h i r d e t é s

Az internet nem felejt – Mikor lesz már egyszer most is jó?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Az internet nem felejt – Mikor lesz már egyszer most is jó?

2017. november 23. - 12:51

Egy évvel ezelőtt, 2016. november 21-én a Debrecentől 34 kilométernyire fekvő Földesen (a település csak névrokon – fsp) vadonatúj gyalogosátkelőt adtak át. - írja a gepnarancs.hu.

Forrás: gepnarancs.hu

A helyiek meghatottan mondtak köszönetet, amiért a kormány gondolt rájuk, a polgármester-asszony pedig külön kiemelte, hogyha az államtitkár úr nem lenne, akkor a település most szegényebb lenne egy gyalogos átkelővel.

Az államtitkár, aki személyesen tette tiszteletét Földesen (csak névrokon – fsp), szintén felszólalt az avatóünnepségen.

Ezt írtam akkor erről.

Föld S. Péter

“A magyarok pesszimisták, mert elvesztették a XX. századot, és ez kudarcra iskolázta őket. A magyar a saját szemének sem akar hinni, ha azt mondják, hogy mostantól jó lesz.” Ezt mondta Orbán Viktor a hétfőn reggel sugárzott, ám már vasárnap délután rögzített rádióinterjújában.

Vitatkoznánk a miniszterelnökkel, de nem tudunk. Még akkor sem, ha a Debrecentől 34 kilométerre található Földesen a minap átadott gyalogos átkelőhelynek úgy örültek a helyiek, mint a majom a farkának. Legalábbis, a polgármester, Jeneiné dr. Egri Izabella elmondása szerint, aki köszönetét fejezte ki a kormánynak – „ha államtitkár úr nem lenne, ma itt nem állna gyalogátkelőhely”.

Az átadáson a kormányt képviselő Tasó László államtitkár mindezt megerősítette: „Sokféle öröm van: vannak helyek, ahol a 30-50 milliárdos, csillogó-villogó projekteknek sem örülnek, meg a százmilliárdos utaknak sem, itt meg annak is, hogy 6,7 millióért megépült egy átkelő.”

Most abba nem mennénk bele, hogy mi kerül egy gyalogosátkelőn 6,7 millió forintba. Magyarországon élünk, kérdés nélkül is tudjuk, hogy miről van szó.

Nem arról, amire elsőre gondolnánk: hogy szokás szerint itt is lenyúltak a pénzekből, más szóval, megcsapolták a forrásokat. Az lehet inkább, hogy a lehető legjobb minőségű festékkel kenték fel a zebrát, és az aszfalt sem volt két fillér. A kivitelezést pedig nem olcsójánosokra, teszem azt, közmunkásokra bízták, hanem a szakma elismert nagyjai végezték. Megannyi Picasso, Munkácsy Mihály.
A minőséget mindenhol meg kell fizetni.

A földesi eset persze csak kivétel. Az igazság ugyanis odaát van, jelesül Orbán Viktor miniszterelnöknél, vagyis, hogy pesszimista nép a magyar.

Ha optimisták lennénk, akkor nem csupán egy gyalogos átkelőnek örülnénk, hanem annak is, hogy Mészáros Lőrinc milyen szépen gyarapodik. Ha utazhatnékja támad, jachtra ül, ha unatkozik, és olvasni vágyik, akkor vesz magának egy Népszabadságot.

És persze más örömökre is van okunk. Például azért, mert nem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok nem csupán a már beígért 0,9 százalékos emelésben részesülnek, hanem, legalábbis Orbán ezt is belengette, akár 1,6 százalékot is kaphatnak. Mostantól tehát szabadon szárnyalhat a munkában megfáradt idősek képzelete, hamarosan eljön számukra a Kánaán, csak győzzék mire költeni azt a rengeteg pénzt, amivel az állam megajándékozza őket.

Mert ne feledjük, hogy nem jogos juss, hanem ajándék lesz az emelés. Még ki nem érdemelt, ám máris megelőlegezett jutalom: tessék legközelebb is ránk szavazni!

Addig pedig, kedves magyar emberek, legyetek optimisták! Higgyetek az ígéretekben, amit hosszú évtizedek óta mindig hallotok: hamarosan jó lesz.

Higgyetek el mindent, amit mondanak, és ne kérdezzétek meg soha semmilyen kormánytól: tessék mondani, mikor lesz már egyszer most is jó?

gepnarancs.hu