Átadták a Hungarikum-média díjakat és a Hungarikum-díjakat a Hungarikumok Klubjának negyedik rendezvényén az Országházban hétfőn.

Fazekas Sándor kiemelte: a hungarikumok a magyar életérzés kifejezői és a magyarság közösségi érzésének megjelenítői, ugyanakkor a magyar közösség számára is összekötő kapcsot jelentenek. 

Emellett üzenetet hordoznak, értéket teremtenek a jelenben, ezáltal formálják és meghatározzák a Kárpát-medencében élő magyarság jövőjét.

Ezért fontos, hogy a hungarikumokért fáradozó közösségek erősödjenek, a média igénybevételével pedig eljuttassuk a magyar identitást őrző értékeket

- tette hozzá.     

Lezsák Sándor megköszönte a minisztérium munkáját, kiemelve, hogy az elmúlt években megalapozták a hungarikumokra vonatkozó törvény gyakorlati kivitelezését.       

Hungarikum-média-díjat kapott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) M5 csatornájának Lexikon című műsora, illetve a Debreceni Médiacentrum "Cívis értéktár" című magazinja. A rendezvényen Hungarikum-díjban és oklevélben részesültek a 2015 decemberében, 2016-ban és 2017-ben hungarikum minősítést elnyerő kiemelkedő nemzeti értékek képviselői, összesen 16-an.

A Hungarikum-média díjat az Országgyűlés alelnöke alapította, és olyan médiumok, szerkesztőségek, műsorok képviselőinek szánták, akik sokat tesznek a hungarikum mozgalom népszerűsítéséért.     

A Hungarikum Klub találkozóján bemutatkoztak a Kárpát-medencei Nemzetrész Értéktárak.     

Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságának elnöke elmondta: Erdély egész területén alakultak tájegységi és megyei értéktárak, létrejött a Székelyföldi Értéktár Bizottság. Két év alatt 42 értéket terjesztettek fel az erdélyi és 95-öt a megyei értéktárakba.     

Huszár László, a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság szakmai alelnöke hangsúlyozta a Felvidéken 45 települési és tájegységi értéktár bizottság alakult meg 2015 és 2017 között, jelenleg 10 áll szervezés alatt.       

Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület elnöke megjegyezte, az értékfeltáró munka 2010-ben kezdődött Kárpátalján, azóta került az értéktárba a többek között Nagydobrony, a Verecke-emlékmű, a Kendereskei-kilátó, amely a Feszty-körkép elkészítésének helyszíne. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottsága felé tett javaslataik olyan értékeket tartalmaztak, mint például a beregi szőttes és hímzés, a kárpátaljai archaikus ima, a Rákóczi-kultusz Kárpátalján, a Vereckei honfoglalási emlékmű, a salánki hordó, és a magyar orgona - sorolta.     

Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke kiemelte, hogy a bizottság 2016-os megalakulása óta szerveztek egy szakmai napot a külhoni magyar értékgyűjtésről Szabadkán és Palicson a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és az FM-mel közösen. Emellett a vajdasági értékek és hungarikumok népszerűsítésére vetélkedőt indítottak általános és középiskolás diákok számára. 

(MTI)