Négy amerikai pénzügyi intézmény kezdett el együttműködni az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának égisze alatt annak érdekében, hogy a magyarországi tehetségeket gondozzák, az egyetemeket támogassák és a külföldön élő magyar munkavállalókat hazacsábítsák. A társaságok vezetői egyszerre úgy vélik, hogy az automatizáció komoly átalakulást hozhat a piacon a következő években, amiatt viszont nem kell aggódni, hogy az új technológiák miatt ezrek kerülnek az utcára, hiszen számos munkahely átalakul, a képzett munkaerőre pedig egyre nagyobb lesz a szükség. A BlackRock, a Citi, a Morgan Stanley és az MSCI magyarországi vezetőivel, valamint a csoportosulást támogató Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnökével a magyar munkaerőpiac, robotika és a kibertér kihívásairól beszélgettünk.

Portfolio: Az idei Brain Baron jelentették be, hogy közösen alapítanak egy új együttműködést az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának ernyője alatt, U.S. Financial Institutions in Hungary (Amerikai Pénzügyi Intézmények Magyarországon) néven. Mi a célja ennek a csoportosulásnak?

Ésik Róbert (elnök, HIPA): A HIPA üdvözli a U.S. Financial Institutions in Hungary együttműködés létrejöttét, ugyanakkor értelemszerűen nem tagja a szervezetnek, mivel nem vagyunk pénzintézet. Ha ezek a vállalatok sikeresek Budapesten, ez bizonyítéka annak, hogy a magyar munkaerőre lehet építkezni és ez további pénzügyi vállalatokat ösztönözhet arra, hogy tevékenységüket hazánkba hozzák. A HIPA kiemelten támogatja azokat az amerikai cégeket, amelyek magas hozzáadott értékű munkahelyeket létesítenek Magyarországon. 

Portfolio: Miért döntöttek úgy az Önök által képviselt pénzügyi intézmények, hogy Budapesten nyitnak irodát?

Melanie Seymour (ügyvezető igazgató, BlackRock Budapest): Azért döntöttünk úgy, hogy Magyarországra jövünk, mert egy olyan irodát akartunk nyitni, amely előre repít minket a következő 30 évbe. Minden a tehetségekről szól. Célunk, hogy minél több új lehetőséget biztosítsunk a magyaroknak és nemcsak részesülni akarunk a munkaerőpiac kínálatából, hanem segíteni akarunk a magyar embereknek abban, hogy az országban maradjanak.

Kevin Murray (vezérigazgató, Magyarország, Kelet-európai Régió, Citigroup): Amikor 1985-ben megnyitottuk a budapesti irodánkat, úgy láttuk, hogy Magyarország egyike a régió legígéretesebb országainak; amely befogadóbb a külföldi tulajdonban álló cégekkel kapcsolatban és fejlett pénzpiaccal rendelkezik. 

2005-ben pedig megnyitottuk a szolgáltató-központunkat is; aminek az itteni kedvező költségszint mellett a másik meghatározó oka a tehetséges, kreatív és jól képzett magyar munkavállalók voltak. Jelenleg körülbelül 2000 embert alkalmazunk a szolgáltató-központban és további 250-300 ember dolgozik a banki oldalon. 

Fogarasi Norbert (vezérigazgató, Morgan Stanley Budapest): A Morgan Stanley 2006-ban összetettebb egységet nyitott Magyarországon: egy matematikai modellező központot. Elsősorban a helyi akadémiai közösség nyitottsága miatt döntöttünk Magyarország mellett. Noha más tényezők is szerepet játszottak, úgy, mint az időzóna, a helyszín és a költségek, de összességében messze a tehetségek jelenléte volt a legfontosabb számunkra. Más cégekkel is együttműködünk a U.S. Financial Institutions in Hungary ernyője alatt, melyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara szervezett, ennek a célja pedig az, hogy növeljük az elérhető tehetségek számát, legyen szó a külföldiek bevonzásáról, a magyarok hazacsábításáról vagy egyetemekkel való szoros együttműködésről. Szerintem számottevő hatással lehetnek a világra a budapesti irodában dolgozók, és sajátos karrierlehetőségeket kínálnak ezek a központok - ezért döntöttünk úgy, hogy együtt dolgozunk a U.S. Financial Institutions ernyője alatt, ami egy olyan szervezet, melynek mind a négyen - hasonló vállalati kultúrával rendelkező intézmények - a tagjai vagyunk.

Janza Ákos (ügyvezető igazgató, üzemeltetési igazgatóság, budapesti irodavezető, MSCI): Amikor a vezérigazgatónk és a műveleti igazgatónk 2007-ben úgy döntött, hogy kiválnak a Morgan Stanleyből, Budapestet választották, mint az IT-infrastruktúra szeparációjának központja. Eredetileg egy háromfős irodát hoztunk itt létre, akik az IT-oldalon zajló átalakulást segítették, aztán 2009-ben, amikor csatlakoztam, megnyitottuk a kvantitatív pénzügyekkel foglalkozó águnkat is. Ebben az évben körülbelül 63 ember dolgozott itt, most 450 embernek adunk munkát. Fejlett pénzügyi elemzéssel és modellezéssel foglalkozunk, illetve szoftverfejlesztéssel és különféle vállalati pénzügyi megoldásokkal. 

Portfolio: Hogyan küzdenek meg a magyar munkaerőpiaci kihívásokkal, legyen szó a növekvő bérekről vagy a munkaerőhiányról?

Janza Ákos (MSCI): Legyünk őszinték, mi itt mind elsősorban egymással küzdünk a legjobb munkavállalókért. A munkaerőhiány az egyik legnagyobb probléma, mellyel most szembe kell néznünk, a leghatékonyabb megoldás erre pedig az, ha a versenytársainktól csábítjuk el az alkalmazottakat. Bár továbbra is törekszünk majd arra, hogy elcsábítsuk egymástól a tehetségeket, kollektíven úgy döntöttünk, hogy elkezdünk dolgozni a teljes munkaerő-kínálat növelésén. Az együttműködésünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen sajátos ajánlatokat kínálnak az amerikai pénzintézetek Magyarországon és hogy megéri csatlakozni az iparágunkhoz.

Fogarasi Norbert (Morgan Stanley): A Morgan Stanley budapesti jelenlétének 13 éve alatt az egyetemek jelentős forrását jelentették bővülésünknek, ennek segítségével emelkedhetett 2200 fölé alkalmazotti létszámunk, és szeretnénk még tovább növekedni. Szeretnénk például további programokat biztosítani hallgatók számára, hogy különféle karrierlehetőségeket kínálhassunk nekik. Úgy vélem, kreatív módszereket kell találnunk arra is, hogy a teljes munkaerő-kínálatot növeljük: ide csábíthatunk külföldi szakembereket, akár az EU-n kívülről is, vagy visszatérésre ösztönözhetünk magyar embereket. A Morgan Stanley gyakornoki programot is működtet azoknak a munkatársaknak, akik különböző okokból hosszabb időt töltöttek munkán kívül. Úgy gondolom, annak lehetőségét is meg kell vizsgálni, hogy eltérő végzettségekkel rendelkező embereket alkalmazzunk. Előnyös lehet a munkaerőpiac ezen részében is keresgélni; az egyetemi hallgatók például 2-3 évvel munkába állásuk után sok esetben választanak új karrierutat. Végezetül a sokszínűség is létfontosságú. A múlt héten részt vettünk egy konferencián is az Amerikai Kereskedelmi Kamara társszervezésében, ahol arról is beszéltünk, hogyan vonzzunk több női munkatársat a pénzügy világába. 

Portfolio: Hogy hatott a Citi helyi érdekeltségének újraszervezése az intézmény toborzási rendszerére?

Kevin Murray (Citi): A Citi úgy döntött, hogy az EMEA-régióban a lakossági üzletág helyett a vállalati és kereskedelmi banki üzletágra fókuszál. Ez egy stratégiai döntés volt függetlenül az egyes országokban működő üzletágak nyerességességétől. Ez az átszervezés természetesen hatással volt több folyamatunkra, többek között arra is, hogy hogyan toborzunk új embereket. Amikor Magyarországra érkeztem, azt tapasztaltam, hogy sokan azt hitték, a teljes pénzintézet bezárt. Az igazság azonban az, hogy több száz munkavállaló csatlakozott a 2005-ben megnyitott szolgáltató-központunkhoz az évek folyamán, sokkal több annál, mint ahányan korábban a lakossági üzletágban dolgoztak. Emiatt a tévhit miatt kezdtünk el még intenzívebben dolgozni azon, hogy a magyarországi jelenlétünk láthatóságát megerősítsük.

A tehetségek képzése és toborzása kapcsán kezdtünk el például egyetemekkel együttműködni. Ennek keretében az Óbudai Egyetemen kiberbiztonsági, a Corvinuson pedig pénzügy órákat tartunk diákoknak. Utóbbival egyébként már több mint 15 éve tart az együttműködésünk. Mindemellett fontosnak tartjuk a nők technológiai szektorba való bevonását is, ezért csatlakoztunk a Girls in IT kezdeményezéshez, melynek keretében középiskolás lányoknak tartunk előadásokat megerősítve őket abban, hogy a nőknek is helyük van az informatika világában. Idén ötödik alkalommal rendeztük meg a Nők a Tudományban Egyesülettel együttműködésben szakmai napunkat 12 és 18 év közötti olyan fiatal lányoknak, akiket érdekel a tudomány és a technika világa. Célunk, arra ösztönözni ezeket a fiatalokat, hogy amikor a pályaválasztáson gondolkodnak, akkor vegyék fontolóra a technológiai és a mérnöki pályákat is.

Portfolio: Milyen sajátos kihívásokkal szembesül a munkaerőpiacon a BlackRock, amely egy viszonylag friss játékos a magyar piacon?

Melanie Seymour (BlackRock): Mielőtt 2017-ben megérkezünk, azt tapasztaltam, hogy egy olyan névjegykártya, melyre a BlackRock ügyvezetőjének neve található meg, kinyit bizonyos ajtókat. Itt viszont úgy láttam, nem sokan ismerték a BlackRockot, annak ellenére, hogy a legnagyobb alapkezelő vagyunk a világon. Az előzetes ismeretség hiánya bizonyos szinten jó is volt, hiszen olyan dolgokba tudtunk kezdeni, amelyekkel újat tudtunk mutatni. Közben egy csomó támogatást kaptunk az itt ülő emberektől is: tudtunk tanulni abból, amit ők már felépítettek. Szóval nekünk is vannak hasonló programjaink, amelyek egy kicsit másfélék is: már az első naptól fogva segítettünk az egyetemeknek abban, hogy a munkaerőpiacon használható képességekkel tudják felruházni hallgatóikat: valós projekteket adtunk nekik ösztöndíjak és tanórák helyett.

Gyorsan rájöttünk, hogy a munkaerőpiac viszonylag feszített, így olyan embereket kezdtünk el keresni, akiknek konkrét képességeik vannak. Én úgy gondolom személy szerint, hogy ha adott egy munkavállaló, akinek megfelelő a hozzáállása, a viselkedése és hajlandó tanulni, a szükséges munkafolyamatokat el tudja sajátítani. A budapesti személyzetünk 40%-ának az 520 emberből nincs pénzügyi intézménynél szerzett tapasztalata. Persze ez egyszerre kihívás is: nagyon részletes oktatás szükséges a felzárkóztatáshoz. Működtetünk egyébként mi is egy programot arra, hogy visszacsábítsuk a külföldön élő magyarokat: úgy találtunk, hogy legtöbbjük azért hagyja el az országot, mert nem tud olyan karriert betölteni, mint Londonban vagy New Yorkban. Most már ez a kezdeményezés több cégen és több szektoron is átível. Azt is vizsgáljuk, hogy tudunk visszatérő munkavállalókat reintegrálni a munkaerőpiacra. Szerintem a legtöbb cégnek javítania kell azon, ahogy kezeli az életkorban való sokszínűséget, hiszen az emberek egyre később mennek nyugdíjba, így akár 3-4 generáció is együtt dolgozik majd egy irodában. 

Portfolio: Hogy támogatja a HIPA az amerikai pénzintézeteket a magyar munkaerőpiac kihívásainak áthidalásában?

Ésik Róbert (HIPA): Elsődleges feladatunk, hogy vonzó befektetési és üzleti helyszínként pozícionáljuk Magyarországot nemzetközi szinten. Ezen kívül menedzsment tanácsadási szolgáltatást nyújtunk jelenlegi és potenciális befektetőknek Magyarországon, ez történt a BlackRock esetében is, miután kapcsolatba kerültünk velük a helyszín-kiválasztási folyamat során. Ez azt is jelenti, hogy megpróbáljuk feltérképezni az ügyfeleink legfontosabb kihívásait és igyekszünk megtalálni ezekre a megfelelő válaszokat, legyen szó információszolgáltatásról, oktatási intézményekkel való partnerségek kialakításáról vagy rendezvények megszervezéséről. Továbbá az ügyfeleinkkel folytatott beszélgetések alapján javaslatokat fogalmazunk meg a politikai döntéshozók számára a hazai üzleti környezet versenyképességének növelésével kapcsolatban. A U.S. Financial Institutions in Hungary létrejötte azt mutatja, hogy ha valaki nemzetközi pénzügyekben szeretne karriert befutni Magyarországon, az itton is megteheti. Ezen felül a jelen lévő vállalatok által kínált karrierlehetőségek visszacsábíthatják a tehetségeket Magyarországra, ennek elérésére már több helyszínen is karrier napot szerveztünk nagykövetségeinkkel, főkonzulátusainkkal közösen, például Frankfurtban, Londonban és New Yorkban is, a Morgan Stanleyvel, a Citivel és a BlackRockkal együttműködve. Úgy látjuk, a nemzetközi hallgatók is szívesen jönnek Magyarországra: arányuk az egyetemeken 10%-ra nőtt, amely az 5-6 évvel ezelőtti érték duplája. Szeretnénk nekik megmutatni, hogy itt is tudnak karriert építeni és szeretnénk őket arra ösztönözni, hogy hazánkban maradjanak

Portfolio: Milyen hatással lehet az automatizáció a magyar munkaerőpiacra hosszú távon? Hogy tudnak erre felkészülni a vállalatok?

Ésik Róbert (HIPA): Az automatizáció mind a gyártási, mind pedig a szolgáltatási szektort érinti. Én ebben lehetőséget látok, hiszen ez biztosít teret a további gazdasági növekedéshez. A jövőben a technológia intenzív növekedésre, a termelékenység fokozására kell koncentrálnunk, a termelési szektor esetében ez azt jelenti, hogy a mai gyártósori munkások a jövőben technikusokká, a technikusok mérnökökké válhatnak. Ennek köszönhetően magasabb produktivitási szintet tudunk majd elérni ugyanannyi dolgozóval. Ha a hatékonyság javul, a munkaadók magasabb fizetéseket tudnak adni. Ehhez hasonlóan a szolgáltatási szektorban az olyan típusú tevékenységek, mint például a manuális számlafeldolgozás meg fognak változni és szofisztikáltabb munkakörök lépnek a helyükre. 

Portfolio: Milyen hatással lehet a pénzügyi vállalatok alkalmazottainak mindennapjaira az automatizáció?

Fogarasi Norbert (Morgan Stanley): Számos áttörést látunk tudományos területen, ha mesterséges intelligenciáról van szó, viszont a legjobb technológiák gyakorlati alkalmazása még várat magára. Persze már látjuk a jeleket: a chatbotok egyre okosabbak, a fordítógépek egyre pontosabbak lesznek. A Morgan Stanley-nél olyan területeken használjuk a mesterséges intelligenciát, mint a kutatás, a visszaélések megelőzése, illetve az ügyfelekkel való kapcsolattartás. Egyik legsikeresebb MI-alkalmazásunkat vagyonkezelési üzletágunk használja. A Next Best Action nevű szoftver pénzügyi tanácsadóink munkáját támogatja. Prediktív analitikai eszközök és gépi tanulás segítségével ismer fel folyamatokat, piaci eseményeket és azok hatását ügyfeleink portfóliójára, így tanácsadóink a számukra legrelevánsabb információkat oszthassák meg klienseikkel. Ennek a technológiának a lényege, hogy az emberi tanácsadókat hatékonyabbá tegyük, tehát nem vagyunk azon a véleményen, hogy az embereket lecserélik majd a robotok, hiszen mindig lesznek olyan ügyfelek, akik személyi tanácsadókkal szeretnének érintkezni. 

Janza Ákos (MSCI): Jelenleg több mint 150 automatizációs projekten dolgozunk. Sőt, a projektjeink 85-90%-a valójában automatizációval foglalkozik: ha jobban belegondolunk, a szoftverfejlesztés is automatizáció. Mi az MSCI-nál úgy gondoljuk, hogy minden automatizációnak számít, ami a fizikális erőfeszítések megkönnyítését jelenti. Már tapasztalhattunk korábban hasonló átalakulást a piacon: amikor a számítógépek megérkeztek, egy csomó olyan munkakör született, amelyről még csak nem is hallottunk korábban. Például a statisztikusokból adattudósok lettek, akik lényegében szoftverfejlesztéssel is foglalkoznak. Mind a cégeknek, mind pedig az államnak kezelniük kell az ilyen változásokat, mivel másképpen problémákat fognak okozni. Az automatzáció miatt már most is fölöslegessé kezdenek válni bizonyos munkahelyek: például ha megnyitom a telefonomat, már most is találok rajta olyan hang által aktivált alkalmazást, amely lényegében helyettesít egy személyi asszisztenst. A mesterséges intelligenciára kitérve pedig én elsősorban azokban a technológiákban hiszek, amelyek egyszerűsítenek és felgyorsítanak bizonyos folyamatokat; mi olyan technológiákra fókuszálunk, mint a mintafelismerés vagy amelyek képesek több milliárd tranzakciót feldolgozni pár perc alatt. Számos cégnél találhatók meg emellett hatalmas adatbázisok, melyekből értéket lehet csiholni a mesterséges intelligencia segítségével. 

Melanie Seymour (BlackRock): Olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy ilyet még nem láttuink soha korábban: tíz éven belül olyan munkakörök lesznek majd, amelyeket most még el sem tudunk képzelni. Gondoljunk csak bele abba, hogy tíz éve még senki nem gondolta volna, hogy kiberbiztonságot lehet tanulni egyetemeken. Nekünk, mint intézményeknek, az a feladatunk, hogy agilissé tegyük az embereket, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó körülményekhez. Nem elég bizonyos területeken szakértőnek lenni, gyorsan alkalmazkodni kell. Nekünk, mint vállalatok, 5-10 évvel előre kell gondolkodnunk és olyan embereket kell felvennünk, akik rendelkeznek ezzel a képességgel. Ez egy teljesen újfajta mentalitást követel meg a toborzásban. 

Kevin Murray (Citi): A digitális technológia továbbra is a fő mozgatórugója az iparági változásnak. A Citi innovációs laborokat működtet Szingapúrban, Izraelben, New Yorkban, Londonban és Dublinban is. A dublini és szingapúri labor a tranzakciós szolgáltatásokra fókuszál, míg a többi inkább a pénz és állampapírpiacokra, banki szolgáltatásokra és hasonló tevékenységekre. Látjuk, hogy rengeteg változáson megy át a bankszektor például a chatbotok elterjedése miatt: már nagyon összetett kérdésekre is választ kaphatunk anélkül, hogy rájönnénk éppen egy robottal beszélgetünk. De a digitális technológia által nyújtott lehetőségeknek köszönhetően tudunk dolgozni a tranzakciók felgyorsításán és hatékonyabbá tételén is. Ügyfeleink, köztük néhány magyar nagyvállalat is, gyorsabb és költséghatékonyabb módon, automatikusan szeretne elvégeztetni bizonyos, egyszerűbb feladatokat, melyekre a mesterséges intelligencia használata a megoldás. Úgy látjuk, hogy például a compliance is jelentős felhasználója lehet az AI-nak bizonyos feladatoknál, míg a szakértők komplexebb feladatokkal tudnak majd foglalkozni. 

Arra pedig, hogy ez a változás milyen hatással van a munkavállalóinkra a Citinél azt mondanám, hogy az automatizáció a folyamatra szabott fejlesztési stratégiával összehangolva hatalmas lehetőség. A szolgáltatóközpontunkban az elmúlt évek során egyre kevésbé kell a tranzakciós folyamatokat manuálisan végezni, így inkább az összetettebb folyamatokra lehet fókuszálni. 

Az újonnan nyíló munkakörök körülbelül felét már eddig is a Citinél dolgozó munkatársak töltik be - tehát jelentős házon belüli talent management-ről beszélünk, így az automatizációval járó változást is úgy oldjuk meg, hogy megtartjuk az értékes tapasztalattal rendelkező kollégákat úgy, hogy karrierlehetőséget biztosítunk számukra.

Portfolio: Mint pénzintézetek, mit értékelnek a legfontosabb kiberbiztonsági kihívásoknak? Hogy készülnek a kibertér folyamatosan fejlődő kockázataira?

Kevin Murray (Citi): A Citi világszerte számos kiberbiztonsági központtal rendelkezik. Hiszen minél több adatot használunk, annál több erőforrást kell ezen adatok megvédésére fordítanunk. Korábban sok vállalat melléktevékenységként gondolt a kiberbiztonságra, ma viszont már külön karrierlehetőség, amelyhez a szükséges kompetenciák elsajátítását kiemelten támogatjuk. 

Janza Ákos (MSCI): A kibervédelem már nem csak arról szól, hogy azokra az emberekre figyelünk, akik kártékony dolgokat terveznek, hanem arról is, hogy frissítenünk kell az infrastruktúránkat a legújabb patchekkel, ez pedig rengeteg embert és munkát igényel. 

Fogarasi Norbert (Morgan Stanley): Mára a kibertámadások váltak az egyik legnagyobb működési kockázattá a pénzügyi intézmények számára. Már túlléptünk azon, hogy pusztán a perifériális védelemre figyeljünk - a belső védelmi rétegekre koncentrálunk. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy arra kell számítanod, hogy egyszer bejuthatnak a rendszeredbe, ezért olyan, iparági szinten is élvonalbeli mechanizmusokat és folyamatokat kell kialakítanod, amelyekkel gyorsan kezelni lehet a behatolásokat. Az egyik első dolog, amit új alkalmazottainknak megtanítunk, az a kiberbiztonság. Kollégáink alapos és naprakész kiberbiztonsági képzése elsődleges fontosságú számunkra, mivel ők jelentik az első védelmi vonalat.

Melanie Seymour (BlackRock): Szerintem mindenkit veszély fenyeget, aki nagy adathalmazok felett rendelkezik. Egyetértek a többiekkel: a kiberbiztonság most már kulturális tényező. Megérted, miért korlátozott a hozzáférésed bizonyos dolgokhoz, miért úgy vannak összerakva a szerverek, ahogy és tudod azt is, hogy tudsz a három másodpercenként érkező phishing-támadások ellen védekezni. Ez nem csak a bankokat érinti: túl sok adatunk van a kibertérben egyénileg is ahhoz, hogy ne aggódjunk miatta. Mindenkinek, folyamatosan résen kell lennie, hiszen a saját felelősségünk, hogy az adataink feletti ellenőrzést gyakoroljuk. 

Kevin Murray (Citi): Nemcsak a high-tech dolgokra kell gondolnunk, ha adatvédelemről van szó, hanem arra is, hogy ne hagyjunk bizalmas információkat tartalmazó dokumentumokat az asztalunkon vagy ne kattintsunk rá minden csatolmányra, ami e-mailben érkezik. Lényegében egy teljes vállalati kultúrát kell felépítenünk. 

Janza Ákos (MSCI): Még arra is figyelnünk kell, kivel barátkozunk Facebookon. Henry Fernandez, a vezérigazgatónk, bejelölt Facebookon. Nem gondoltam, hogy ő az, de valóban ő volt. "Az IT-biztonságiak jól kiképeztek" - kommentálta akkor. Folyamatosan pénzátutalási kérelmeket kapunk kétes forrásokból, van, hogy egyes emberek még fel is hívnak minket, akik az alkalmazottainknak tettetik magukat és pénzt kérnek. Folyamatosan csalók próbálkoznak kifogni rajtunk, ami egyre nagyobb kihívások elé állítja az egész iparágat.

portfolio.hu