Az elméletben elsajátítottak sajnos még nem hoztak jelentős fordulatot a vizsgált 6-12 éves korosztály tápláltsági állapotában. Remélhetően a most megszerzett tudás hosszabb távon fogja átalakítani az étkezési szokásokat. Diósgyőrben hasonló eredmények születtek, mint a program előző két településén. A vizsgált gyermekeknek kétharmada normál testtömegű, de egyharmaduk elhízott vagy túlsúlyos és az alutápláltság is jelen van. A diósgyőri gyerekeket valószínűleg a karanténidőszak is hátrányosan érintette, hiszen ugyancsak a GYERE® Program keretében végzett kutatás kiderítette, hogy a tavaly tavaszi iskolalezárások egyik legsúlyosabb következménye a mozgáshiány mellett az volt, hogy a megkérdezett gyerekek 40%-a többet evett és némi plusz kilót is szedett magára ezekben a hónapokban.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2018-ban indította el a harmadik magyar településen, Diósgyőrben a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzését, illetve visszaszorítását célul kitűző programját. A GYERE® Program első és legfontosabb szándéka, hogy a helyi közösségeket hozzásegítse az aktív és egészséges életmód kialakításához, valamint annak hosszú távú fenntartásához.

Hazánkban a hároméves projekt elsőként Közép-Magyarországon, Dunaharasztiban valósult meg, egy év múlva pedig ezzel párhuzamosan az észak-magyarországi régióban, Szerencsen, majd Diósgyőrben is elkezdődött a térségben gyárakat működtető és számos itt élő családnak megélhetést biztosító Nestlé Hungária támogatásával. A Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért társadalmi felelősségvállalási projektjén keresztül a táplálkozással kapcsolatos, szakmailag megalapozott ismeretterjesztést minden lehetséges eszközzel támogatja különösen azokban a helyi közösségekben, ahol a vállalat nagy munkaadóként jelen van.

A GYERE® Programnak köszönhetően mérhetően többet tudnak ma már a diósgyőri ötödikesek – akiknek a körében a kontroll szintfelmérőt tavaly novemberben végezték el – az egészséges életmódról. Röviden azt lehet mondani, hogy a kisiskolások nagyjából háromnegyede tisztában van a helyes táplálkozás alapjaival. 73%-uk tudja például, hogy a teljeskiőrlésű pékárunak magasabb a rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalma, mint a fehér lisztből készülteknek, ezért ezekből naponta kéne fogyasztani egy adagot. 88% tisztában van azzal is, hogy a húsoknál, húskészítményeknél a kevesebb zsírtartalmúakat kell előnyben részesíteni. A megkérdezett gyermekek többsége a program végére már tudta, hogy naponta kell tejet és tejterméket fogyasztani, mert annak magas a kalcium- és D-vitamin tartalma, de azt még mindig csak 18% válaszolta meg helyesen, hogy ezekből naponta három adagot kell fogyasztani. A program indulásához képest 37-ről 55%-ra nőtt azoknak a gyermekeknek az aránya, akik tisztában lettek vele, hogy a halfogyasztásnak milyen előnyös táplálkozás-élettani hatása van az óméga-3 zsírsavak miatt. Az édesség- és sófogyasztásnál azonban már nem ennyire jó a helyzet. A gyerekeknek majdnem a fele tévesen úgy gondolja, hogy naponta lehet édességet enni, pedig ennek heti 2-3 alkalomnál nem több a javasolt mértéke, és arra is csak a megkérdezettek fele tudta a jó választ, hogy sóból napi egy teáskanálnyi a megengedett.  

Azt is megtanulta a többség, hogy naponta nyolc pohár folyadékot kell inni, ebből legalább öt pohárnyi vizet. A legörvendetesebb talán az, hogy a gyerekek 90%-a tisztában van azzal, hogy a reggeli az egyik legfontosabb étkezés, amit nem szabad kihagyni!

„A tápláltsági állapotfelmérés azonban nem hozott ennyire pozitív képet, ahhoz több időre van szükség, hogy a gyerekek hazavitt tudása a családok étkezési szokásaiba is beépüljön” – mondta Kubányi Jolán, a GYERE® Program szakmai vezetője, az MDOSZ tiszteletbeli elnöke.

Diósgyőrben a második mérés alkalmával összesen 1256 gyereket vizsgáltak, körükben a normál tápláltságúak aránya mindössze 57,7% volt! 20%-uk túlsúlyosnak, 12%-uk pedig elhízottnak számított. Összességében tehát a vizsgált gyermekek mintegy harmada súlyfölösleggel rendelkezett. Az alultápláltak hányada sem volt elhanyagolható, hozzávetőlegesen minden tizedik gyermek ebbe a kategóriába sorolható (10,2%). A nemek között nem volt különbség, korcsoportban látszik eltérés. A prepubertás, korai pubertás korú gyerekeknél (9-12 évesek) jóval 30% fölött volt a súlyfölösleggel bírók aránya, míg a fiatalabbaknál ez „csak” 20-25% között mozgott. A programban részt vevő városokban hasonló képet mutatott a gyerekek tápláltsági állapota, de azért nem teljesen ugyanazt! Diósgyőrben és Szerencsen nagyobb volt a túlsúlyos gyerekek aránya, a Közép-Magyarországon viszont az alultápláltság jelenti a nagyobb gondot.

„Sok fontos tapasztalattal gazdagodott a szakmai szövetség a GYERE® Program évei alatt. Jó volt látni a településvezetők, az intézményigazgatók, a pedagógusok, valamint a szülők együttműködő és befogadó hozzáállását, nem beszélve a programban résztvevő gyerekek nyitottságáról az óvodáskorúaktól a középiskolásokig. Ugyanakkor szó szerint testközelből láttuk, hogy a helytelen táplálkozásból fakadóan milyen súlyos anomáliákkal küzd a lakosság, ezen belül is a gyermekek, akiknek a későbbi életminőségét és egészségi állapotát is döntően befolyásolja, ha nem történik pozitív változás. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken hosszú távú hatása is lesz a programnak, ugyanakkor a pillanatnyi helyzet azt mutatja, hogy még több helyen, de akár országos kiterjesztésben is lenne létjogosultsága a GYERE® Programnak. A járványügyi korlátozásokból adódó nehézségek sok mindenre megtanítottak bennünket az utolsó diósgyőri évben. Például arra, hogy az elkészült oktatási moduljainkat és edukációs anyagainkat, hogyan tudjuk digitalizálni és távoktatásban továbbadni a pedagógusoknak és rajtuk keresztül a gyerekeknek” – összegezte Kubányi Jolán.