Bruck András: Bojkott – így vagy úgy
Tegyél ki az utcára egy kabátot, elviszik.
Tegyél ki a kabáttal együtt egy eszmét, elterjed. De valamit, ellenzéki pártok, ki kell tenni, hogy az terjedhessen.
Szabadfogas kezdeményezésével nem a krisztusi szeretet erejét, és nem is az emberek jóságát bizonyította egy eladdig ismeretlen 21 éves fiatalember. Vagy elsősorban nem azt.
Hanem a gondolat erejét.
Azt, hogy az arra érdemes gondolat terjedni fog, feltartóztathatatlanul. Az övé például pár nap, sőt pár óra alatt eljutott mindenhova az országban. Pedig neki se volt médiája.
Merthogy az ellenzék ezzel magyarázza kudarcait, miközben inkább terjesztésre érdemes gondolatai nincsenek. A Negyedik Köztársaság jobbára absztrakt víziója, amelyről azt hiszik, elegendő terjesztendő gondolatnak, senkit nem hoz lázba. Engem se.
Na, ez az, amit makacsul nem értenek.
Majtényi László sem érti. Ő a minap Baló György vendégeként szintén erre hivatkozott, a negyedikre, de a jogrend szisztematikus lerombolását centiméterrel méricskélő magyarázatait csak nagy türelemmel lehetett hallgatni. Semmiben nem biztos – saját elemzéseinek a foglya. Amúgy meg kit érdekel ezredszer ugyanaz? Hol segít ez rajtunk, az országon?
Az ismert jogtudós nem tudja, mi a különbség a műhely és az utca között, nem érti, hogy egy jó gondolatot, mint kabátokat a szabadfogasról, leakasztanának és továbbadnának az emberek, ha megérintené őket. De az ellenzéki értelmiség csak a saját körein belülre beszél, csak annak van becsülete közöttük, aki az ő egyennyelvükön szól.
Az ellenzéki pártok dettó, ők is kizárólag önmagukkal törődnek. Hetedik éve egyedül a nyomorúságos belvitáikkal jelzik, hogy léteznek, s hogy számítanak ránk, a szavazóikra, akik bejuttathatják őket az egyetlen helyre, ahova vágynak: a Parlament büféjébe. De vajon mi is számíthatunk-e rájuk? – erre végre illene válaszolniuk. Csakhogy nem válaszolnak.
Hallgatnak a bojkott lehetőségéről, hallgatnak arról, hogy a választási
indulásukért cserébe netán tényleg muszáj lenne feltételeket szabniuk… hallgatnak minden lényegesről, csak a demokráciáról papolnak, amit viszont előbb képtelenek voltak megvédeni, most meg visszaszerezni. És most megint nyertek egy kis időt: a Majtényi jelölése körüli áltevékenységekkel újabb hónapok telnek majd el üresjáratban. De ők éppen ezt szeretik, majd csak vége lesz ennek az évnek is, mi meg máris vonulhatunk az urnákhoz.
És tényleg vonuljunk?
Elmenjünk-e szavazni csak azért, hogy a megmaradt egyetlen „liberálisnak”, aki a kvótaszavazáson Orbán programját tolta, ismét legyen négy nyugodt éve és jó fizetése? És legyen az Orbán négy új alkotmánybíróját megszavazó és őt Tusványosra is elkísérő LMP-seknek is? Meg a 2014-es választást elszabotáló, és azóta is csak alibiző szociknak? Meg a… meg az összes többinek?
Nem lenne fair és jogos, ha mi bojkottálnánk őket? Hogy egy se jusson be a parlamentbe, s végre örökre megszabaduljunk tőlük?
Hogy aztán valóban elkezdődhessen valami egészen új.