Eszerint a belföldi értékesítési árak és exportárak várható alakulása a következő félévben a válaszadók 82 százaléka jelezte, hogy nőni fognak a belföldi értékesítési áraik, 4 százalékponttal többen, mint 2022 áprilisában. A vállalkozások 2005 óta egyetlen alkalommal sem számoltak ilyen magas arányban áremeléssel. A cégek legnagyobb csoportja – 38 százalékuk – az inflációval azonos mértékű áremelést prognosztizál.

A 10–49 fős és az 50–249 fős vállalatok számolnak leggyakrabban emelkedő értékesítési árakkal, míg az ágazatokat tekintve az építőipari és a kereskedelmi cégek vélekednek ugyanígy legnagyobb arányban.

Emellett a kereskedelemben kiemelkedően magas azon cégek aránya, amelyek az inflációnál nagyobb mértékű áremelést terveznek. A külföldre értékesítő vállalkozások 63 százaléka ítélte meg úgy, hogy nőni fognak az exportáraik, ami a 2005 óta vizsgált időszak legmagasabb értéke.

Mi lesz a bérekkel?

2022-ben a vállalkozások többségénél (84 százalék) nőttek a bérek. A béremelések mértéke a cégek 42 százalékánál átlagosan 10 százalék feletti volt, harmaduknál 6–10 százalékos, 9 százaléknál pedig 1–5 százalékos. 2023-ra vonatkozóan a cégek 81 százaléka jelezte, hogy béremelést hajt végre, 18 százalékuk nem tervez változtatni a béreken, 1 százalékuk pedig csökkenésre számít.

Amellett, hogy a béremelést tervező cégek aránya alacsonyabb 2023-ban, a vállalkozások várakozásai a béremelés mértékével kapcsolatban is elmaradnak a 2022-ben megvalósultaktól: a cégek tizede 1–5 százalékos, 47 százaléka 6–10 százalékos, míg 24 százaléka 10 százalék feletti béremelést tervez. A 2022-ben megvalósulthoz képest tehát jelentősen nőtt a 6–10 százalék közötti béremelést tervezők aránya, miközben számottevően csökkent a 10 százalék feletti béremelésben gondolkozóké.

A nagyobbak inkább emelnek

A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2022-ben bért emeltek, illetve 2023-ban béremelést hajtanak végre. Bércsökkenés 2022-ben kizárólag a 10 fő alatti cégeknél fordult elő (6 százalékuk csökkentett), míg 2023-ban a 10 fő alatti (5 százalék) és az 50–249 fős cégek (1 százalék) számolnak a bérek csökkenésével. Minden létszámkategóriára jellemző, hogy 2022-höz képest magasabb azon cégek aránya, amelyek 2023-ban nem terveznek változtatni a béreken.

Az egyes gazdasági ágazatok közül a szolgáltatások területén működő vállalkozások (73, illetve 75 százalék) és az építőipari cégek (76, illetve 74 százalék) között a legalacsonyabb, míg az ipari cégek körében a legmagasabb (94, illetve 85 százalék) a béremelést végrehajtó, illetve tervező vállalkozások aránya.

Csak a szolgáltatók látják pozitívan a jövőt

A 2022-ben megvalósult béremelésekhez viszonyítva egyedül a szolgáltatást végző cégek esetében mondható el, hogy a jövőre vonatkozó béremelési terveik optimistábbak, csak körükben emelkedett (2 százalékponttal) a béremelést tervezők aránya, a többi ágazat esetében csökkent ez az arány: az építőipari cégek körében 2, a szolgáltatást végzőknél 5, míg az ipari cégek esetében 9 százalékponttal. A szolgáltató cégek 75 százaléka, az építőipari cégek 74 százaléka, a kereskedelmi cégek 82 százaléka, míg az ipari vállalatok 85 százaléka tervez béremelést 2023-ban. A vizsgált ágazatokban a béremelést tervezők többsége 6–10 százalékos béremelést tervez.

Az exportáló vállalatok nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2022-ben (90 százalék), illetve terveznek béremelést 2023-ban (91 százalék), mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások (2022-ben 78 százalékuk vezetett be béremelést, 2023-ra már csak 69 százalékuk tervez béremelést).

Tulajdonszerkezet szerint a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások 2022-ben jelentősen nagyobb arányban csökkentették (2 százalék) vagy fagyasztották be (16 százalék) a béreket, mint a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek (0, illetve 11 százalék). 2023-ban a hazai tulajdonú vállalkozások 78 százaléka tervez béremelést, a külföldi tulajdonban lévő cégek esetében 88 százalék ez az arány. (PIAC&PROFIT)