A brit állami hírügynökség, a BBC hosszú elemzést közöl arról, vajon a szélsőségesség fenyegeti-e Magyarország helyét Európában.

A bevezető az unió makacs gondjai között említi, hogy mitévő legyen Oroszországgal, valamint az iszlám veszéllyel, illetve hogy miként viszonyuljon a populista nyomuláshoz, aminek Magyarország a mintapéldája, beleértve a szélsőség előretörését.

A gond mértékét jelzi, hogy Juncker nemrégiben diktátorként üdvözölte Orbán Viktort, ami tükrözi az aggályokat a civil intézmények meggyengítése miatt.

A kormányfő maga érdekes politikai esettanulmány. Úgy tűnik, már messzire került a kommunistaellenes indulástól. Támogatói azt mondják, átvezette az országot a gazdasági válságon, a külföldi befektetők viszont nem kérnek a retorikájából, a hatásvadászatból. Főleg abból nem, hogy összecsap a nagy tőkével. Azon kívül a tömegek még nem tapasztalják, hogy sokkal nagyobb lett volna a fogyasztásuk. Ez meg is látszott a Fidesz vereségén a legutóbbi pótválasztásokon.

A foglakoztatást súlyosbítja az ellentmondásos közmunkaprogram, amely nem sokat segít abban, hogy állást találjanak a versenyszférában. Közben pedig tömegek mennek külföldre dolgozni.

A kormánypárt egy sor húzással igyekszik visszanyerni korábbi népszerűségét és megállítani a Jobbik előretörését. Idetartozik bevándorlási konzultáció és a halálbüntetés visszaállításának meglebegtetése. Ez utóbbinak ugyan nincs reális lehetősége, de Orbán azzal kérkedik, hogy mindezzel garantáltan piszkálja liberális bírálóit. A Fidesz közben ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország áldozat volt a 2. világháborúban.

Sok magyar támogatja a miniszterelnök populista és euroszkeptikus álláspontját. Azt gondolják, hogy Brüsszel nem érti igazán, milyen örökséggel kell megküzdenie az országnak még a kommunista idők hagyatékaként. Azzal érvelnek, hogy az egyenmegoldás és a liberális ortodoxia túlzottan leegyszerűsítő és egydimenziós. Ám ettől még jelentős az unió támogatottsága, ami bizonyosan a brüsszeli pénzekkel függ össze. Csak kérdés, mit kap Brüsszel cserében?

Az Orbán-kormány határozottan nehezményezi az oroszellenes szankciókat. Kiáll a kvótaelképzeléssel szemben. És a halálbüntetés körüli paláver bizonyosan nem az utolsó ilyen összecsapás.

És a Fidesz mögött már ott leselkedik a Jobbik, amelynek nyíltan antiszemita tagjai vannak. A párt kivette részét a romákhoz fűződő viszony megromlásából. Úgy tűnik, a lendület a Jobbikot segíti, és a jelek szerint ahogy közelebb kerül végső céljához, a hatalom meghódításához a párt, úgy igyekszik tiszta képet festeni magáról. A nyilvános retorikában Vona Gábor lecsavarja a hangerőt, az ellenfelek szerint azonban csak cinikus játék az egész, hogy szavazatokat gyűjtsön be. De sokat számít külföldön, hogy a Zsidó Világkongresszus elnöke a Jobbik felemelkedése ellen emelte fel szavát.

Orbán számára valószínűleg fontos ütőkártya, hogy annak idején egész Európa szembefordult Ausztriával, amikor a Haider-féle Szabadságpárt bekerült a koalícióba. A politikus a nacionalista populizmus és a gazdaság kulcságainak állami ellenőrzése révén kakas a szemétdombon, egyelőre legalábbis.

168ora.hu (Címlap: Fotó: MTI)