálybaléptetését - közölte Hende Csaba, aki ezt a jogbiztonság szempontjából fontosnak nevezte.

Jobbik: politikai pamflet a javaslat

Lukács László György, a Jobbik képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Lukács László György (Jobbik) közölte, frakciója nemmel fog szavazni a törvényjavaslatra, amely egy politikai nyilatkozat, egy pamflet. Azt kérik az Országgyűléstől, ismerje el a kormány a járvány megakadályozására tett lépéseit - tette hozzá. Hangsúlyozta, a kormány lépéseit sem politikailag, sem máshogy nem lehet elismerni.
Elmondta, a halálozások száma azt mutatja, hogy a nyáron, amikor rendezett volt a vírushelyzet és idő volt a felkészülésre, a kormány elmulasztotta ezt. Hozzátette: tisztázni kell azt, miért volt az elmúlt időszak "a leghalálosabbak" között az ország történetében.
Bírálta, hogy a kormány hiteleket ajánl, mindenkinek azt javasolja, hogy adósodjon el. Ki garantálja azt, hogy emberek tömegeinek munkája lesz a következő években? - kérdezte.
Számba vette, hogy a kormány hogyan "sáfárkodott" az előző felhatalmazással. Szerinte azzal, hogy a kormány titkolózott, elhallgatta az adatokat, csökkentette a vakcinákba vetett bizalmat. Beszélt arról is, hogy emberek tízezrei lettek munkanélküliek, de a kormány csak szűk, kivételezett rétegnek, saját barátainak adott támogatást.
Lukács László György azt mondta, a kormány a felhatalmazási törvény leple alatt olyan javaslatokat vitt át a parlamenten, amelyek évtizedekre gúzsba kötik az országot. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a választási eljárási törvényt.
Firtatta, most mire kér a felhatalmazást a kormány. Arra kérik - folytatta - , hogy továbbra is bezárják az embereket, miközben a miniszterelnök haverjai Dubajba repülnek, vagy hogy tartsanak továbbra is bezárva a vendéglátóhelyek, vagy hogy továbbra is kiszipolyozhassák az önkormányzatokat? - tudakolta.

Az ellenzék élesen bírálta, a kormánypártok egyetértettek a koronavírus-járvány alatt hozott kormányzati intézkedésekkel kedden az Országgyűlésben, ahol megkezdődött a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló, a kabinet rendelkezéseit megerősítő és hatályukban meghosszabbító kormányzati törvényjavaslat vitája.

KDNP: a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell

Vejkey Imre (KDNP) úgy látta, az ellenzék még a pandémiás időszakban sem az emberek oldalán áll, hanem a baloldali kötődésű Klubrádiót védi, amely nem nyert meg egy pályázatot. Elképesztőnek tartotta, hogy az ellenzék szerint csak akkor van demokrácia, ha baloldali kötődésű szervezetek nyernek pályázatokat. A Fidesz-KDNP a törvényességet képviseli az ellenzékkel szemben, a kormánypártok ezért vívják szabadságharcukat - hangoztatta.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban közölte, az elsődleges feladat az életek megóvása, de egyben az ország működőképességének fenntartása is. A baloldali politikusok folyamatosan akadályozni próbálják a vírus elleni védekezést - jegyezte meg.
Elmondta, a törvényjavaslat elfogadására azért van szükség, hogy a védelmi rendelkezéseket fenntartsák. Az előterjesztés mindenben megegyezik a korábbi javaslattal, de a baloldal mégsem támogatta a sürgős tárgyalást - tette hozzá. Közölte, a baloldal a védelmi intézkedések ellen szavazott, vélt politikai előnyök okán.
Hollik István (KDNP) rögzítette: a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell, az eddigi eredmények pedig megerősítik, hogy a kormány nem élt vissza az eddigi felhatalmazással és jól élt azzal. Eredményként beszélt arról, hogy az ország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikeresen zárta le, a második hullámba keretek között tudta tartani a vírus terjedését, a harmadik hullámot pedig sikerült megelőzni.
A fontos intézkedések között említette a hitelmoratóriumot, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a szociális hozzájárulási adó csökkentését, az ágazati bértámogatást. Kitért arra, a magyar gazdasági visszaesés mértéke az egyik legkisebb az EU-ban.
Szerinte az ellenzék még a járványügyi védekezésből is politikát csinál, azért teszik ezt, mert azt gondolják, minél rosszabb a kormánynak, annál jobb az ellenzéknek.

MSZP: felelős politikai erő nem adhat hozzájárulást a kormány válságkezeléséhez

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, amit a kormány csinál, nem válságkezelés, hanem a válság elmélyítése, és ehhez felelős politikai erő nem adhat hozzájárulást. Úgy látta ő is, hogy a kormány nem készítette fel az országot a járványra, amely így elszabadult. A miniszterelnök pedig most már nem vállalja a felelősséget a járványügyi védekezésért - tette hozzá.
Közölte, a törvényjavaslatban a kormány politikai elismerést vár a járványügyi intézkedésekért és felsorolják azokat az intézkedéseket, amelyeknek semmi köze nem volt a járvány kezeléséhez, hanem pitiáner, politikai játszmát jelentenek. Ezek között említette a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói félévének érvénytelenítését.
Bírálta, hogy rendeletben tiltották meg az önkormányzatoknak bármilyen díjuk emelését, miközben a kormány megemelte az útdíjakat, vagy a postai szolgáltatások díját. Szerinte ez egy kistelepülésnek is nagy gondot okoz, hiszen ott lehet, hogy nincs más bevétel, mint a súlyadó.
Harangozó Tamás elmondta, a nap folyamán ismertetett GDP-eredmény a rendszerváltás utáni időszak harmadik legrosszabb adata. 5500 milliárd forint az államadósság, a GDP 82 százaléka, de a miniszterelnök mégsem tartja rossznak, holott Orbán Viktor 2010-ben ugyanekkora adatnál nemzethalált vizionált - emlékeztetett.
Ezer sebből vérzőnek nevezte az oltási tervet és azt firtatta, miért nem sorolják előrébb a pedagógusokat, a kiskereskedelemben és a tömegközlekedésben dolgozókat.
Szerinte teljes nemzeti konszenzus van az oltás szükségességéről az országban. Hozzátette: az emberek védelme érdekében az unió által jóváhagyott vakcinákat kell használni, illetve az MSZP mindenkitől azt kéri, konzultáljon a háziorvosával.

DK: káros, hatástalan intézkedésekhez kér a kormány utólag támogatást

Arató Gergely, a DK képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Arató Gergely közölte, hogy a DK nem támogatja a törvényjavaslatot, mert értékelése szerint káros, hibás és hatástalan intézkedésekhez kér utólag támogatást a kormány, másrészt mert úgy vélik, hogy a kormányoldal elvesztette a valósággal a kapcsolatát, az elmúlt hónapok pedig azt bizonyítják, hogy alkalmatlan a kabinet arra, hogy járványügyi helyzetet és a gazdasági válságot kezelje. Emellett - folytatta - a DK szerint a kormány nem az ország és a magyar polgárok érdekét tartja szem előtt, hanem saját kicsinyes pártpolitikai szempontjait.
"Ehhez nem adunk felhatalmazást, számon fogjuk kérni önökön az elvesztegetett életeket, a tönkretett emberi sorsokat, az ellopott közpénzmilliárdokat" - jelentette ki.
Arató Gergely szerint a kormány most arra kér utólag felhatalmazást, hogy kórházakat katonai parancsnokok vezessék, hogy a vakcinaengedélyezés ne a hozzáértő szakemberek, hanem a külügyminiszter szakvéleménye alapján történjen, hogy egészségügyi dolgozók státuszát hátrányosan módosítsák, hogy továbbra is ingyenes parkolás legyen, hogy továbbra is korlátozás nélkül költsék az ország pénzét és tönkretegyék az önkormányzatokat. Azzal vádolta a kormányt, hogy elveszi az önkormányzatok bevételeit, korlátlanul halmozza az államadósságot, miközben a számára kedves vállalkozói körök zsebének kitömésére költi a pénzt.
Úgy értékelt: a kormány elvesztette az ellenőrzést a járvány második hulláma felett, és most ennek folytatásához kér felhatalmazást. Szerinte nem az ellenzék miatt kezd elveszni a bizalom az oltások iránt, hanem azért, mert a kormány olyan vakcinákat erőltet, amelyek mögött nincs megfelelő ellenőrzés.

Folytatódott kedden az Országgyűlésben a koronavírus-járványról szóló törvényjavaslat vitája

LMP: visszaélt a kormány felhatalmazással

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Keresztes László (LMP) megköszönte a járványügyi védekezésben résztvevők munkáját, ugyanakkor "vérlázítónak" és "hazugnak" nevezte a kormánypárti vezérszónokok felszólalását, amelyek szerinte súlyos mértékben rombolják a Ház méltóságát.
Élesen bírálta a kormánypárti szónokokat ezért is, mert szerinte egyetlen önkritikus megszólalás nem hangzott el, egyetlen esetben sem ismerték el, hogy egy kormányzati lépés hibás volt, és megbánást sem tanúsítottak.
Úgy értékelt: a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással, amit az ellenzék megadott számára tavaly, és politikai támadást indított az önkormányzatok ellen a működőképesség szélére taszítva őket. Ezzel a közvetlenül magyar embereknek okoznak kárt, hiszen veszélyeztetik az alapvető közszolgáltatások ellátását - figyelmeztetett.
Azzal vádolta a kormányt, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családok támogatása helyett, soha meg nem térülő gigantikus beruházásokat visz tovább - például a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét - és a saját holdudvarának, oligarcháinak ad pénzt a kialakult mély társadalmi és gazdasági krízis időszakában. Azt firtatta: miért kaptak Mészáros Lőrinc szállodaláncai a magyar adófizetők pénzéből 18 milliárdos támogatást, miközben a vállalkozó 11 milliárdos osztalékot vett ki az építőipari cégeiből. Az önök által nemzetinek hívott oligarchák miért nem támogatják az országot ilyen helyzetben? - tette fel a kérdést.
Bírálta az egyetemi modellváltás programját is, szerinte ugyanis ezzel megszűnik az egyetemi autonómia, kiszervezik az egyetemi vagyont, ingatlanokat és a döntéshozatalt.

Független: az emberek nem okítást, hanem példamutatást várnak a politikusoktól

Bencsik János független képviselő arról beszélt: a magyar emberek nem okítást várnak a politikusoktól és a kormány tagjaitól, hogy hogyan viseljék el a következő hónapokat, hanem példamutatást. Ezért - folytatta - ha mindennek zárva kell lenni, akkor zárják be Garancsi István kaszinóit is.
Úgy vélte: könnyű úgy türelemre inteni, hogy valaki minden hónapban 1,6 millió forintos fizetést kap, miközben vannak olyanok, akik még csak most kapják meg a novemberben beígért bértámogatásukat.
Hangsúlyozta azt is: a vendéglátósoknak nem elsősorban a szabadság és a jó társasági élet hiányzik, hanem a következetesség, a kiszámíthatóság és a puszta megélhetés.
Az oltásokkal kapcsolatban a kormányt és az ellenzéket is bírálta, mert szerinte a kormányzati következetlenségből fakadó alapvető bizalmatlanságból az ellenzék politikai tőkét akar kovácsolni. A DK-tól ezért azt kérte, hogy a magyar szakemberek, hatóságok kompetenciáját ne vonja kétségbe, és ne gondolja azt, hogy a brüsszeli szervezeteken nincs politikai nyomás.

A magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló azt mondta: mára mindenhol a lakosság széles körű oltásában keresik a megoldást a koronavírus-járványra. Megemlítette Szlovákiát, ahol az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott 3 vakcinával folyik az oltás, és ahol megkezdték a pedagógusok gyorsított oltását, hogy megnyithassák az iskolákat. Sok pedagógus azonban beteget jelentett, miután megkapta az AstraZeneca-oltást, és mellékhatások jelentkeztek náluk - jegyezte meg.
A szószóló elmondta: a jelenléti oktatás folyamatos a magyarországi nemzetiségi általános iskolákban, egyúttal bíznak abban, hogy rövidesen visszatérhetnek a diákok a középiskolákba is.
Egyetért a bizottság a választások javaslatban foglalt szabályozásával is - tette hozzá Paulik Antal, miután a magyarországi nemzetiségek bizottsága megtárgyalta a törvényjavaslatot, amelyet támogatnak.

KDNP: az ellenzék politikai hasznot remél attól, ha az országnak és a kormánynak rossz

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak nevezte a korlátozó intézkedések további betartását, majd - tette hozzá - a vakcináknak köszönhetően felelősségteljes újranyitásra lesz lehetőség.
Arról is beszélt, hogy a baloldal egyhavi nyugdíjnak és a közalkalmazottak egyhavi bérének elvételével kezelte 2010 előtt a gazdasági válságot.
Szerinte az ellenzék politikai hasznot remél attól, ha az országnak és a kormánynak rossz.
Gyurcsány Ferencné miért nem arról kérdezi az Európai Bizottságot, hogy mikor engedélyezik az orosz és a kínai vakcinát? - tette fel a kérdést Nacsa Lőrinc, majd felszólította az ellenzéket a törvényjavaslat megszavazására.

MSZP: az ellenzék egyöntetűen elutasítóan áll az előterjesztéshez

Varga László (MSZP) közölte: az ellenzék egyöntetűen elutasítóan áll az előterjesztéshez, például azért, mert az tartalmaz egy politikai elismerést a kormánynak. Ez szerinte teljesen felesleges, de illik a kormány "feudális" világához.
A novemberi helyzetben támogatható volt a koronavírus-járványról szóló javaslat, azonban ma egy felesleges politikai elismerésről is kellene dönteni, valamint az elmúlt három hónap meghozott kormányrendeleteiről is - mondta.
Elutasító álláspontjukat azzal is indokolta, hogy a kormány "hadjáratot indított" az ellenzéki önkormányzatok ellen, amit politikai boszorkányüldözésnek nevezett.

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló, a kabinet rendelkezéseit megerősítő és hatályukban meghosszabbító kormányzati törvényjavaslat vitája kedden a parlamentben.

Független: a járványkezelés hazugságok sorozata

Varga-Damm Andrea (független) úgy értékelte a törvényjavaslatban szereplő, jóváhagyásra váró hetven kormányrendeletet, hogy azokat a kapkodás, az átgondolatlanság és az iszonyatos mértékű károkozás jellemzi. Valódi szakmai, tudományos alátámasztása nincs az intézkedéseknek - tette hozzá.
Közölte, a kormánypártok nem védik meg az emberek egzisztenciális biztonságát, a járványkezelés pedig hazugságok sorozata.
Azt tudakolta, miért kell az egész országnak bezárva lennie, ha egyes vélemények szerint a megfertőződöttek öt százaléka betegszik meg. Szerinte az egészségügyi ellátórendszert kell fenntartani, a járvány miatti betegszámhoz pedig bőségesen megvan a kapacitás.
Jelezte, azért sem támogatja az előterjesztést, mert a kormánynak olyan bűnei vannak, amelyeket nem tud megbocsátani. Elmondta, a koronavírus-fertőzöttek egyedül haltak meg, holott volt elég védőruha és meg lehetett volna szervezni, hogy a betegek mellett egy családtagjuk ott legyen.

MSZP: sokkal több pénzt kellene otthagyni az embereknél

Mesterházy Attila (MSZP) közölte, az ellenzéki képviselők a józan ész szabályai miatt óvatosabbak a vakcinákkal, azt mondják, csak azokat az oltóanyagokat használják, amelyeket a magyar és az uniós hatóságok jóváhagytak. Hangsúlyozta, minél többen beoltatják magukat, annál hamarabb lehet véget vetni a járványnak.
Hozzátette: a kormánypárti képviselők sokkal inkább a gazdasági, mint az egészségügyi szempontokat tartják szem előtt, ezért hajtják bele a hatóságokat a minél hamarabbi döntésbe.
Arról érdeklődött, a kormány miért nem vásárolta meg az összes Magyarországnak járó kvótát az EU által felajánlott vakcinákból. Szerinte nagyjából a kvóta felét kötötték le. Megjegyezte, valószínűleg emlékeztető oltásra lesz szükség a most használt vakcinákból.
A politikus kevesellte a munkahelyvédelemre fordított összegeket. Mintegy 450 ezer ember munkahelyét mentették meg 80 milliárd forintból, azaz egy főre 170-180 ezer forintot költöttek - magyarázta. Hozzátette: sokkal több pénzt kellene otthagyni az embereknél.

Független: ésszerűtlen egyes korlátozások fenntartása

Dúró Dóra (független) a Mi Hazánk Mozgalom nevében nem támogatta a járványügyi korlátozások fenntartását, mert szerinte sok esetben ésszerűtlenek, következetlenek, és a kontraproduktívak az előírások.
A boltok nyitvatartási idejének meghosszabbítását szorgalmazta, mert szerinte az este 7 órás zárás eredményeképpen a délutáni órákban, a munkaidő után nagy zsúfoltság van az élelmiszerüzletekben, ami hozzájárul a vírus gyorsabb terjedéséhez.
Ésszerűtlennek nevezte, hogy míg a bútorboltok, elektronikai üzletek - szerinte jellemzően multicégek - nyitva lehetnek, addig a vendéglátóhelyek - amelyek szerinte jellemzően magyar kis- és közepes vállalkozások - nem nyithatnak ki.
A sportolási lehetőségek bővítése, az uszodák, edzőtermek kinyitása mellett érvelt, és kontraproduktívnak nevezte, hogy este nyolc után nem lehet szabadtéren sem sportolni. Értehetetlennek nevezte az állatkertek, vadasparkok zárvatartását is.

MSZP: kormány hibásan kiválasztott ágazatokra öntött rá óriási pénzeket

Szakács László (MSZP) a kormány gazdasági intézkedéseit bírálta, szerinte ugyanis csak arra jut forrás, ami a kormányoldalnak fontos, nem az országnak.
Mészáros Lőrinc 18 milliárdot kapott, akkor is ha elbocsátott 850 embert, míg más vállalkozások, ha elbocsátották a munkavállalóikat, akkor nem kaptak állami támogatást - mutatott rá.
Szerinte a kormány hibásan kiválasztott ágazatokra öntött rá óriási pénzeket, másokat pedig az út szélén hagyott, nem a bevételeket pótolta, hanem a költségeket csökkentette, és most, hogy szükség van rá, nincs pénz arra, hogy az állam megrendelőként lépjen fel.
A vendéglátósok kárpótlását szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy a szektor vállalkozói a lecsökkent költségeket sem tudják kifizetni, ha nincs bevételük.

MSZP: kiszolgáltatott helyzetben vannak az egészségügyi dolgozók

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) visszautasította a kormányoldal azon vádjait, hogy az ellenzék a járványnak szurkolna vagy oltásellenes lenne. Kijelentette: az MSZP minden kommunikációs eszközével azt hirdeti, hogy a járványhelyzet megoldása a védőoltás. Ugyanakkor - folytatta - felelősségteljes magatartás az, ha a vakcinákkal kapcsolatban a biztonságra törekednek.
Az MSZP nevében kikérte magának azt is, hogy az egészségügyi dolgozókat vagy a járványügyi szakembereket támadnák, amikor kormányzati intézkedéseket kritizálnak.
Úgy értékelt: kiszolgáltatott helyzetben vannak az egészségügyi dolgozók és ezt a kormány csak fokozta. Arra figyelmeztetett: a járványhelyzet után a végletekig kizsigerelt egészségügyi dolgozókra rá fognak szakadni az elmúlt egy évben folyamatosan növekvő várólisták.
Önálló egészségügyi minisztérium felállítását szorgalmazta, mert szerinte lassan nyomon sem lehet követni, hogy ki mindenki felel a kabinetben a területért.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló előterjesztés tárgyalásának lezárása után a Ház kedden áttért a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló megvitatására.

LMP: biztosítani kell a közfeladatok ellátásához a forrásokat

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy az önkormányzatok kötelező feladatok látnak el, és ehhez a megfelelő a forrásokat biztosítani kell.
Szerinte a politikai haszonszerzés motiválta a kormányt, amikor bizonyos önkormányzatok kaptak kompenzációt, míg ellenzékiek nem. Ezt azonban önök nem tehetik meg - jelentette ki az LMP-s politikus.

Független: a napi járványügyi jelentés valótlanságokon alapul

Varga-Damm Andrea szerint a kormány alapelve nem az volt, hogy minél hamarabb és minél nagyobb szakértelemmel gyűrje le a járványt, hanem az, hogy ezen keresztül is milyen további pénzeket lehet kivonni.
Kitért arra is, 8 hónapja kéri, biztosítsák, hogy az ellenálló-képesség növelését célzó eszközöket minél olcsóbban tudják beszerezni az emberek. Értékelése szerint a járványról közzétett napi jelentés valótlanságokon alapul, a gyógyultakat és fertőző betegeket összekeverik. Félelmet gerjesztenek, de a megalapozott döntéshez információval nem szolgálnak - mondta.

Államtitkári zárszó

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: világjárványról van szó, a Covid nem magyar jelenség, ezért él a kormány összehasonlító adatokkal, ezek mindig számokon, tényeken alapulnak.
Kitért arra is, hogy 2020 szeptemberében a kormányfő szakembereket idézve arról beszélt, hogy akár 200 ezer fővel tetőzhet a járvány, és ehhez hány kórházi ágyat kell biztosítani. Azt azonban ne várják el a kormánytól, hogy a koronavírust megállítsa a határokon - közölte.
Megjegyezte: nagyon szép dolog az unió, de kicsit lassú, és ha tudják gyorsítani a folyamatot, külön kell beszerezni a vakcinákat. Szerinte az ellenzék "csúnya, elbizonytalanító kampányt folytat".
Jelezte azt is: az iparűzési adó felét hagyták a kis- és középvállalkozásoknál. A kormánynak az az álláspontja, mindegy kié a munkahely, ki támogatja a családokat, ezeket a vállalkozásokat támogatni kell - utalt a "vörösbárók" támogatását firtató megjegyzésekre.

Az elnöklő Brenner Koloman az általános vitát lezárta.

Kúria-beszámoló

Varga Zs. András, a Kúria elnöke expozéjában megemlékezett arról, hogy 2019-ben Magyarország és a magyar igazságszolgáltatás jubileumot ünnepelt, a bírói hatalomgyakorlásról szóló törvény elfogadásának 150 éves évfordulóját.
Kiemelte: a jogszabályban foglaltak a bírói függetlenséget jelentik. A bírói függetlenség ma sem jelent kevesebbet, mint 152 éve, azaz az igazságszolgálatásnak mindenkor külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is - jelentette ki. A bírói függetlenség nem csupán a bíróságot védi a külső befolyásolástól, hanem a bíróságok számára is korlátot jelent.
A 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét - vont mérleget, majd kitért arra, hogy az Országgyűlés megerősítette a Kúria kitüntetett, alaptörvényben biztosított jogegységesítő szerepét. A vonatkozó törvénymódosítások vitathatatlanná tették a Kúria eseti döntéseinek kötelező erejét, és hatékony eszközt biztosítottak, hogy ennek érvényt tudjanak szerezni, a jogegységi panaszt - rögzítette.
Beszámolt arról, hogy a járványhelyzet a Kúriát is jelentős kihívás elé állította, de helyt tudott állni, sőt még csökkent is az ügyhátralék. Kijelentette: mint a felekkel közvetlen kapcsolatban álló állami alkalmazottak, nagyon várják a soron kívüli oltást.
A tárgyalt ügyeket kiemelve szólt arról, amikor egy közösségi oldalra publikált rasszista bejegyzés volt az oka egy rendkívüli felmentésnek, vagy arról, amikor az emberölési szándék meghatározásában hoztak jogegységi határozatot.
Kiemelte még az önkormányzati tanács által tárgyalt ügyeket. Ezek témái elsősorban a helyi adók, valamint az építésügy voltak.
Isten áldja a kúriát, Isten óvja Magyarországot! - zárta szavait.

Igazságügyi bizottság: a szakmai célkitűzések megvalósultak

Vejkey Imre (KDNP), a határozati javaslatot előterjesztő igazságügy bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámolót még a Kúria korábbi elnöke, Darák Péter nyújtotta be, Varga Zs. András még a beszámoló bizottsági megvitatásában sem vett részt.
Azt mondta: a Kúria 2019-re megfogalmazott szakmai céljai megvalósultak, így a bizottság egyhangúlag támogatta a beszámolót.
Elmondta: a bizottság üdvözölte a Kúria jogegységi tevékenységét, különösen a keresetlevél befogadása tárgyában, az emberölési szándék értelmezésében, vagy az érvénytelenségi perek fogyasztók jogállást érintő megállapításairól. Szólt a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati döntések felülvizsgálatáról is.

Fidesz: a Kúria erősítette az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat

Kovács Zoltán (Fidesz) szerint a Kúria hatékonyan segítette az alkalmazkodást a változásokhoz, például az egyfokú járási hivatalok felállításával összefüggő módosításokhoz, a jogegységi panasz eljárásának bevezetéséhez.
Kijelentette: a magas színvonalú ítélkezési gyakorlat érdekében új jogegységi eszközök születtek. Szólt a joggyakorlatelemző csoportok vagy a tanácsadó testületek munkájáról, valamint arról, hogy egy-egy jogterületen a tudomány világából érkező főtanácsadók is segítik a Kúria munkáját.
Rámutatott arra is, hogy valamennyi kollégium valamennyi ügyszakában javultak a statisztikák.
Szavait azzal zárta, hogy a Kúria a hatékony munkavégzése által hozzájárult az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítéséhez.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló vitája az Országgyűlésben kedden délután.

Jobbik: pozitív az ügyszám csökkenése

Gyüre Csaba (Jobbik) kijelentette: az országot 2010 óta irányító kormány komoly lépéseket tett a bírói tevékenység befolyásolására, a közigazgatási bíróság felállításával is "legalább 150 évet lépett volna vissza az időben" a bíróság a függetlenség kérdésében.
Azt mondta: a bírósági munka megítélésében a legfontosabb szempont az időszerűség és a megalapozottság, és kijelentette: előbbi szempontjából pozitívan értékelendő az ügyszám csökkenése.
Kijelentette azt is, hogy bár a kormány az elmúlt 11 évben szerinte szisztematikusan próbálja felszámolni a jogállamiságot, annak védelméért a Darák Péter vezette Kúria sokat tett. Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így folytatódik.
Bírálta azt is, hogy a kormány szerinte átmenetet kíván létrehozni Magyarországon a kontinentális jog és az angolszász precedensjog között, ezzel azonban a Jobbik nem ért egyet - szögezte le.

KDNP: negatív irányba változott a bírák szellemisége

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a bírák többsége jól végezte feladatát, de nem mindegyik és nem minden ügyben. A politikus úgy látta, hogy a bírák szellemisége negatív irányba változott. Szavai szerint érdemes lenne vizsgálni, hogy milyen hatással vannak a bírák szellemiségére és az ítélkezési gyakorlatára a külföldről finanszírozott civil szervezetek, illetve a "Brüsszel-Strasbourg-Soros féle triumvirátus". A képviselő úgy fogalmazott: meglehetősen intenzív a "keresztény értékkel szembeni" érzékenyítő hatás. Felháborítónak nevezte, hogy az érzékenyítés nyomán egy olyan bírói szemlélet látszik kialakulni, hogy "a keresztény szimbólumokat és ezáltal a keresztényeket szabadon lehet gyalázni". Hozzátette, azt a bírói szemléletet sem fogadja el, hogy a vallásszabadsághoz és az emberi méltósághoz való jognak meg kellene hajolni a szabad véleménynyilvánítás előtt.
A Fidesz-KDNP a független igazságszolgáltatás mellett áll ki - közölte zárásként a felszólaló.

MSZP: a beszámoló tartalmilag támogatható

Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy a beszámoló sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria 2019-ben végzett munkája is.
Egyúttal azonban emlékeztetett, hogy 2019-ben EP- és önkormányzati választás is zajlott Magyarországon, és ezekhez kapcsolódva több bírósági döntés is született, valamint a Kúria is több tucat ügyet tárgyalt. A beszámolóban szerepel utalás a joggyakorlatot elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalóira, de a választási gyakorlatot elemző anyag 2018-ban készült - hívta fel a figyelmet a vezérszónok.
Az állami szervek függetlenségének szükségességéről beszélő politikus hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választás előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón az akkor még csak főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelyt alkalmatlannak nevezte.
A miniszter ugyanakkor a Tarlós István főpolgármester és a kormány közötti, a főváros finanszírozásáról szóló megállapodást pedig politikainak nevezte - tette hozzá Varga László. Az ügyben két eljárás is indult, de a Kúria mindkét esetben a beadványok ellen döntött - emlékeztetett.

DK: a Kúria elvesztette a függetlenségét

Sebián-Petrovszki László (DK) dicsérte, akkurátusnak, pontosnak és precíznek tartotta a beszámolót.
Bírálatként azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben a kabinet igyekezett lebontani a végrehajtó hatalmat ellenőrző intézményeket. Ennek a folyamatnak az egyik eszköze volt, hogy a kormányzat lecserélte ezeknek az intézményeknek a vezetőit - közölte.
Ez történt a Kúria esetében is, Varga Zs. Andrást a DK nem támogatta és most sem támogatja - jelentette ki. Hozzátette, a Kúria elnökének nem volt bírói tapasztalata, ráadásul korábban évekig Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. A politikus összességében úgy látta, hogy a Kúria elvesztette a függetlenségét.
Azt kérdezte, hogy a Facebook szabályozása kapcsán a kormányzat megkereste-e a Kúriát. A vezérszónok megjegyezte, hogy a jelentés szerint egyre csökken a két éven is túlnyúló elsőfokú perek aránya. Kíváncsi volt, a Kúriának van-e feladata abban, hogy ez az arány tovább javuljon.
Képviselői felszólalások

Varga-Damm Andrea (független) a devizahitelekről beszélve azt mondta, korábban is próbált fellépni ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenítéséért. 2019-től már látható, hogy érvényesülnek a bírósági döntésekben ezek az elvek - közölte.
Varga-Damm Andrea az önkormányzati normakontroll rendszeréről is beszélt, és kiemelte: a kormány olyan rendeleteket hozott, amelyeket az alaptörvény és a vonatkozó törvények alapján nem tehetett volna meg.
A képviselő ismertette a jogszabályi környezetet, kitért az alaptörvényre, és valószínűsítette, hogy a helyi adók bevezetésének illetve a régiek emelésének tilalma bíróság, illetve a Kúria egy-egy tanácsa elé kerül a közeljövőben. Szerinte ugyanis erre még különleges jogrend idején sincs lehetőség.

Az Országgyűlés kedden délután lezárta Kúria 2019-es beszámolójának tárgyalását. Ezt követően a képviselők áttértek az Országos Bírósági Hivatal 2019-es beszámolójára.

Zárszó

Varga Zs. András, a Kúria elnöke zárszavában megköszönte a támogató szavakat. Rámutatott: politikai vélemény nyilvánítható bírósági ítéletekről, de magáról a bíróról nem udvarias ilyet kifejteni, ugyanis visszautasítani is nehezen tudja. A bírók nem lehetnek pártok tagjai, és az alaptörvény általában tiltja a bírák politikai tevékenységét. Ha egy bírót politikai támadás ér, nem válaszolhat úgy, mint magánemberként - rögzítette.
A politikai támadásokat - mint mondta - kénytelen visszautasítani, ahogy azt is, hogy a közigazgatási bíróság létrehozatalakor a bírók "függők" lettek volna, vagy hajlamosak lennének függővé válni bármely kormánytól. A leghatározottabban visszautasította, hogy a Kúria elveszítette volna függetlenségét. Közölte: a testület minden bírája, beleértve az elnököt is, független.
A további kritikákra reagálva kitért arra: nem egy és nem két európai intézmény kifejezetten ajánlja a korlátozott precedens rendszerének bevezetését. Jelezte: konkrét ítéletet nem tud kommentálni sem az Országgyűlés előtt, sem a Markó utcában, ez számára nem biztosított lehetőség. Esküje alapján igyekszik óvni a Kúria függetlenségét mindenkitől - hangsúlyozta.
Arra sem térhet ki, jó-e a választási rendszer - folytatta, hozzátéve: a Kúria a törvényesség keretei között igyekszik adott esetben eljárni. Közölte azt is: azon dolgoznak, hogy a Kúrián egy éven túli ügy ne legyen.
Vejkey Imre (KDNP), a határozati javaslatot előterjesztő igazságügy bizottság elnöke úgy reagált, hogy alapvetően pozitív volt a hozzáállás a beszámolóhoz. A Jobbik és a DK vezérszónoka ugyanakkor kilógott a sorból, előbbi a brüsszeli mantrát mondta, a demokrácia-féltés jegyében. A DK felszólalójának szavait megdöbbentőnek nevezte, és visszautasította a Kúria függetlenségét kétségbe vonó szavait.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Az Országos Bírósági Hivatal 2019-es beszámolója

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke expozéjában beszédesnek nevezte az ügyforgalmi adatokat, értékelése szerint jelentőségük nem vitatható.
Kifejtette: 2019-ben több mint 1 millió 166 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ez 6,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban. A csökkenés évek óta tetten érhető, minden bírósági szinten. A legnagyobb, 13,1 százalékos, az ítélőtáblákon volt tapasztalható, ezt követte a Kúria 11,6 százalékkal - jelezte.
2019-ben több, mint 1 millió 191 ezer ügy fejeződött be a bíróságokon, ez 7,9 százalékos csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.
Hozzátette: 2019 végén a folyamatban lévő ügyek száma 10,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018 végén.
Az elnök hozzátette: az előző évekhez hasonlóan a törvényszékeken a perek 86,5 százaléka, a járásbíróságokon 86,3 százaléka egy éven belül befejeződött. Az ítélőtáblákon az ügyek 97,6 százaléka lezárult, 81,9 százalék hat hónapon belül véget ért - sorolta.
Fontosnak tartotta, hogy arra figyeljenek, hogy az indokolatlanul elhúzódó ügyek száma csökkenjen.
Elmondta azt is: 2019-ben bő háromszáz peres eljárást indítottak a bíróságok ellen, így több mint ötszáz eljárás volt folyamatban. Többségük kártérítési per volt, de 32 ügyben munkaügyi pert indítottak, míg tizenöt esetben közérdekű adatkiadást kezdeményeztek. A bíróságokat összesen mintegy 9 millió forint megfizetésére kötelezték ezek során.
Beszámolt arról is, hogy írásbeli figyelmeztetésben tizenegy bíró részesült, míg huszonkét esetben kezdődött fegyelmi eljárás bíró ellen, és öt bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök.
Az elektronikus kapcsolattartás is felértékelődött - fogalmazott.

Igazságügyi bizottság: a szakmai célkitűzések megvalósultak

Vejkey Imre (KDNP), az előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke szólt az ügyhátralék csökkenéséről, a személyi és tárgyi feltételek javulásáról.
Nagyobb teret nyert az elektronikus ügyinézés, kapcsolattartás - mutatott rá. Fontosnak ítélte az ítélkezési munka átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítását.
Kijelentette: az OBH szakmai célkitűzései megvalósultak, így a bizottság a beszámolót elfogadta.

Fidesz: jelentősen javult az ítélkezés hatékonysága

Bajkai István (Fidesz) szerint a beszámoló kellő tájékoztatást ad arról a magas színvonalú munkáról, amelyet az OBH végzett 2019-ben.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben a folyamatban lévő ügyek száma így több mint 10 százalékkal csökkent.
A perek döntő többsége egy éven belül befejeződött - mutatott rá -, sőt nagy részük fél éven belül. A hazai ítélkezés hatékonysága jelentős javulást mutat - összegzett.
Üdvözölte, hogy már minden bírósági épületben lehetővé vált a videokonferenciák megtartása, arra legalább egy tárgyalóterem alkalmas.

Jobbik: javult az időszerűség

Gyüre Csaba (Jobbik) az időszerűségről és a megalapozottságról szólva rámutatott: 2019-ben 15,6 százalékkal nőtt a befejezett ügyek száma a megelőző évhez képest.
Az ügyek több mint 90 százaléka elsőfokon jogerőre emelkedett, és javult a hatályon kívül helyezési arány is - mondta.
A jogszabály-véleményezésről azt mondta: erre minél több időt kellene biztosítani a bíróságnak, jelenleg ugyanis általában 2-3 nap áll a rendelkezésére.
Köszönetet mondott az OBH minden dolgozójának.
Szerinte el kellene gondolkodni, hogyan védhető meg a bíróságok költségvetése, hogy ne függjenek az Országgyűléstől. Hozzátette: a bírák fizetési alapját is éppúgy automatikusan a nemzetgazdasági átlagkeresethez lehetne kötni, ahogy az országgyűlési képviselőknél ez történik. (MTI)

Frissítés (2021. február 17. 5:59)

Az Országgyűlés kedd este megtárgyalta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a testület 2019-es tevékenységéről szóló beszámolóját, majd az ügyészség hasonló dokumentumának megvitatásával folytatta munkáját.

KDNP: az OBH átgondoltan és előrelátóan gazdálkodott

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy az OBH az emberi és tárgyi erőforrásaival átgondoltan, takarékosan és előrelátóan gazdálkodott.

A hivatal fejlesztései abba az irányba mutatnak, hogy a 21. századi bíróság ideája Magyarországon is megvalósuljon - fogalmazott a vezérszónok.

A KDNP frakciója támogatja a beszámoló elfogadását - jelentette be.

MSZP: az új elnök feladata a hivatal normális működésének visszaállítása

Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy nagyon pozitív várakozások előzték meg az OBH új vezetőjének kinevezését és az érkező impulzusok igazolják ezeket a várakozásokat. Handó Tünde munkásságát nem kísérte ilyen osztatlan pozitív megítélés a képviselők részéről - tette hozzá.

A vezérszónok azt mondta, hogy az új elnöknek a szokásos teendői mellett a hivatal normális működésének visszaállítása is feladata.

A bírói függetlenség fontosságát még a jelenlegi Alkotmánybíróság is elismerte - emelte ki a képviselő.

Kérdésesnek nevezte, hogy az elnök hogyan próbál szakítani a 2019-ben jelenlévő gyakorlatokkal. Hozzátette, reméli, hogy a tavaly megindult folyamatok folytatódni fognak.

A DK nem fogadja el a beszámolót

Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, hogy Handó Tünde elnöksége a magyar demokrácia egyik mélypontja volt. A volt OBH-elnök a fideszes hatalomgyakorlás egyik szimbolikus figurája, akinek a személyén keresztül a Fidesz befolyásolni próbálta a perek menetét - tette hozzá.

A beszámolót a DK nem tudja elfogadni - jelentette be.

Reményét fejezte ki, hogy komoly javulás lesz az emblematikus ügyekben, például a bírák pályáztatása során.

Kérdésként tette fel, tervezik-e, hogy a pandémia vége után is megmaradjon az online tárgyalások és meghallgatások lehetősége.

Független: az előző elnökkel az ellenzék háborúban állt

Varga-Damm Andrea (független) azt emelte ki, hogy az előző OBH-elnökkel az ellenzék folyamatosan "kisebb háborúban állt".

Az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács között most már végre befejeződött a csatározás - mondta.

OBH-elnök: a pontrendszer nem tökéletes, de kell A vita lezárása után Senyei György Barna OBH-elnök az elhangzottakra reagálva azt mondta, az intézkedések folytatódnak, hogy tovább tudják csökkenteni az elhúzódó ügyhátralékot.

Az OBH a jövőben is felelősségteljes gazdálkodást kíván folytatni - szögezte le. Hozzátette, az online tárgyalások és meghallgatások lehetőségét ezután is fenn akarják tartani.

Az elnök egyetértett azzal, hogy az ügyek egy részének a belső struktúrája elnehezedett. A jogszabály-véleményezés egyébként folyamatos - hívta fel a figyelmet.

A pontrendszer nem tökéletes, de kell - szögezte le, hangsúlyozva, az ügyben folyamatosan konzultálnak, de olyan pontrendszert, amivel mindenki elégedett, nem fognak találni.

A bürokráciacsökkentés folyamatos, a szakmai munkát visszaterelik a kollégiumokba - mondta.

A bírói függetlenség alapvető érték, és ennek a megőrzése érdekében különös jelentősége van annak a "divatnak a megszűnésének", hogy aki számára nem tetsző ítéletet kap, az függetlenségsértést kiált - fogalmazott.

Bizottsági elnök: az ellenzék politikai megfontolásokból támadja Handó Tündét

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnökeként szólalt fel, amikor azt mondta, hogy az ellenzéki vezérszónokok politikai megfontolásokból támadták Handó Tündét. Az OBH Handó Tünde elnöksége alatt vált európai szinten kimagaslóvá, ezért a támadások méltatlanok - jelentette ki.

Ügyészségi beszámoló



Legfőbb ügyész: jók a vádhatóság 2019-es mutatói

Polt Péter legfőbb ügyész előterjesztőként elmondta: az ügyészség 2019-ben is törvényesen és eredményesen dolgozott.

Ennek egyik jeleként említette, hogy az utóbbi tíz év legmagasabb, 98,3 százalékos váderedményességi mutatóját produkálták, az ügyek 85,1 százalékában a váddal vagy végindítvánnyal mindenben egyezően állapította meg a felelősséget a bíróság.

Arról beszélt, a most tárgyalt volt az első teljes év, amikor a 2018 közepén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény alkalmazásával működött a vádhatóság.

A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a cél az, hogy gyorsabban, kevesebb társadalmi ráfordítás mellet, de a garanciákat megtartva, az anyagi igazságnak megfelelően záruljanak az eljárások.

Polt Péter örvendetesnek nevezte, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent a regisztrált bűncselekmények száma; a 2018-as, 199 ezer 830-as szám 165 ezer 648-ra esett, hozzátéve, a büntetőeljárási szabályok módosulása miatt ugyanakkor jelentősen, több százezerrel nőtt az iratforgalom.

Az eljárásokról szólva a legfőbb ügyész elmondta: az ügyek 73,3 százalékát sikerült eljárásgyorsító intézkedésekkel lezárni. Polt Péter a "jól sikerült jogintézményként" említett büntető végzésre, valamint a gyorsabbá, hatékonyabbá vált ítélkezésre és az előkészítő ülés ügygyorsító voltára hívta fel a figyelmet.

Szólt arról is: 2019-ben 1146 megbízhatósági vizsgálat indítását hagytak jóvá annak tisztázására, "védett személyek eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelességüknek, vagy pedig korruptak esetleg", az eredmények alapján hét büntetőeljárást indítottak.

Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Unióval, hozzátéve, a tárgyévben három igazságügyi ajánlást tett az EU csalás elleni hatósága, de ezekben az ügyekben már nyomozás indult Magyarországon.

A parlament az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló és az ahhoz fűzött határozati javaslat együttes általános vitájával folytatta munkáját kedden késő este.

Igazságügyi bizottság: törvényes és időszerű működés

Vejkey Imre (KDNP), az országgyűlés igazságügyi bizottságának előadójaként azt hangsúlyozta: az ügyészi szervezet a 2019-es évben is kifejezetten a törvényes keretek között, az időszerűség követelményének is megfelelően végezte munkáját.

Ennek fontosságát hangsúlyozva jelezte: bizottságuk kifejezetten üdvözölte az eljárásgyorsítás 2018-ban bevezetett eszközei alapján tett lépéseket, valamint azt, hogy az ügyészi munka eredményeként is csökkent a regisztrált bűncselekmények száma.

Hozzátette: szinte minden kategóriában csökkenő adatok alapozzák meg a 12 százalékos visszaesést, ami összességében 65 százalékkal kevesebb a 2012-ben kimutatott 472 ezres számnál.

Ez azonban nem jelenti az ügyészség munkájának csökkenését - jegyezte meg, a változások nyomán beállt szignifikáns ügyiratforgalom- emelkedésre hívva fel a figyelmet.

Vejkey Imre közölte: az ügyészség gyors és hatékony munkáját jelzi, hogy emelkedik az előkészítő ülésen lezáruló ügyek aránya.

Fidesz: minden állam alapja a jog



Bajkai István, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az ügyészség tevékenysége a 2019-es esztendőben is magas színvonalon tett eleget az össztársadalmi elvárásoknak.

Kiemelte: az ügyészség a lehető legnagyobb gyorsasággal és eredményességgel alkalmazkodott az új büntetőeljárási kódex teremtette környezethez, amely azt szolgálja, hogy egyszerre legyen gyorsabb és hatékonyabb a működés és az elkövetők is megkapják az eljárási garanciákat.

Vejkey Imre kiemelte a legfőbb ügyész több, elvi jelentőségű állásfoglalását, köztük azt, amelyik az emberkereskedelem kiszolgáltatottjának helyzetét az addiginál humánusabban, életszerűbben definiálta, akárcsak azt, hogy számos szakterületi állásfoglalás született, köztük olyan is, amelyik a fiatalkorúak érintettségével folytatott eljárásokban a szabályértelmezésekhez adott iránymutatást.

Hangsúlyozta: az ügyészség ezzel segítette a gyermekek védelmét és egészséges fejlődésük biztosítását.

A legfőbb ügyész tevékenysége nemcsak belföldön, de határon túl is jelentős - emelte ki, az ügyészség nemzetközi tevékenységére és annak fontosságára is felhívva a figyelmet.

Jobbik: Magyarországon rendszerszintű a korrupció



Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint Magyarországon rendszerszintű a korrupció, ami a társadalom számos területén érezteti negatív hatásait, például a gazdasági versenyképességben, a lakosság elvándorlásában, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetében is.

Kiemelte, Magyarország az uniós korrupciós ranglistán az utolsó helyre került 2020-ban, ami annak is köszönhető, hogy az ügyészség a szőnyeg alá sepri azokat a nagy korrupciós ügyeket, amelyekben a kormányhoz köthető szereplők is vannak.

A Jobbik képviselője kitért arra is, az ellenzéki képviselők hiába tesznek feljelentéseket, az ügyészség rendre visszautasítja azokat. Ezért szükség lenne egy önálló antikorrupciós ügyészség felállítására, amely abban segítené az államot, hogy a közjót és az igazságot szolgálja - tette hozzá Gyüre Csaba.

KDNP: a magyar ügyészség váderedményessége európai szinten is kiemelkedő

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ügyészség váderedményessége európai szinten is kiemelkedő.

Kiemelte, a jog jelenti Magyarország és az ügyészség eljárásának alapkövét. Ez a tény szemben azzal, amit Gyüre Csaba korábban elmondott - tette hozzá Vejkey Imre.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta továbbá, hogy az ügyészség 2019-ben is a törvényszerűség és időszerűség követelményei szerint végezte munkáját, teljesítményéhez pedig ezúttal is gratulál.

MSZP: az ügyészség beszámolója nincs összhangban az állampolgárok tapasztalataival

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, aki elolvassa az ügyészség 2019-es beszámolóját úgy láthatja, mintha Magyarországon minden tökéletes lenne, hiszen abban semmilyen hiányosságra nem mutatnak rá.

Ezzel szemben az állampolgárok a mindennapokban azzal találkoznak, hogy "erős politikai beavatkozás történik a magyar gazdaságba" és "figyelemre méltó gazdagodások történnek".

A szocialista politikus szerint a magyar ügyészségnek ezekben az ügyekben lenne feladata, az MSZP pedig éppen ezért támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.



DK: az ügyészség csak a kormányzatnak hasznos ügyekkel foglalkozik

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka szerint az ügyészség csak azokban az ügyekben végez igazi nyomozást, amelyek a kormányzat számára hasznosak, míg azokat ejti, amelyek fideszeseket érintenek.

Az ellenzéki politikus kiemelte, az ügyészség a valóságban "mondvacsinált" okokból szüntet meg eljárásokat az olyan ügyekben, ahol az ellenzék tett feljelentést. Példaként említette, hogy a DK hiába tett feljelentést a koronavírus-járvány miatt beszerzett lélegeztetőgépek ügyében, nem történt érdemi nyomozás.

Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló megtárgyalása után nemzetközi szerződések általános vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés kedden késő este.

Legfőbb ügyész: a magyar ügyészség nemzetközileg is elismert

Polt Péter legfőbb ügyész zárszavában megköszönte a támogató kormánypárti felszólalásokat és megerősítette, a magyar ügyészség teljesítménye nemzetközileg is elismert.

A kritikákra válaszolva jelzésértékűnek nevezte, hogy a pótmagánvádas eljárások eredményessége szinte megegyezik az ügyészi vádemelés sikerességével. Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala által ajánlott ügyekben 47 százalékos a vádemelési arány, szemben a 39 százalékos uniós átlaggal. Ez is azt mutatja, hogy nem a magyar ügyészség az, amely nem emel vádat, hiszen a vádemelések szempontjából az élvonalban van - tette hozzá Polt Péter.

A legfőbb ügyész kitért arra is, az ügyészség 2019-es beszámolójának tartalma objektív és cáfolhatatlan, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan területek, ahol még ne lehetne fejlődni.

Polt Péter visszautasította, hogy az ügyészség válogatna az ügyek között. Úgy fogalmazott, az ügyészség olyan fogaskerék, amely nélkül nem létezik jogbiztonság, feladatait és kötelezettségeit pedig 2019-ben is teljesítette.



Nemzetközi szerződések



Magyar-szlovák katonai repülési egyezmény



A magyar és a szlovák kormány által kötött, a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló vitában Németh Szilárd, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a NATO integrált rendszerében folyamatos reagálóképességre van szükség a védelemhez, a légtérrendészeti kérdéseket viszont kétoldalú szerződésekben kell rögzíteni.

Magyarország kiemelten kezeli a közép-európai együttműködést, amelynek elsősorban a V4 ad keretet - hangsúlyozta az államtitkár.

Kiemelte a NATO és az EU rendelkezésére bocsátott katonai kapacitások összehangolásának fontosságát, és a dokumentum támogatását kérte.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka a történelmi alapokon nyugvó magyar-szlovák együttműködés mind nagyobb jelentőségéről beszélt, kiemelve a polgárok védelmének fontosságát és a NATO rendszereiben való részvételt, és frakciója támogatásáról biztosította a megállapodás kihirdetését.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arra emlékeztetett: a visegrádi csoport létrejöttekor célként jelölték meg a NATO-ba való belépést, ezen együttműködés elmélyítése ez a megállapodás, amellyel nem csupán a magyarországi, de a határon túl nemzettársaink légvédelmét is biztosíthatjuk.

Juhász Hajnalka (KDNP) a katonai légiközlekedés irányítását, a szabályozás és a kiképzés összehangolását emelte ki felszólalásában, szintén emlékeztetve arra, hogy Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával már van érvényben ilyen megállapodás.

Hozzá hasonlóan Mesterházy Attila (MSZP) is jelezte, hogy támogatják az előterjesztést.

Az elnöklő Hiller István ezt követően lezárta az általános vitát.

Magyar-finn beruházásvédelmi megállapodás

A még a Magyar Népköztársaság által a finn kormánnyal kötött beruházásvédelmi megállapodás megszűnéséről szóló egyezmény kihirdetésének általános vitájában Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára Magyarország uniós tagsági megállapodását és az Európai Unió Bírósága - más ügyben hozott - döntését idézte; ezek szerint jogellenes az ilyen egyezményekben foglalt választott bírósági klauzula.

Felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás elfogadásával Magyarország az uniós jogból fakadó kötelezettségének tesz eleget.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka, Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik), Juhász Hajnalka (KDNP) és Mesterházy Attila (MSZP) is jelezte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést.

Hiller István ezután lezárta az általános vitát.



Magyar-koszovói beruházásvédelmi megállapodás

A magyar-koszovói beruházásvédelmi megállapodás kihirdetésének általános vitájában Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár azt emelte ki: az egyezmény célja a beruházások előmozdítása és a gazdasági környezet kedvezőbbé tétele az egymás területén megvalósuló beruházások számára.

Hozzátette: a Koszovóban letelepülő magyar vállalkozások biztonságának nagy jelentősége van a jelentős lehetőségeket kínáló nyugat-balkáni térségben.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka, Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik), Juhász Hajnalka (KDNP) és Mesterházy Attila (MSZP) is jelezte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést.

Hiller István ezután lezárta az általános vitát.

Nemzetközi egyezmények és a nemzeti adatvagyonról szóló törvény általános vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárult az országgyűlés keddi ülésnapja, késő éjszaka.

Nemzetközi megállapodások, egyezmények



A kormány nevében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár ismertette az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot. Hangsúlyozta, a módosítás továbbra sem jelent semmilyen kötelezettséget Magyarországra, ugyanakkor erősítheti az európai bankrendszer stabilitását.

A változtatást Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP) és Molnár Gyula (MSZP) is támogatta, míg Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt jelezte, később kívánnak véglegesen állást foglalni a módosításról.  

Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár mutatta be az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló multilaterális egyezmény kihirdetéséről rendelkező indítványt. Kiemelte, az egyezmény ratifikációja Magyarország elköteleződését mutatja a nemzetközi adóelkerülés elleni harcban.

Az egyezmény kihirdetését Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) és Molnár Gyula (MSZP) is támogatta.

A nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó montreali egyezmény módosításairól szóló előterjesztést Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára ismertette. A javaslat új, a jelenleginél magasabb uniós kártérítési keretösszegeket vesz át a magyar jogrendbe.

A változtatással Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Nacsa Lőrinc (KDNP), Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) és Molnár Gyula (MSZP) is egyetértett.

"Bárcsak elveszhetne már valahol a poggyászom" - jegyezte meg az elnöklő Hiller István, hangot adva azon reményének, hogy mielőbb vége lesz a koronavírus-járvány miatt világszerte elrendelt utazási korlátozásoknak.

Vita a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslatról

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára ismertette a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslatot, amely az állam kezelésében lévő adatok szélesebb körben történő hasznosulását, digitális feldolgozáshatóságát célozza.

Kiemelte, az előterjesztés létrehozza a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, amelynek elsődleges feladata a nemzeti adatvagyon szuverén felhasználása. Magyarország érdeke ugyanis, hogy az állam szuverén módon, a nagy multinacionális vállalatok befolyásától mentesen tudjon gazdálkodni a tulajdonában álló adatokkal, amelyek értéke a modern gazdaságban folyamatosan felértékelődik és azokra egyfajta üzemanyagként kell tekinteni.

Az államtitkár kiemelte, az új törvény nem változtat a közérdekű adatok igénylési rendjén, az új jogszabály pedig úgy szolgálja a gazdaság versenyképességének javítását, hogy közben megfelelő védelmet nyújt a személyes adatoknak.

A kormánypártok nevében Becsó Károly (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) egyaránt támogatta az előterjesztést. Mindketten hangsúlyozták, a törvényjavaslat megfelelő módon szolgálhatja a gazdaság versenyképességének javítását.

Stummer János, a Jobbik vezérszónoka ugyanakkor úgy fogalmazott, nincs nagy bizalmuk az új törvényjavaslatban szereplő szervezettel szemben, nem látják ugyanis világosan, mi a kabinet szándéka az új szabályozással, amivel kapcsolatban átláthatósági aggályaik is vannak.

Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, az indítvány az állami adatbázisok értékesítéséről szól, továbbá annak hátterében az állami adatvagyon centralizált hozzáférhetőségének kialakítása állhat. Gyanúsnak nevezte továbbá, hogy a kormány a témában készülő uniós irányelvek megszületése előtt akarja elfogadni az indítványt. Az MSZP mindezek miatt nem támogatja a javaslatot - tette hozzá.

Az elhangzottakra reagálva Schanda Tamás azt hangoztatta: fontos volna, hogy minél szélesebb körű támogatás övezze e "közös nemzeti sikereink eléréséhez szükséges törvényjavaslatot".

Hangsúlyozta, nemzeti szuverenitást biztosító, modern és transzparens szabályozásra van szükség, a javaslat pedig megfelel ezeknek a követelményeknek.

Kiemelte: elemzésekhez, tudományos kutatásokhoz, fejlesztésekhez lehet felhasználni e trendeket mutató adatokat, amelyeket csak úgy lehet összekapcsolni, hogy ne legyen kiolvasható, személy szerint kihez is tartoznak.

Az államtitkár jelezte: elfogadása esetén GDPR-kompatibilisan védi személyes adatainkat a most tárgyalt javaslat, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy ne versenyhátrányba kerüljünk, hanem diktáljuk a trendeket és előnyhöz segítsük a hazai cégeket.



Napirend után



Három jobbikos képviselő szólalt fel napirend után a keddi ülésnap végén; közülük Stummer János azokról beszélt, "akiket az út szélén hagytak", azaz nem kaptak elegendő kormányzati segítséget a koronavírus-járvány ideje alatt.

Kálló Gergely az egy évvel ezelőtti időközi választáson aratott győzelem kapcsán a Dunaújvárosban elért ellenzéki összefogásról és annak eredményeiről beszélt, míg Steinmetz Ádám azt a kérdést tette fel: mikor lesz közösségi szőlőfeldolgozó üzem a balatonboglári borvidéken, ahol a nagy helyi felvásárló kiesése után nincs helyi vevő a termésre.



Az elnöklő Hiller István - bezárva az ülést - jelezte, a parlament várhatóan február 22-én folytatja munkáját.