h i r d e t é s

Bayer Zsolt ötletére épült emlékpark a 6 lakosú faluban 562 millió EU-s pénzből

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Bayer Zsolt ötletére épült emlékpark a 6 lakosú faluban 562 millió EU-s pénzből

2019. május 14. - 10:30

 

Orbán Viktor és csapata egy újabb klasszikussal ajándékozta meg a nemzetet: “Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel” a videó címe, melyben Orbán Viktor beugrik Nagygécre Bözsi nénihez. - írja a vastagbor.atlatszo.hu.

Arra már fel se kapjuk a fejünket, hogy Orbán azt mondja a nyugdíjemelésről, hogy „év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint“. Nem a kormány, nem az Országgyűlés, hanem ő maga.

Nagygéc a Wikipédián:

1970-ben a településnek 706 lakosa volt. Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvízben a falu csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték, a területre történő beköltözést pedig adminisztratív eszközökkel korlátozták.

Az 1980-as népszámlálásra az egy évtizeddel korábbi lakosságnak csupán töredéke, 22 fő maradt a faluban. 1981-ben a település adminisztratív önállósága is megszűnt, területét Csengersimáhozcsatolták. 2011-ben a falu öt házában 10 fő élt.

  • Jelenleg 6 lakosa van. A faluiról és Bözsi néniről a Vasárnapi Hírek közölt riportot januárban.
  • Nagygécen villany van ugyan – de se vezetékes víz, se csatorna, se gáz.
  • Nincs vasút, nincs busz.
  • Viszont van nekik Emlékparkjuk.

562 millió forintból.

Európai Uniós forrásból.

Ennek az ötletgazdája Bayer Zsolt volt.

“A magyar megmaradás temploma épülne fel azokból a márványtáblákból, amelyekre a Kárpát-medence és a világ más, magyarok lakta településeinek egy-egy mondatát, üzenetét vésik fel a tervek szerint az elkövetkező egy évben” – mondta el Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a kezdeményezést elindító Bayer Zsolt újságíróval tartott közös sajtótájékoztatójukon 2010. június 25-én.

Két évvel később, 2012-ben ezt írta Bayer Zsolt:

De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött 1970. május 3-án a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is.

De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották. (…)

Ha emlékeznek még, lassan két éve álltam nyilvánosság elé azzal, hogy építsük fel a Megmaradás templomát, amelybe építsük bele a Kárpát-medence minden magyarlakta településének egymondatos üzenetét. Az üzenetet, amelyet a következő ezer esztendőnek hagynak örökül a maiak.

Aztán töprengtünk sokat, hol is legyen az a templom.

Nem töprengünk tovább.

Itt lesz, Nagygécen.

 

Ennek az ötletgazdája Bayer Zsolt volt.

“A magyar megmaradás temploma épülne fel azokból a márványtáblákból, amelyekre a Kárpát-medence és a világ más, magyarok lakta településeinek egy-egy mondatát, üzenetét vésik fel a tervek szerint az elkövetkező egy évben” – mondta el Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a kezdeményezést elindító Bayer Zsolt újságíróval tartott közös sajtótájékoztatójukon 2010. június 25-én.

Két évvel később, 2012-ben ezt írta Bayer Zsolt:

„De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött 1970. május 3-án a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is.

De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották. (…)

Ha emlékeznek még, lassan két éve álltam nyilvánosság elé azzal, hogy építsük fel a Megmaradás templomát, amelybe építsük bele a Kárpát-medence minden magyarlakta településének egymondatos üzenetét. Az üzenetet, amelyet a következő ezer esztendőnek hagynak örökül a maiak.

Aztán töprengtünk sokat, hol is legyen az a templom.

Nem töprengünk tovább.

Itt lesz, Nagygécen.”

 

2015. július 27-én adták át az emlékparkot:

Nagygéci Emlékpark:

“A két hektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzennek az utókornak. Országos szinten is újszerű szolgáltatás a tabletes idegenvezetés. Az emlékpark látogatói sétájuk közben táblagépek segítségével ismerhetik meg tüzetesebben emlékpark épületegyüttesét, látnivalóit, élményelemeit.”

Megmaradás Háza – Magyarság Háza:

“Az épület különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A belső kupola a születésé, a külső a halálé. Az épület tetején egy különleges fényfolyosó helyezkedik el, az újszülöttek a fénnyel érkeznek és a halottak a fénnyel távoznak. Az épület tengelye megegyezik a nyári napforduló tengelyével. Az épület körül a hónapokat jelképező fák állnak. A Megmaradás Háza arra is emlékeztet, hogy a nagyéciek soha nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. ”

Kilátótorony:

“A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja. A több, mint 20 méter hosszú gerendákból ácsolt kilátó igazi építészeti remekmű. ”

Látogatóközpont:

“A 300 négyzetméteres fagerendás mennyezetű épület ad otthont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első 4D mozijának, amelyben dübörgő hanghatások mellett egyszerre kilenc látogató tapasztalhatja meg a különleges térhatás élményét. A promóciós filmek megtekintése közben az eseményekhez illeszkedve hidraulika mozgatja a székeket, miközben szél, füst, hó, villám, vagy éppen eső hozza még közelebb a nézőkhöz a vásznon zajló történéseket.

A galériateremben tekinthetőek meg a Nagygécen élt birtokos családok címerei, valamint egy érintőképernyős portál segítségével, egy interaktív játék keretében tesztelhetik Nagygéccel kapcsolatos, frissen szerzett tudásukat a látogatók.”

Bözsi nénit nem kérdezték meg, hogy mit szeretne, vezetékes vizet a XXI. században az Európai Unióban, vagy emlékhelyet …

“Megszokta már, hogy télen csak egy szobát fűt fel, azt, amelyikben alszik, azt is estére. Ujjai hozzászoktak a fagyhoz, hőséghez, a háta meg a fizikai munkához. Hetvennyolc évesen új vállalkozásba fogott: uborkát termeszt. Ezer méterre kilépett zöldséggel megbirkózik még a szárnyas jószágok mellett. Azt mondja, hogy errefelé sokáig csak a madár járt meg az ártéren ügető vad. Most meg, bezzeg, azt követően, hogy a felújított templom mellett megépült a látogatóközpont, egyre több autó lámpafénye szúrja át az éj szövetét. Tavaly hatezer látogatót számoltak. Ha egy időre is, de vissza-visszatér az élet ide. Bözsi néni nem szívesen áll szóba idegenekkel. Legutóbb is, amikor tíz éve írt róla valamilyen újság, kisvártatva megjelent nála három alak: megverték, megkötözték, majd csalódottan sorsára hagyták, miután látták, nincsen itten semmiféle gazdagság, csak a csönd. A rablókat elkapták, de Bözsi néni azóta csak az ablakból figyeli az utazókat.”

Frissítés: Hogy mennyire nem volt “szocialista falurombolás” 1970-ben, ami miatt felépítették az emlékparkot praesensperfectum írt nagyon érdekes és szépen körbejárt posztot:

“ez a videó arról szól, hogy Orbán Viktor 500 millió forintért legyártott ide egy hányingerkeltő giccses emlékparkot annak annak az álvalóságnak a sulykolására, hogy Nagygéc azért szűnt meg mert a kommunisták faluromboló gonosztevők voltak, miközben Nagygéc egy árvízben pusztult el, és azért nem építették újjá, mert annyira közel van a határhoz, hogy a Románia területén történt gátszakadás öntötte el, vagyis árvízvédelmi szempontból olyan helyen van, amit Magyarországról sehogyan sem lehet megvédeni”

Képek forrása: atlatszo.hu

vastagbor.atlatszo.hu


 

h i r d e t é s