A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége az önzetlen és a közösségi érdekeket szem előtt tartó viselkedésformát preferálja, illetve a legtöbben tájékozottak a koronavírussal kapcsolatban – a többi között erre mutat rá az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének több mint ötezer fő megkérdezésével végzett kutatása. A válaszadók harmada tart attól, hogy saját maga vagy családtagja elkapja a betegséget, emellett csaknem két százalékuk számolt be arról, hogy a koronavírus fertőzöttséget nézve közvetlenül is érintett.

2020. március 26. és április 5. között 5464 válaszadó töltötte ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szociálpszichológia Tanszéke által összeállított online kérdőívet. A kutatók célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat, mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.

A válaszadók csaknem egészére, 96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző. A közösségorientált viselkedést a kutatók olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért, illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben (például: élelmiszer vásárlása alkalmával megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket).

A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában, amit megerősített, hogy hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt, 23 százalék pedig egyetlen hibát vétett.

A hatóságok utasításait körülbelül ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék). Ezzel szemben a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem, az általános politikai orientációjával és azzal, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét. 

A tudományos eredményekbe vetett hit a jobboldaliak körében csökkenti az engedelmességet és növeli a kritikus hangokra való odafigyelést, míg a baloldaliaknál éppen növeli az engedelmességet és csökkenti a kritikus hangokra való odafigyelést. 

Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság, a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a jobboldali emberek inkább elfogadják a hatóságok utasításait még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet, azonban a baloldali emberek hatóságokkal való együttműködése leginkább úgy váltható ki, ha az intézkedések tudományos érvekkel alátámasztottak, egyetemes emberi értékekre és a másokkal való együttérzésre építenek. 

A megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja, azonban csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget. Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.

A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett, és 13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.

A kutatás vezetője Dr. Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense. A felmérést végző kutatócsoport az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola és a Szociálpszichológia Tanszék munkatársai: Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton.