Az indítványt a szejm még csütörtökön napirendre tűzi. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely ezért a június 28-ai elnökválasztással is összefüggésbe hozható.

Parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít, a bizalmi szavazás pedig véget vet a "botránykeltő fesztiválnak". Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány. (MTI)

Frissítés (2020. június 4. 17:04)

A 460 fős szejmben a Morawiecki-kabinet megmaradása mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának mind a 235 képviselője. Két tartózkodás mellett, nemmel szavaztak az ellenzéki pártok jelen lévő képviselői, összesen 219 honatya.

A kormányfő csütörtökön váratlanul nyújtotta be az indítványt, a szejm még aznap napirendre tűzte. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely minden jel szerint a június 28-i elnökválasztással is összefüggésbe hozható.

Mintegy egyórás parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít, a bizalmi szavazás pedig véget vet a "botránykeltő fesztiválnak". Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány.

Utalva a járvány hatékony lengyelországi kezelésére, a kormányfő aláhúzta: Lengyelország az utóbbi harminc év "legmélyebb válságából" kezd kikerülni, további fejlődése érdekében pedig szükség van a kormány, a parlament, az önkormányzatok és az államfő együttműködésére. "Engedjétek, hogy cselekedjünk, ne zavarjatok" - fordult az ellenzékhez.

Áttekintve a 2015 óta kormányzó, a tavaly őszi parlamenti választáson újból többséget szerzett PiS társadalmi és gazdasági reformpolitikájának eredményeit, Morawiecki kiemelte Andrzej Duda szerepét ennek megvalósításában. Sorolta a nagy infrastrukturális fejlesztések - köztük a Varsó és Lódz között építendő nemzetközi óriásrepülőtér (CPK), valamint a Visztula-turzáson épülő, az észak-lengyelországi városokat a Balti-tengerrel összekötő csatorna - terveit. A két említett projekt leállítását a fő ellenzéki elnökjelölt, Rafal Trzaskowski szorgalmazza, a járvány okozta válságra hivatkozva.

A kormányfő megköszönte a PiS vezette kormánykoalíció két kispártja, az Egyetértés és a Szolidáris Lengyelország hozzájárulását a reformok megvalósításához. Ez arra a kormánytáboron belüli korábbi átmeneti válságra is vonatkozhatott, amelynek során az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról. Gowinnak akkor a PiS-től eltérő véleménye volt a szavazás megszervezéséről, még az elnökválasztás eredetileg május 10-re kitűzött időpontja előtt.

Andrzej Duda a kormányfő beszédét követő sajtóértekezletén aláhúzta a belpolitikai erők együttműködésének fontosságát, s ígérte: támogatni akarja az új beruházásokat, gondoskodni akar Lengyelország egyenletes fejlődéséről. Úgy vélte: a kormány terveinek nyugodt körülmények közötti megvalósítása a járvány okozta válság legyőzését, munkahelyek megőrzését biztosítja.

Ellenzéki képviselők a parlamenti vita során inkompetensnek minősítették a kormányt, Morawiecki fellépését pedig Duda "kampánygyűlésének" nevezték.

Ez volt a hatodik, kormányfő által indítványozott bizalmi szavazás az 1989-es rendszerváltás óta, a legutóbbit szintén Morawiecki kezdeményezte 2018-ban. Az összes előző szavazás is a kormány mandátumának megerősítésével végződött.