Annyira visszahúzódott az észak-olaszországi Ventina-gleccser, hogy a geológusok 130 év után felhagytak a hagyományos mérésekkel. Bár az itáliai Alpok egyik legnagyobb gleccsere volt, a maradványainak olvadását már csak távérzékeléssel érdemes figyelni.

Az idei forró nyár után már nem érkeznek kutatók a Ventinához: a terep a szabálytalan alakú üledékes kődarabok miatt annyira instabillá vált, hogy a helyszíni vizsgálatok nem végezhetők biztonságosan.

A Ventina-gleccser áttekintése Sondrio közelében, Észak-Olaszországban, 1985-ben. - Forrás: Lombardy Glaciology Service via AP

A több mint egy évszázada kitűzött mérési pontokat kőomlások és törmelékek temették be, ezért a Lombardiai Gleccserkutató Szolgálat hétfőn bejelentette: mostantól drónokkal, légi és műholdas felvételekről követik nyomon a visszahúzódott jégmaradványt.

A gleccser 1895 óta összesen 1,7 kilométerrel rövidült meg. Ebből 431 métert az elmúlt tíz évben veszített, és a zsugorodás legnagyobb része 2021 után történt.

Egy kombinált kép a Ventina-gleccser áttekintéséről Sondrio közelében, Észak-Olaszországban, 2009-ben, fent, és ugyanez a nézet 2025. augusztus 13-án, szerdán. - Forrás: Lombardy Glaciology Service via AP

Az Alpok különösen érzékeny a felmelegedésre. Itt kétszer gyorsabban emelkedik az átlaghőmérséklet, mint a világátlag, és emiatt a térség jégmezőinek több mint 64 százaléka eltűnt.

A Ventina pusztulása így nemcsak regionális veszteség, hanem globális figyelmeztetés is: a hegyvidéki gleccserek visszahúzódása közvetlen hatással van a vízkészletekre, az ökoszisztémákra és az emberi élethez szükséges feltételek alakulására is. (Euronews)

Címlapkép forrása: Lombardy Glaciology Service via AP