Aranyszínű sárgaság a lepusztult ültetvényeken - Az egész környék termését veszélyeztetik
Büntetés hanyagságért - Súlyos pénzbírság is sújthatja az elhagyott, gondozatlan szőlők tulajdonosait, ha az adott területen el kell rendelni az aranyszínű sárgaság betegség miatti kötelező védekezést. - írja a szabadfold.hu.
Forrás: szabadfold.hu
A közérdekű beavatkozást a hatóság írja elő, s a költségeit természetesen ráterheli az ültetvény tulajdonosára.
Minderről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adott ki tájékoztatást.
E kór eddig a Dunántúlon ütötte fel a fejét: a szőlőt a betegséget okozó fitoplazma ellen nem lehet kezelni, viszont az azt terjesztő kabócaféléket muszáj irtani. Ez kötelező, e területeket érdemes tehát normális menetben művelni, hiszen pénzt így is, úgy is rá kell áldozni (a büntetésről nem is szólva).
A felmérések szerint a Dunántúl hét megyéjében 80 hektárnyi ilyen elhanyagolt terület található, nagy része zártkert és kiskert. A gond az, hogy ezek egy részénél nem ismert vagy nem lelhető fel a tulajdonos. (Tegyük hozzá: például a badacsonyiak állítják, hogy sok ilyen „gazdája nincs” ültetvény az államé, és senki nem gondozza évek óta.)
Azt is nehéz bizonyítani – csak a kellő időben elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel lehetséges –, hogy a szőlőt kezelték-e megfelelő rovarirtó szerrel.
Persze az a normális, ha mindenki védi a saját szőlőjét, ám az utóbbi bő két évtized tapasztalata az, hogy az elhanyagolt, gazdátlan területekről indulnak ki a gyümölcsöseinket, szőlőinket támadó betegségek, fertőzések, kártevők.
Ezalatt érthetjük a nagy ültetvényeket, illetve a lakott területeken lévő elhanyagolt kertekben fertőző fákat, bokrokat, cserjéket egyaránt. A hatóság felszólítja a tulajdonosokat: gondozzák vagy vágják ki az ültetvényt. A hatóság a közérdekű védekezés keretében, állami költségen kiirt ezekből 20 hektárnyit, de az erre fordított pénzt és a büntetést a tulajdonosoktól behajtja.
A szóban forgó betegséget okozó fitoplazma önállóan és művelőeszközökkel nem terjed, új területekre és ültetvényekbe a fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Az ültetvényen belül, kisebb távolságra a különféle kabócafajok terjesztik, azok szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
Egy-egy szigetszerű megjelenés járványszerű betegséggé az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) miatt növekedhet, e faj ugyanis Európába történő behurcolása óta egyre terjed.
A kórokozó elpusztítására nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédelmi technológia, csupán a kabócák ellen nyílik lehetőség a növényvédő szeres védekezésre, ami az érintett területeken kötelező.
