Az Európai Unió Bírósága tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. "Azoknak a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése" - fogalmazott a bíróság akkori ítéletében." A testület különösen a menekültügyi eljárásokról, a visszatérésről és a befogadásról szóló irányelv rendelkezéseinek megsértését állapította meg.

A bizottság szerint az újabb luxembourgi eljárásra azért van szükség, mert Magyarország "mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével". "Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket", és "nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén, a területen maradás jogára vonatkoznak" abban az esetben, ha nem áll fenn "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" - mutatott rá a testület a sajtóközleményben.

Az uniós joggal való összeegyeztethetőségre vonatkozó aggályok alapján az Európai Bizottság még 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az Európai Bíróság 2020. december 17-i ítéletével zárult le. Magyarország szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek. (MTI) / Portfolio