Már eddig is az a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, amelyet nyitottá tettek, és amelyhez öt nemzet jelezte, hogy csatlakozna – közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy budapesti beszélgetésen, amit a brüsszeli NATO-csúcs után tartottak.

A NATO csütörtöki csúcstalálkozóján úgy döntöttek, hogy még több védelmet biztosítanak Ukrajnának. A szövetség gyors reagálású erők negyvenezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, elsősorban szárazföldi területekre, de jelentős légi és haditengerészeti eszközöket is telepít.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntéssel kapcsolatban elmondta: annak érdekében, hogy a NATO megerősítse a szövetség keleti, délkeleti szárnyát, előretolt védelmi jelenlétet hozott létre, és összesen nyolc zászlóaljharccsoport alakul meg.

A tárcavezető azt is közölte, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy más NATO-tagországok is csatlakozzanak a zászlóaljcsoporthoz. Ezen szándékát eddig az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Olaszország és Montenegró jelezte eddig.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy budapesti beszélgetésen a döntéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a keleti országrészben eddig is a magyar katonákból álló harccsoport látta el a megerősített jelenlétet.

A tárcavezető nem tudta megmondani, hogy a másik öt ország katonái mikor érkeznek meg, ugyanis erről minden NATO-tagállam saját hatáskörben dönt.

Hozzátette, hogy az ide érkezők saját felszerelésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal a Dunántúlon, a bakonyi repülőtéren a közös kiképzési és felkészítési feladatokban. Benkő Tibor ugyanakkor leszögezte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.

A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.

Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését.

Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban – tette hozzá.

Benkő Tibor megjegyezte: most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet előretolt védelemre váltják, azonban a magyar emberek életében ez nem jelent változást. (Index)