Az EU egy költségvetésen kívüli, kormányközi pénzalapon, az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül segíti Ukrajna fegyverellátását, amelyből az Ukrajnába fegyvert exportáló országoknak fizetnek visszatérítést. Az eszközből eddig 3,6 milliárd euró katonai segélyt folyósítottak Ukrajnának, és a tagországok tavaly decemberben úgy döntöttek, hogy 2023-ig 2 milliárd euróval növelik a finanszírozást.

Eddig a kiadási igényeket lazán határozták meg, de az EU most nagy hangsúlyt fektet a tüzérségi lőszerekre - mivel az ukrán front keleti részén, például Bakhmut környékén ezekre az ellátmányokra van a legnagyobb szükség. Emiatt Josep Borrell, az z Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy 1 milliárd eurós "rendkívüli támogatási csomagot" javasolt a tagállamoknak, amely leginkább a muníció biztosítására koncentrál - derül ki abból az uniós dokumentumból, amelyet a blokk diplomáciai szolgálata, az Európai Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség készített és a Politico birtokába került.

A legfontosabb az, hogy találtak egy olyan módszert, hogy a 155 mm-es lőszerekre úgy folyósítsanak pénzt az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül, hogy az a fegyverszállításokat ellenző tagállamok beleegyezése nélkül is utalhassanak. Ez leginkább két ország miatt fontos: a semleges Ausztria és a fegyverszállítást tiltó Magyarország többször is akadékoskodott az uniós utalások miatt.

Tavaly decemberben a magyar kormány meg is vétózta először az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget, amelyet közösen álltak volna a tagállamok. Helyette egységes uniós támogatás helyett egy kétoldalú megállapodásokra épülő modellt javasolt. Bár az Orbán Viktor vezette kabinet tagadta, hogy vétóztak volna, egészen addig nem szavazták meg a közös hitelfelvételre építő támogatást, amíg Magyarország nem kapott engedményt a globális minimumadó bevezetése kapcsán, valamint amíg a helyreállítási alapról szóló megállapodásban nem kaptak zöldjelzést.

Most viszont az EU elvenné a magyar vétófegyver élét: a békefenntartási eszköz 2 milliárd euróra való feltöltéséhez az erősített együttműködésen keresztül "önkéntes pénzügyi hozzájárulást" ajánl a tagállamoknak. Így sem az Orbán-kormány, sem az osztrák fél beleegyezése nem szükséges, ha nem akarnak utalni az alapba. Hangsúlyozza, hogy az egyes országok sajátos jogi korlátait "figyelembe veszik", és megemlíti a "konstruktív tartózkodás lehetőségét a halálos segítségnyújtási intézkedésektől" is.

Ami miatt mégis vonzó lehet, az a magyar hadiiparnak kedvező ajánlat lehet: az uniós dokumentum az európai ipari termelés felpörgetését is előirányozza, amely a háború által megkövetelt ütemben próbál lőszert előállítani. A sajátkészletekről sem ingyen kell lemondani: a javaslat "kedvező visszatérítési arányt említ, például akár 90%-ot is... tekintettel a rendkívüli sürgősségre és a tagállamok készleteinek kimerülésére".

Egy ilyen magas arány a jelentős katonai segítséget nyújtó tagországok megnyugtatására szolgálhat. Amikor a visszatérítési arány tavaly 50 százalék alá esett, ez gondot okozott néhány uniós országnak, különösen Lengyelországnak, amely az EU egyik legnagyobb fegyveradományozója Ukrajnának.

Közösen vett fegyverek

Ami a közös beszerzéseket illeti - vagyis azt, hogy az uniós országok összefognak a fegyverek megvásárlása érdekében -, az Európai Védelmi Ügynökség a tagállamokkal együtt egy új rendszert alkalmazna, amely "hét kategóriát foglal magában a kézifegyverek lőszereitől a 155 mm-es kaliberig".

Ezt a projektet "hétéves időtartamra indítanák el", és eddig 25 uniós tagállam, valamint Norvégia már megerősítette részvételi szándékát a dokumentum szerint.

Bár a Politico nem nevezi meg az érintetteket, de a két kimaradó uniós tagállam vélhetően Magyarország és Ausztria.

Az egyetértő országok szerint viszont különösen a 155 milliméteres lőszerek beszerzését kell felgyorsítani "gyorsított eljárásban, közvetlen tárgyalások útján" több szolgáltatóval. Erre a lőszertípusra különösen nagy a kereslet, mivel az ukrán erők nagy hatótávolságú, precíz tüzérségi műveletekben használják őket.

A sürgősségre való tekintettel a projektmegállapodást legkésőbb márciusig alá kell írni

- írja a dokumentum, amely szerint így a szerződéseket április vége és május vége között kell előzetesen megkötni. A gyors eljárás miatt különösen fontos, hogy egy-egy tagállami vétó ne akassza meg a támogatások bizosítását.

A javaslat azt is felveti, hogy fokozott támogatásra van szükség a gyártás felfuttatásához, mivel az európai fegyvergyárak már majdnem teljes kapacitással működnek, és az árak már most is spirálba szöknek.

A konkrét intézkedések közé tartozhatna "a gyártási szűk keresztmetszetek azonosítása és megszüntetésének elősegítése az EU-ban", valamint "az érintett vállalatok együttműködésének elősegítése egy közös ipari erőfeszítésben a rendelkezésre állás és az ellátás biztosítása érdekében".

A dokumentumot a védelmi miniszterek a jövő héten Stockholmban tartandó informális találkozón vitatják meg, majd várhatóan március 20-án a külügy- és a védelmi miniszterek hivatalosan is elfogadják. A vezetők várhatóan a március 23-i és 24-i találkozón adják majd a végső áldásukat is. (Portfolio)