h i r d e t é s

Az orosz hatóságok újra nyomoznak a Gyatlov-rejtély ügyében

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Az orosz hatóságok újra nyomoznak a Gyatlov-rejtély ügyében

2019. február 10. - 09:42

Három új elméletet vizsgálnak meg a Szovjetunió egyik legrejtélyesebb tragédiájával kapcsolatban.

A csoport összeroncsolt sátra, amit az esemény után több mint három héttel fedeztek fel - Forrás: wikipedia

1959. január 23-án, Szverdlovszkban, Zinaida Kolmogorova, Jurij Dorosenko, Ljudmila Dubinyina, Alekszandr Kolevatov, Jurij Jugyin, Rusztyem Szlobogyin, Georgij Krivinyiscsenko, Nyikolaj Thibeaux-Brignolles, Igor Zolotarjov és Jurij Jugyin túrázni indult. Később a lebetegedő Jugyin kénytelen volt visszafordulni, ezért ő az egyetlen, aki túlélte a kalandot.


Forrás: wikipedia

A túrázók 16 nap alatt akarták teljesíteni a 350 kilométeres távot. Egy hétig minden zökkenőmentesen is alakult, majd február első napján elértek a Holatcsahl-hágóhoz, ahol a vihar miatt kénytelenek voltak eltérni az eredetileg kijelölt útvonaltól, ráadásul rájuk esteledett, ezért a túrázók sátrat állítottak az erdő közelében.

A halottakat február 26-án találták meg. Először az erdős részen bukkantak rá két testre, pólóban és alsónadrágban, kezdetleges tábortűz mellett. Három másik élettelen, szintén hiányos ruházatú túrázó a fák és a sátor között hevert.

A további négy holttest csak hónapokkal később került elő, tele olyan zúzódásokkal, amelyekről a halottkém azt mondta, hogy olyanok, mintha autóbaleset áldozatairól lenne szó, azt pedig kizárta, hogy emberi kéz okozta a sérüléseket.

A nyomozás sok furcsaságot kiderített. Az erdő széli fa törzsét öt méter magasságig lecsupaszították. A túrázók a haláluk napján különös fényjelenséget láttak. A holttestek úgy helyezkedtek el, hogy a sátor felé néztek, mintha vissza akartak volna jutni. A feltételezett pánikhelyzet ellenére rendezett sorban haladtak, a fenyőfa ágai pedig úgy voltak letörve, mintha megpróbáltak volna azokon felmászni.

A Gyatlov-rejtéllyel kapcsolatban eddig két elmélet született. Az egyik az erős hóviharban kialakuló Kármán-féle örvénnyel magyarázza a történeteket. Ennél a jelenségnél olyan hatalmas hangzavar jelentkezik, infrahangon, amit az emberi fül nem képes érzékelni, viszont pánikrohamot és furcsa viselkedést válthat ki az emberekből.

A másik teória a sátorban talált kályhával magyarázza a kevés ruházatot és a sátorlap felvágását. Elképzelhető, hogy a sátorból nem jutott ki a füst, ezért a túrázók pánikba esve menekülhettek, és emiatt nem használták a bejáratot.

A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a csapat rengeteg alkoholt fogyasztott, emiatt elképzelhető, hogy nem érzékelték a -30 fokos hideget. A sátortól az erdőig vezető nyomok arra utaltak, hogy az áldozatok rendezett irányba haladtak.

A zúzódásokról azt gyanították, hogy négy ember a folyószurdokba csúszhatott. Ezeket az elméleteket alátámasztja, hogy néhány holttesten kisebb égi sérülést is felfedeztek. Anno a szovjet hatóságok három hónap után lezárták a Gyatlov-rejtélyt azzal, hogy a túrázók halálát „ismeretlen kényszerítő erő” okozta. Most az orosz hatóság újra megnyitotta az ügyet, mert szeretnének három másik teóriát megvizsgálni, ugyanis ők hóviharra, hócsuszamlásra és lavinára is gyanakszanak. (cool.hu)