Akik nem érzik, hogy jobban élünk - Élen járunk a gyerekszegénységben
Hazánkban kiugró mértékű a gyerekszegénység, s a legszegényebbek a legkevésbé láthatók és elérhetők. A nélkülözés mintegy félmillió kiskorút sújt különböző mértékben.
Nemrég szivárgott ki a hír egy minisztériumi rendelettervezetről, mely szerint civil szervezetek és politikai pártok nem szervezhetnek a jövőben közterületeken ételosztást, csak egyházi, önkormányzati és állami szervezetek. A Hetek által megkérdezett aktivisták szerint a rendelettervezet megalkotásában közrejátszhatott, hogy kormányoldalon a kampányidőszakban mellőzni szeretnék a „látványrendezvényeket”, a kígyózó utcai sorok és ételosztások látványát.
A karácsony az ételosztások és adománygyűjtések kiemelt szezonja, s ilyenformán jelentős mértékben hozzájárul nemcsak a szegények, hanem az őket segítő, többnyire pótolhatatlan munkát végző társadalmi szervezetek túléléséhez is.
Bár országos szinten javultak a szegénységi mutatók, a civil szervezetek szerint a társadalom legszegényebb rétegeinél ennek hatása nem érződik. A legnagyobb szegénységi kockázat továbbra is a gyermekes családokra jellemző Magyarországon, erős összefüggésben a szülők iskolai végzettségével, foglalkoztatottságával, lakhelyével és gyerekszámával. Több elemzés kimutatta a települési szegregációt, azt, hogy a gyerekszegénység nálunk különösen a falvakba – ezen belül elsősorban a 33 leghátrányosabb helyzetű kisrégióba – koncentrálódik, s a földrajzi elszigeteltség együtt jár az oktatási, szociális, egészségügyi szegregációval is.
A Hintalovon Gyerekjogi Alapítvány idei jelentése szerint tavaly a 18 év alattiak 23 százaléka súlyosan nélkülözött: ez mintegy 400 ezer gyereket jelent, közülük 150–200 ezer gyerek nem jutott minőségi oktatáshoz, tehát feltételezhetően ők vannak a legnehezebb helyzetben. Ferge Zsuzsa szociológus 2015-ös számítása szerint több mint félmillióra tehető a nem, alig vagy rosszul táplált gyerekek száma.
Uniós viszonylatban az látszik, hogy össznépi szinten a szegénységi mutatóink nem térnek el az EU28 átlagától, viszont gyermekszegénység tekintetében még mindig rosszul állunk. 2016-ban a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség mértéke uniós átlagban 23 százalék volt, Magyarországon pedig 26 százalék, a gyerekek esetében viszont az EU-ban 26, míg nálunk 32 százalék. Gyerekszegénység tekintetében nálunk csak a görögöknél, bolgároknál és románoknál rosszabb a helyzet (38, 46, 49 százalék).