Az utóbbi öt évben már megszokhattuk, hogy a fideszes propagandagépezet szerint minimum hazaáruló bitang, a függetlenségünk eltiprására és kiszipolyozásunkra törekvő külföldi erők – gonosz multik, Brüsszel, USA stb. stb. – ügynöke az, aki bírálni meri a kormány sajátos lépéseit. Nincs ez másként az állami termőföldvagyon kiárusítása kapcsán sem, ahol a Fidesz a Rákosi-éra retorikáját idéző stílusban megy neki az elkótyavetyélést ellenzőknek. Nemes egyszerűséggel azt állítja a közlemény, hogy a bírálók „külföldi spekulánsok kezére” akarják játszani a magyar földet - írja a 168óra.

Sokadszorra is megdöbbentő, mennyire hülyének nézik Orbánék az embereket. A hangnem bicskanyitogató és primitív, az állítás pedig a legelemibb logikát is nélkülözi: hogy a bánatban akarná spekulánsoknak adni a földet az, aki eleve ellenzi az eladást? Fel sem merülhetne bármilyen gyanús szándék, ha az érintett 380 ezer hektár állami tulajdonban maradna, ahogy azt a de facto ismét hazaárulónak minősített ellenzék követeli.

Az már más kérdés, hogy az állam jó gazda-e, mert ha máshonnan nem, hát Lázártól tudjuk, hogy a politikai hátterű menedzsment szétlopja a vagyont. A megoldás a Fidesz szerint az, hogy inkább el kell adni az egészet, lehetőleg olyanoknak, akikben bízhatnak. Hogy ez olajozottan és jogszerűen történhessen, megfelelő törvényi környezetet és szabályokat kell teremteni, és kellőképpen megszervezni az árveréseket.

Hírek szerint már kész listák vannak arról, kik lesznek az új birtokosok. A legutóbb haszonbérletet szerzők eleve előnyben lesznek, nem csupán az elővásárlási jog, hanem a mindössze tízszázalékos önrész-kötelezettség miatt. A többire igen kedvezményes állami hitelt kaphatnak, melynek a felső határa háromszázmillió forint. Ez már önmagában elgondolkodtató a kormány tényleges szándékát illetően. A hivatalos szöveg szerint a helyi gazdákat akarják földhöz juttatni, közöttük viszont nem sokan lehetnek, akik ekkora anyagi terhet tudnának vállalni olyan földekre, amelyeket még sokáig mások művelhetnek.

Mivel a 380 ezer hektár eladásából a kormány háromszázmilliárd forint bevételt remél, a hektáronkénti várható átlagár nyolcszázezer körül lehet. Ez rendkívül alacsony még a szomszédos, egyébként zömmel rosszabb minőségű szlovák termőföldekhez képest is, azaz a vevők jutányos áron válhatnak birtokossá. A számokból egyértelműen következik, hogy a kölcsön felső határáig azok mehetnek el, akik legalább háromszáz hektárt szereznek meg, ami sokszorosan meghaladja egy átlagos családi gazdaság méretét. Ugyanaz várható tehát, mint a földbérleti mutyiknál: elsősorban a kiválasztott helyi potentátok, valamint a strómanokon keresztül fellépő vállalkozók járnak jól, a földek legnagyobb hányada hozzájuk kerül. A háromszáz hektáros határt sem kell komolyan venni, lásd Ángyán adatait a földmutyiról, ahol egy-egy család a tagjai révén annak többszörösét is simán megkapta.

Miért lenne ez most másként? Aki már az előző körben haszonbérletet kapott, most könnyen tulajdonossá válhat, és már az uniós támogatásból megtérül neki a befektetés, a hitelt is könnyen törleszteni tudja. A még hosszú ideig, 20-25 évig bérletben lévő, jellemzően társas vállalkozások által használt területeknél más a helyzet, egyrészt magasabb önrészt kell letenni, másrészt a támogatásokat a bérlő kapja, azaz elvileg nem éri meg megvenni a földet.

Orbánék azonban erre is tudják a megoldást. Maga a kormányfő jelölte ki az utat, amikor a parlamentben az alacsony bérleti díjak miatti hosszú perek sokaságát jósolta meg. A jelek szerint már előre kidolgozott forgatókönyv egyszerű: az új tulajdonos megtámadja a jelenlegi bérleti szerződéseket és sokkal magasabb díjat követel. A kezdődő perek általános rendezésére hivatkozva a kormány közbelép, és törvényileg szabályozza a dolgot, találjuk ki, kinek a javára. Lényegében ez történt a devizahitelek ügyében is, azaz csak követni kell a precedenst.

Nem szabad komolyan venni az eladott földek forgalmazhatóságának korlátozását sem, mivel az bármikor egy tollvonással módosítható. Emlékezzünk például a trafikmutyira, ahol utólag, a már birtokon belül kerültek javára jelentősen változtattak a dohányboltok szabályozásán, növelve az árrést és bővítve az árusítható termékek körét. A szép példa tehát itt is adott, naivitás azt hinni, hogy a földeknél nem azt fogják követni.

Miközben a Fidesz nevetséges vádakkal illeti a földkiárusítást ellenzőket, a kormány nagyvonalúan még az alkotmányt is megsérti azzal, hogy kijátssza az Alkotmánybíróságnak a védelem alatt álló területek eladását tiltó határozatát. Orbánék ugyanis megint hazudtak, amikor azt állították, az eladandó állami földek között nincs természetvédelmi terület. Igenis van, számos olyan terület szerepel a listán, amely Natura 2000 uniós védelem alatt áll és nemzeti parki felügyeletet élvez, azaz tételesen megfelel a Fidesz által elfogadott alkotmányban rögzített védelmi kritériumoknak. Úgy tűnik, a hatalmi érdekek most is fontosabbak az ország érdekeinél és az alkotmányosságnál.

A csattanó az, hogy miközben mindenki az állami földeladással van elfoglalva, a kormány pedig a gazdák érdekei mellett és az oligarchák ellen papol, a GVH szép csendben jóváhagyta, hogy Csányi érdekeltségei megszerezzék a legnagyobb agrárkereskedelmi vállalat, a KITE irányítását. Ezzel a hazai mezőgazdasági gép- és terménykereskedelem több mint negyede, a vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer-forgalom több mint harmada egy érdekcsoport kezébe került, amely ezáltal a termőföldek csaknem felére szerzett üzleti befolyást. A gazdák érdekeit szavakban oly vehemensen védő Orbánékat ez láthatóan cseppet sem zavarja.

168ora.hu