h i r d e t é s

Bojár szerint Orbán kilép az Európai Unióból

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam
a- a+

Bojár szerint Orbán kilép az Európai Unióból

2023. január 23. - 13:16

A Graphisoft alapítója szerint a miniszterelnök szavaiból ilyen szándék következik, ami tragédia lenne. Bojár Gábor azt mondja, Magyarország számára az egyetlen védelem, ha egy tömb tagjai vagyunk.

Bojár Gábor - Forrás: szmo.hu

Regionális középhatalommá tenné Magyarországot és kimaradna a blokkosodásból - többek közt erről beszélt Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján, zárt körben. Az ott elhangzottakat politikai igazgatója foglalta össze a Mandineren. A miniszterelnök sajtófőnökét később az RTL megkérdezte, a blokkon kívüliség a NATO-ból és az Európai Unióból való kilépésre utal-e, de Havasi Bertalan szerint már a kérdés is abszurd és rosszindulatú, Magyarország a NATO és az EU elkötelezett tagja. Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója és korábbi tulajdonosa, illetve az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója szerint azonban nagyon is egyértelműek voltak a miniszterelnök szavai, és őt nem is érték váratlanul az elhangzottak.

– Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországból regionális középhatalom lehet. Mekkora erre az esély?

– Nem vagyok se külpolitikai, se katonai szakértő, tehát nem tudom, mekkorának kell lenni ahhoz, hogy regionális középhatalom legyünk. Attól függ, mekkorára vesszük a régiót, ha Lengyelország már kívül van, akkor a többivel egy nagyságrendben vagyunk nagyjából, bár Románia akkor is nagyobb nálunk. Nem tudom, mire gondolt Orbán Viktor, de engem a gondolatainak nem ez a része fogott meg. 2016-ban a HVG-ben jelent meg egy cikkem „Brexit után Huxit” címmel, amelyben azt a meggyőződésemet fejeztem ki, hogy Orbán kivezeti az országot az Európai Unióból. Talán én és akkor használtam először a Huxit kifejezést, persze ha más már használta, nem ragaszkodom az elsőséghez. Szóval akkor rengetegen vitatkoztak ezen, sőt mindenki, szinte egyedül voltam, aki akkor ezt komolyan gondolta. Na most ebben a mostani kiszivárogtatott beszédben

Orbán tulajdonképpen megmondta, hogy kilépünk az Európai Unióból. Ezeket a szavakat nem használta, de egy ezzel értelmileg teljesen azonos mondatot mondott.

Azt mondta, hogy a világ arra halad, hogy tömbösödik. Ez nem friss információ, hiszen tömbösödés elég régen van. De most azt mondta, nekünk ki kell maradni a tömbökből. Úgy tudom, hogy az Európai Unió az egy tömb. A NATO az egy tömb. Ezeknek mi részei vagyunk. Ha Orbán azt mondja, hogy nekünk a tömbökből ki kell maradni, akkor azt jelenti, hogy ezekből ki kell lépni, ami az ország számára tragédia lenne. És ezzel sajnos én beigazolódva látom azt, amit hét éve vészmadárként jósolok, hogy az ő egész mentalitásának nem felel meg, hogy benne legyünk az Európai Unióban. Azért, mert az ő egyénisége nem tűri el azt, hogy főnöke legyen. És hogyha mi az Európai Uniónak tagjai vagyunk, akkor bizonyos értelemben ott van főnök, mert nem dönthet el egyedül azt, amit akar. A döntések egy részét közösen gyakoroljuk, tehát a szuverenitásunk egy részéről lemondunk. Így működik az Európai Unió. Mindenki azt mondta, hogy onnan kapjuk a pénzt, ezért Orbán nem lép ki. Erre én kezdettől fogva azt mondtam, hogy

Orbán számára a hatalmának a korlátlansága az sokkal fontosabb, mint a pénz. A pénz az nála nem cél, hanem eszköz a hatalom érdekében. És ha ezért az eszközért cserébe a hatalomnak egy jelentős korlátozását kell vállalni, akkor le tud mondani az eszközről.

Meg is mondta ebben a kiszivárogtatott beszédben, hogy miért. Azért, mert ha egy tömb részei vagyunk, akkor annak csak a perifériája vagyunk. Ő így fogalmazott, hogy periféria, én meg úgy fogalmaznék, hogy ott nem mi vagyunk a legnagyobbak. Én persze egy gazdag és prosperáló, a nyugati értékrendemmel hasonló értékeket valló tömbnek még kisebb társaként is szívesebben vagyok tagja, mint valami tőlem idegen világban kakas a szemétdombon. Üzleti hasonlattal élve inkább vagyok kisrészvényes egy jó üzletben, mint nagyrészvényes egy rosszban.

– Ezzel a fajta tömbönkívüliséggel eddig jobbára gazdag államok próbálkoztak, például Svájc. Ráadásul ők is úgy vannak tömbön kívül, hogy igazából nincsenek kint.

– Nincsenek kint.

– De papírforma szerint igen.

– Ha papíron semlegesek is, de gyakorlatilag ezer szállal függnek a nyugati világtól. Bár katonailag tényleg kívül vannak, mert Svájc a NATO-nak nem része.

– De ha ránézünk a térképre, láthatjuk miért nincs is szüksége arra Svájcnak.

– Igen. Olyan hegyes vidéken, mint Svájc, valószínűleg meg tudja magát védeni. Másrészt senkinek sem fáj rá a foga. Tehát megengedheti magának, hogy egy katonai tömbön valóban kívül legyen.

Magyarországnak azonban a katonai szövetségre is szüksége van, mert Trianon óta egy nagyon-nagyon könnyen lerohanható országgá váltunk.

Sík vidék, védhetetlen. Továbbá felvonulási területként mindkét oldalnak fontos lehetünk egy kelet-nyugati konfliktusban, ahogyan ezt számtalanszor "élvezhettük" történelmünk során. Na most, ezért számunkra az egyetlen védelem, ha egy tömbnek tagjai vagyunk. És ha választani lehet – a sors ritka ajándékaként 30 éve szabadon választhattunk – akkor én inkább a NATO-t választanám.

– Mi lehet a baj azzal a tömbbel, amit a NATO képvisel?

– Talán ha összekapcsoljuk a beszéd másik részével, ami a regionális középhatalmi státusról szól, megértjük.

– Mármint?

– Simán elképzelhetőnek tartok revizionista igényeket, amit eddig nem mondtak ki, de valahol a mélyben ott lehettek. Tehát egy jelentős irredentizmus is lehet emögött. És ez a NATO-n belül nem működhet, hiszen

a NATO a II. világháború után kialakult európai határokat szentnek és sérthetetlennek tekinti.

Államszövetségek bomlottak fel, de határrevízió NATO egyetértéssel nem történt, ezért sem tehet most mást a NATO, mint hogy Ukrajna területi sérthetetlenségét támogatja, még ha etnikai és történelmi szempontok esetleg mást indokolnának. Lehet, hogy Orbán ezt nem szereti.

– Ön szerint a miniszterelnöknek a pénz nem cél, hanem eszköz. És erről az eszközről a hatalom érdekében le tud mondani. De a hatalom fenntartásához is pénz kell. Ha az eddigi cáfolatok ellenére esetleg kilépnénk az unióból, ezt hogyan finanszírozná?

– A népnek a száját be tudja tömni ideológiával is, olyannal, amire hallgatnak, amivel tényleg meg tudja az embereket fogni, és persze alamizsnával is, sokáig. Annyit azért ez az ország uniós pénzek nélkül is meg tud termelni, amivel Orbán be tudja fogni azok száját, akiknek ha nem lenne vesztenivalójuk, lázadnának. De ha egy nagy életszínvonal visszaesés nyomán mégis lenne valamiféle lázadás, azt hiszem, hogy a mai – hogy is mondjam – fejlett technológiai rendfenntartó eszközök birtokában egy jól képzett, jól megfizetett de viszonylag kis csapattal rendet lehet tartani. Tehát a lázadást le lehet törni viszonylag kis költséggel is.

– Ugyanakkor egy kilépést nem lehet egyik napról a másikra végigcsinálni.

– Jó, jó, ezt szokták mondani, hogy a briteknek is nagyon nehezen sikerült, de nekünk sokkal könnyebb dolgunk lesz.

– Miért?

– Ránk az Uniónak nincs szüksége, sőt, nyűg vagyunk a nyakukon. A britekre lett volna szüksége, hiszen az egy atomhatalom, azonban ránk nincs szüksége se katonailag, se gazdaságilag. Továbbá a briteknél a legnagyobb probléma, amit mai napig sem tudtak megoldani, az az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatósága. Nekünk ilyen problémánk nincs.

– Ha szorosan vesszük, akkor mondhatjuk, hogy van. A szomszédos magyarlakta területek. Amikor az Európai Unió tagjai lettünk, akkor volt egy olyan vízió is, hogy légiesül a határ, útlevél nélkül utazhatunk megint Kassáig, Kolozsvárig.

– Hát elképzelhetőnek tartom, hogy az a lázálom is létezik, miszerint ez a határ egy kicsit - vagy nagyon is - arrébb tolható.

– Nagyon jól tudjuk, hogy ennek nincsen katonai realitása.

– Nincsen katonai realitása, de Orbán bízhat benne, hogy helyzet alakulhat úgy, hogy lesz.

Az európai határok sérthetetlenségének elvét most próbáljuk Ukrajnában megvédeni. És amögött, hogy Orbán nem áll ki határozottan Ukrajna mellett, hanem Oroszország felé kacsintgat, ez is állhat.

Azt mondja, hogy a béke mellett vagyunk. De a béke most azt jelentené, hogy a jelenleg megszállt ukrán területek frontvonalaiból de facto határok lesznek. Ezért nem mennek ebbe bele az ukránok. Ha ezt Oroszország elérné, netán béketárgyalásokkal, akkor megszűnik az európai határok szentségébe vetett hit.

– Ebből még nem következik az, hogy Orbán Viktor nekiinduljon annak az Ukrajnának, amit éppen most fegyvereztek fel, állig.

– Emlékszem arra, hogy amikor boldogult Antall József aláírta a magyar-ukrán államszerződést, akkor a szélsőjobb azzal támadta, hogy Antall valószínűleg el se olvasta, hogy mit írt alá. Mert az, amit aláírt, abból az következik, hogy amennyiben úgy alakulnának a dolgok, hogy az oroszok tálcán kínálnák nekünk vissza Kárpátalját, akkor azt nekünk vissza kellene utasítanunk. Ezt mondta a szélsőjobb már akkor. 92-ről beszélek. És ez azért most visszaköszön, pedig ez most már több, mint 30 éve volt. Tehát ezzel azt akartam mondani, hogy a szélsőjobb lelke mélyén az az álom, hogy a frissen függetlenné vált Ukrajnából visszakaphatunk területeket, több mint harminc éve él.

– Ön évek óta hevesen kritizálja Orbán Viktor politikáját. Mi az, amit a mostani rendszer legnagyobb hibájának tart?

– Orbán Viktor három fő bűnét fel tudnám sorolni. Azt szokták mondani, hogy a bűnök közül az a nagyobb bűn, amit nehezebb kijavítani. Az első az, amiről ez az interjú elsősorban szól, hogy ezt az országot, ami mindig egy nyugati orientáltságra vágyott, átfordította Kelet felé. Ezt meg lehet talán még fordítani egyszer. Ennél eggyel nagyobb bűnnek tartom, hogy az ébredező demokratikus tudatunkat lerombolja. Kezdte megtanulni az ország, mi a demokrácia, mire valók a független intézmények, mit jelent a fékek és ellensúlyok rendszere, röviden miért jó, ha a hatalom nem korlátlan. Mert így kisebb a hibás döntések valószínűsége. A korlátlan hatalom könnyebben követ el hibát, lásd Ukrajna lerohanása. Mi sok száz év alatt azt szoktuk meg, hogy főnök hatalma korlátlan, ha akarsz valamit, nála kell lobbizni. Orbán most újra erre tanít minket. Nagy bűn, ezt is nehéz kijavítani

De egy olyan bűnt is elkövetett és elkövet, amit nagyon-nagyon nehéz kijavítani. És ez az oktatás tudatos lerombolása.

Mert ennek az országnak, Magyarországnak nagyon erős oktatási hagyományai voltak. Ezt pusztulni hagyni egy kicsit olyan, mintha mondjuk a franciák hagynák kipusztulni Bordeaux-i és a burgundiai szőlőket. Még annál is rosszabb! A huszonegyedik században, amikor tudásalapú gazdaságról és tudásalapú társdalamról beszélünk, az oktatás óriási érték, nagyobb talán, mint a civilizáció történelme során bármikor volt. Ezt az értéket rombolja most szét Orbán Viktor. És csak azért, mert minél műveletlenebbek az emberek, annál könnyebb befolyásolni őket.

– Pedig Orbán Viktor évekkel ezelőtt még Szingapúrt hozta fel példaként, ahol azért elég jó az oktatás.

– Akkor még talán nem végezték el azokat a felméréseket, melyek megmutatták, hogy a Fidesz támogatottsága a legalacsonyabban képzettek között a legerősebb, és diplomások között a leggyengébb. Azóta megmérték, úgyhogy levonta belőle a következtetést. Miért igazán tragédia ez a döntés? Egyrészt azért, mert megerősíti a hatalmát. De nem ez a fő baj, mert az alakulhat úgy, hogy mégsem lesz olyan erős. Hanem azért, mert nehezen, és nagyon-nagyon sokáig fog tartani ennek a kijavítása, még azután is sokáig, ha már Orbán Viktor megbukott. Az emberek tudatát megváltoztatni nagyon nehéz.

És ma beleivódik az emberek tudatába, a mai fiatalok tudatába, hogy tanárnak elmenni nem szabad, mert akkor éhen halsz, és leköpnek.

Mikor fog majd újra kialakulni egy olyan köztudat, hogy tanárnak lenni dicsőség? Mikor fogják a szülők a legtehetségesebb gyerekeiknek azt mondani, hogy menj el tanárnak, mert akkor megbecsült ember leszel? Ehhez nagyon sok idő kell.

– De vajon miért nem látják az oktatás fontosságát?

– Amikor Navracsics Tiborhoz került az oktatás az Európai Bizottságban, egy zártkörű beszélgetésen megkérdeztük tőle, hogy miért nem kap nagyobb szerepet Magyarországon az oktatás? Akkor azt mondta, hogy azt kell megértenünk, hogy a demokrácia úgy működik és ezen nem tudunk változtatni, hogy egy kormánynak, kormányzó pártnak az a prioritás, hogy a következő választást megnyerje. Viszont az oktatásba fektetett pénznek négy év alatt nem látszik a hatása. Tehát ezért szorul mindig háttérbe. Erre azt tudnám mondani, hogy ez nagyon logikus magyarázat, főleg ha azt gondolja, hogy itt még demokrácia van. De hát azért Finnországban is demokrácia van, és még mondhatnék néhány olyan országot, ahol demokrácia van, de az oktatásba mégis rengeteg pénzt tesznek!

– Erre van egy mechanizmus, amikor ezt kiemelik a pártok versengéséből, és kötnek erre egy paktumot. Ezt egy pár országban megcsinálták.

– Mert olyan pártok állnak egymással szemben, amiben egy dolog közös, hogy az országnak jót akarnak. Csak legfeljebb másképp képzelik el azt a jót, de ami egyértelműen jó az országnak, azt meg tudják együtt csinálni.

– Ha valóra válna az, ami Ön szerint Orbán Viktor stratégiájából következik, és komolyan felmerülne, hogy Magyarország kilép az Unióból, eljöhet az a pont, amikor úgy érezné, menni kell, hogy nincs tovább?

– Az én szüleim és nagyszüleim nem érezték meg, hogy mikor kellett volna elmenekülniük. Én remélem, hogy meg fogom érezni, ha kell. Ez a hazám, és amíg nem muszáj, nem szeretnék elmenekülni.

Attól, hogy nincs demokrácia, és hogy nem a Nyugathoz közeledünk, attól nagyon rosszul érzem magam, de elmenekülni még nem fogok.

Mert ez az ország az enyém. Persze ha az életemet veszély fenyegetné, akkor el kell menekülni. Hős nem vagyok.

– Egy bőrönddel akár?

– Az az igazság, hogy nem egy bőrönddel, mert van egy szép házam Franciaországban, amit nyaralónak használok, adott esetben oda tudok menekülni. A lányom és az unokáim New Yorkban élnek, oda is tudok menekülni. De amíg nem muszáj, addig szeretnék itt maradni. Egyszer, valaki azt kérdezte tőlem, hogy miért nem élek ott Franciaországban? Hiszen ott van egy gyönyörű házam, csodálatos az idő, megengedhetném magamnak, hogy ott éljek. Akkor éppen François Hollande volt a francia köztársasági elnök, aki egy nagy marha volt, ezt azért lehetett látni. Azt mondtam, hogy azért nem, mert az az ország nem az enyém. Nagyon jól érzem magam, de ott én örökké vendég leszek. És én François Hollande-ra soha nem fogok tudni annyira haragudni, mint Orbán Viktorra, mert Hollande nem az enyém. Sok minden más mellett az a harag is hiányozna, amit Orbán Viktor ellen érzek. Mert ő az enyém is. És hogy enyémnek érezzem a miniszterelnököt, az bizony hiányozna. Még akkor is, ha olyan, mint Orbán Viktor. (szmo.hu)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky