A Climate Now-ban minden hónapban megmutatjuk, mi történik valójában a bolygónkkal.

Előbb nézzük a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatait!

Kezdjük az Északi-sark térségével. Szeptember az a hónap, amikor az Északi-Jeges-tenger jégtakarója a legvékonyabb nyár után. Vegyes a kép. Pirossal kiemelve látjuk a Grönlandi-tengert, ahol rekordvékonyságú volt a jég a múlt hónapban.

Alaszka északi részén viszont 15 éves csúcsot ért el a vastagsága. Összességében csökkenő tendenciát látunk az Északi-sark egész térségében, az átlagosnál 8%-kal kevesebb jég volt szeptemberben.

Ez volt a négy legmelegebb szeptember egyike a mérések kezdete óta. 0,4 Celsius fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint 1991 és 2020 között.

Az átlagosnál melegebb volt Kanada és az Egyesült Államok nagyobb részén, illetve Latin- Amerikában is, ahol tartós a szárazság. Nyugati-Afrikában, Közép-Ázsiában és Kína egyes részein is melegebb volt az átlagosnál.

Ha megnézzük Európát, láthatjuk, hogyan oszlik két részre a kontinens kelet és nyugat között. Az Egyesült Királyságban ez volt a 2. legmelegebb szeptember a mérések óta. Kelet-Európában viszont viszonylag hűvös volt, így a kontinens egészében 0,2 fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet az átlagosnál a múlt hónapban.

Nézzük, milyen szerepe van a klímaváltozásnak a pusztító áradásokban, amelyek több mint 220 ember életét követelték Németországban és Belgiumban júliusban. A globális felmelegedés azzal jár, hogy ilyen szélsőséges esőzések egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak.

A németországi Altenahrba látogatunk, hogy megnézzük, miként néznek szembe ezzel az új valósággal. Megrongálódott hidak, leomlott házak – itt, Altenahrban folytatódik a takarítás. A levegőben lóg a kérdés, miként építsenek mindent újjá. Július 14-én Európa egész régióiban rendkívül súlyos esőzések voltak, ráadásul a talaj már amúgy is nedvességgel volt telítve.

Cornelia Weigand polgármester is szemtanúja volt az áradásoknak:

"Volt ott egy ház, a fa mellett, amely teljesen összeomlott az áradásban, és sajnos a lakói meghaltak. Ez alapján meg tudják érteni, mit okozott nálunk az árvíz.

Előre jelezték, hogy nagy esők várhatók, és árvízriasztást is kiadtak. A víz azonban sokkal magasabbra emelkedett a vártnál – egyes helyeken a 10 méteres szintet is elérte.

A folyó itt eléggé gyakran kiönt, a legtöbb ember élete során itt tapasztalhat árvizeket, azt, hogy a vízszint 2-3 méterrel magasabb lesz. Ami júliusban történt, az teljesen elképzelhetetlen volt, az árvíz az egyik épületben elöntötte a földszintet, és felért az első szintre is.

Sok tényező vezetett ehhez a katasztrófához. Tavasszal sokat esett, az eső elárasztotta a földeket, és sok törmeléket elsodort. Ugyanakkor a klímaváltozás is szerepet játszott. Az ilyen intenzív esőzések mostanában 9-szer gyakoribbak Nyugat-Európában a globális felmelegedés következményeként.

Tobias Fuchs, a Német Időjárási Szolgálat igazgatója magyarázza el ennek egyik okát:

"Minél melegebb van, annál több vizet tud a levegő elnyelni. Ha egy fokkal melegebb van, akkor a levegő mintegy 7 százalékkal több vízgőzt tartalmazhat. És ami a légkörben van, az előbb vagy utóbb újra leérkezik csapadékként. És ha nagyon lassan mozgó, alacsony légnyomású térségekről beszélünk, nagyon gyorsan kialakulhatnak olyan árvizek, mint amilyet július közepén itt tapasztaltunk."

Hogyan kellene újjáépíteniük? A polgármester azt szeretné, ha a városa az árvízzel szembeni ellenállóképesség példájává válna a változó klímában.

"Lenne értelme annak, hogy erre modellrégióként tekintsünk. Hogyan érhetjük el, hogy jobb legyen az árvízvédelem ilyen völgyekben? Miként tudunk megbirkózni a víztömegekkel, és hogyan építkezhetünk ezekben a folyóvölgyekben úgy, hogy az összes épület jobban ellenálljon az efféle viharoknak és áradásoknak?" (Euronews)