Az elmúlt négy évben még rosszabb lett a helyzet Magyarországon
Gwendoline Delbos-Corfield tavaly Magyarországra látogatott egy európai parlamenti delegáció vezetőjeként. Most szakbizottság elé egy javaslatot terjesztett, ami a 2018-as Sargentini-jelentés folytatásának tekinthető.
Az előterjesztésben felszólítják az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy az elmúlt négy év fejleményeit is figyelembe véve gyorsítsa fel a korábban Magyarország ellen indult hetes cikkely szerinti eljárást, mivel úgy látják, a magyar kormány ebben az időszakban folyamatosan aláásta az uniós alapértékeket.
Nemzetközi és európai intézmények beszámolói alapján szóba kerül a jelentésben az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogai, valamint a gazdasági és szociális jogok – számolt be a Népszava.
A 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés óta több, a szerzők szerint aggályos pont is kiemelhető a magyar rendszerben:
többek között a veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítása, a Pegasus kémprogram felhasználása, a Kúria elnökének megválasztása, a KESMA nevű kormánypárti médiabirodalom, a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása illetve a kormányfüggetlen civilekre nehezedő nyomás
– írja a lap.
A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament elé. (atv.hu)