h i r d e t é s

Bod Péter Ákos: „Hibásnak, egyben vétkesnek is tartom”

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Bod Péter Ákos: „Hibásnak, egyben vétkesnek is tartom”

2020. május 29. - 12:59

 

A kormánynak adott rendkívüli felhatalmazásnak nem a gazdaság, a közjó látta hasznát, csekély eredményeihez képest súlyosak a károk. - írja a magyarnarancs.hu.

Annál jobban látszanak a kormány mögötti árnyékgazdaság terjeszkedési irányai – erről is beszélt nekünk az Antall-kormány egykori minisztere, volt jegybankelnök.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvasható a Bod Péter Ákossal készített interjú, amelyben az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, a Magyar Nemzeti bank volt elnöke nemcsak a rendkívüli felhatalmazás időszakáról beszél, hanem elemzi a NER gazdaságpolitikáját is. Részlet a beszélgetésből, a kérdező Barotányi Zoltán:

Magyar Narancs: Miután a miniszterelnök ígérete szerint hamarosan lemond róla, ideje feltenni a kérdést: gazdasági értelemben mire volt jó és mibe került az országnak az Orbán-kormánynak megszavazott rendkívüli felhatalmazás?

Bod Péter Ákos: Gazdasági értelemben haszna bizonyosan nem volt, de azt hiszem, semmilyen más értelemben sem. A járványügyi védekezéshez sem járult hozzá a legkisebb mértékben sem, ahhoz a már élő szabályozás is elegendő volt. Politikailag is elég költséges lett, a külső kapcsolataink tekintetében rendkívül károsnak bizonyult. Ezzel szemben a rendkívüli jogi helyzettel járó bizonytalanság érezhetően kifejtette a maga negatív gazdasági hatásait. Ez érezhető volt a forint árfolyamának megingásán, és az országkockázati megítélésünkön is. A hitelminősítők már éppen felminősítették volna Magyarországot az előző évek gyors növekedése nyomán, most inkább megtartották a korábbi besorolást – lehet, hogy később azért feljebb viszik, de a javuló tendencia e tekintetben is megtorpant. A Standard & Poor’s diplomatikus indoklásából szépen kiolvasható, hogy a checks & balances, azaz a fékek és ellensúlyok további leolvadása maga is kockázati tényező. Pedig ha az ország iránti bizalom nagyobb, akkor az állampapírok elhelyezése is könnyebb, olcsóbb, és a tőke sem menekül Magyarországról. A spekuláció ugyanis nem azt jelenti, hogy egy távoli pénzügyi központban egy gonosz tekintetű ember a vesztünkre spekulál, hanem azt, hogy több tíz­ezer ember elgondolkozik azon, hogy hol tartsa a pénzét.

MN: Mennyire voltak jogosak a félelmek azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi rezsim politikai és gazdasági zsákmányszerzésre használja ki a rendkívüli helyzetet?

BPÁ: A beszélgetésünk pillanatában is van arra precedens, hogy egy nemzetközi léptékben nem túl nagy méretű debreceni vállalatot (Kartonpack Dobozipari Nyrt.) általam átláthatatlan okból állami irányítás alá helyeztek. Ami pedig a kormányzati mentőcsomagot illeti: minden komoly, független elemző, legutóbb például Oblath Gábor a portfolio.hu-n azt állapította meg, hogy a magyar kormányzat relatíve igen csekély összegeket irányzott elő a vállalatok megrendült gazdasági pozícióinak és a családok szintén megingott helyzetének stabilizálására – ezzel szemben nagy összegeket tett félre fejlesztésre, beleértve a vállalatszerzést. Ez igen fontos mondat, mert a recesszió alatt, illetve után ritkán szoktak a vállalatok markáns fejlesztésbe fogni. Ők racionálisan viselkednek, tehát óvatosak lesznek. Most sem valószínűsítem, hogy az államon kívül bárki más belevágna – az viszont azt tesz, amit akar, így építhet kínai hátterű Budapest–Belgrád vasútvonalat, akár kettőt is. És a pénzek, amelyeket a Magyar Fejlesztési Banknál, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül és más pénzintézeteknél is elérhetővé tesznek az arra érdemes ügyfeleknek, akár vállalatfelvásárlásra is fordíthatók. Korábban a kedvezményes hitelek értelemszerűen nem erre irányultak – nem is logikus, hogy miért kellene a barátságos vagy ellenséges kivásárlást állami eszközökkel támogatni, most azonban ez expressis verbis bele van írva a kiírási feltételekbe.

A teljes írást ITT olvashatja el!

magyarnarancs.hu


 

h i r d e t é s