h i r d e t é s

Brüsszel menekültpolitikája nem bukott meg, csak Orbánék nem kérnek belőle

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Brüsszel menekültpolitikája nem bukott meg, csak Orbánék nem kérnek belőle

2015. október 07. - 15:46
0 komment

 

Mára világossá vált, hogy a menekültválságra nem megoldás az, ha nem csinálunk mást, csak plakátkampányt és drótkerítést. De a probléma hatásos megoldásához az sem elég, hogy csupán karitatív erőtartalékainkra (vagy a Fidesz interpretációjában Soros-bérenc civilekre) hagyatkozva, az önzetlen segítésre fókuszálunk, hiszen az csak tüneti kezelés lehet, vagyis hosszú távon szélmalomharccá válhat. Egyértelmű, hogy meg kell találni azt a jogszerű, szolidáris utat, amellyel az Európába érkezőket tisztességesen, atrocitásoktól mentesen, a nemzetközi jogot betartva, hatékonyan tudjuk kezelni.

Világos az is, hogy a probléma ilyen módon történő kezelésére a magyar kormány egyáltalán nem volt eddig képes. Legalábbis egyedül nem. Kapóra jöhetett volna tehát, hogy az Európai Unió végre valahára a közös cselekvés kidolgozására szánta rá magát. Ám a múlt keddi Európai Uniós belügyminiszterek tanácsa után már azt is tudjuk, hogy az Orbán-kormány nem az Európai Unióval szeretne együttműködni egy lehetséges megoldás kidolgozásában, hanem továbbra is a külön-utas szerepet játssza, és inkább a visegrádi országokkal próbál összefogni abban, hogy a hosszú idő után felmerült lehetséges megoldáskezdeményt hogyan lehetne bojkottálni.

A magyar kormány az egyharmadban

A magyar miniszterelnök előszeretettel hangoztatja, hogy valójában egyedül ő viseli szívén (a keresztény) Európa sorsát, miközben ő az egyetlen, aki hajthatatlan volt abban, hogy a probléma akut kezelésére irányuló EU-s javaslatot a közös lépések megtételéről egyáltalán fontolóra vegye. Az összesen 120 ezer Olaszországban és Görögországban és Magyarországon (16 ezer olaszországi és 50 ezer görögországi, 54 ezer magyarországi) lévő menekült EU-s tagállamokban történő szétosztásáról szóló tervről kedden döntöttek az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsában, amelyet végül Magyarországon kívül Szlovákia, Csehország és Románia sem támogatott.

Pedig eredetileg a programnak köszönhetően Magyarországról került volna el a legtöbb, 54 ezer menekült. Elkerülés alatt csupán átirányításukat értve egy másik tagállamba, hogy ott várják meg a menedékkérelmük elbírálását. Ez a megoldás csupán tűzoltása lenne a jelenlegi tarthatatlan helyzetnek az Unió határainál, de alapot biztosíthatna egy hosszabb távú stratégiához.


A befogadásra ajánlott menekültek száma 
Forrás: votewatch.eu

A magyar, a lengyel, a szlovák, a cseh és a román képviselők többsége is a javaslat ellen szavazott  az Európai Parlamentben, holott a két legnagyobb EP pártcsalád, az Európai Néppárt (amelynek a Fidesz-KDNP is tagja) és a szociáldemokraták is a javaslat mellé álltak – a javaslat tehát a Parlamenten, az EU egyetlen közvetlenül választott testületén már átment. Az ellentét tehát ezúttal sokkal inkább regionális, mint pártalapú. Persze a Közép-Kelet-Európai régióról sem mondható el, hogy teljesen egységes volna: Szlovénia és Bulgária szinte egyöntetűen a javaslat mellé álltak.

Ám hiába állt mellettünk a belügyminiszterek tanácsában is a közös EU-s menekültügyi csomaggal szemben Szlovákia, Csehország és Románia, a döntés meghozatalához elég volt a minősített többség. Az eredetileg Magyarországról elkerülő 54 ezer menekült marad, a keretszámot viszont fenntartják, más ország igényt tarthat rá, hogy tőle osszanak majd szét ennyi embert.

A fennmaradó, görög és olasz területen lévő menekültek közül az Európai Unió államainak önkéntes alapon kellene befogadniuk valamennyit, azonban a mennyiségre szerepel egy ajánlás a döntéshez csatolt függelékben: ez alapján Magyarországnak 1294 menekültet lenne ajánlott befogadnia (306-ot Olaszországból, 988-at Görögországból). Abból az 54 ezerből pedig, akiket Magyarországról szórtak volna szét, 1058-at kellett volna vállalnunk – és továbbra is kellene, csak mivel nem tőlünk fogják elosztani  ezt az 54 ezret, valamely másik EU-s tagállamból fognak majd érkezni (elképzelhető, hogy Ausztriából vagy Németországból).

Magyarország semmilyen közös lépésben nem fog együttműködni: sem befogadóként, sem elosztóként. Ez utóbbi annyit takarna, hogy Magyarország déli határán hotspotokat (menekültfogadó állomásokat) létesítenének, ahol a menedékkérőket elszállásolnánk addig, amíg elbírálásra kerül, hogy jogosultak-e részt venni az áthelyezési programban, valamint amíg azután kiderül, melyik országba mehetnek tovább. Erre Orbán Viktor kifogása az volt, hogy ettől Magyarország hivatalosan is „frontországgá” válna. A helyzet az, hogy déli határunk egy része bizony az Európai Uniónak is külső határa, ezzel pedig hivatalosan vagy nem hivatalosan jár néhány plusz feladat, amelyek ellátásában azonban az EU kész a segítségünkre lenni.

Nem baj, legalább elutasítottunk egy olyan szcenáriót, amellyel csökkent volna a Magyarországon lévő menekültek száma, ezzel pedig a terhelés, amelyet szemmel láthatóan a kormány képtelen humánusan kezelni - mert abba inkább bele sem akarunk gondolni, hogy esetleg a kezelés hiánya is része a gyűlöletkampánynak(?) -  valamint segítséget kaptunk volna az ezentúl érkező kérelmezőkkel járó adminisztrációban és elhelyezésben.

Segítség alatt nem kevés pénz értendő: a fogadó államok áthelyezett személyenként 6000 eurós EU-támogatásban részesülnének, ennek feltétele azonban az Orbán által vakon ellenzett hotspotok (fogadóközpontok) megépítése lenne – ezekben a hotspotokban végeznék azután a beérkezők regisztrációját: megállapítanák, honnan érkeznek a menedékkérők, majd továbbirányítanák őket a nekik kijelölt tagállamba. A menedékkérelmükkel pedig már annak az országnak kellene foglalkoznia.

A jelenlegi (kvóta helyett) kontingensrendszer szerint tehát első körben körülbelül 2300 menekültet és a kérelmük elbírálását kell vállalnunk – hiszen hiába ajánlott számok ezek, ha nem teljesítjük őket, kötelességszegési eljárás indulhat ellenünk.

A tagállami belügyminiszterek egyelőre nem tárgyaltak a Bizottság hosszú távú menekültelosztási tervétől, de ha már az elején így bukdácsol a döntéshozatal, nem sok remény van rá, hogy egy hosszú távú tervben egyhamar döntésre jussanak. A jelenlegi döntés nyomán pedig a menekültáthelyezési művelet szeptember 25-én lép életbe, és 120 ezer szír, afgán és eritreiai menedékkérőre vonatkozik, akik Olasz- vagy Görögországban regisztráltak és adtak ujjlenyomatot 2015. március 25. és 2017. szeptember 26. között.

Azzal, hogy a magyar kormány nem hajlandó együttműködni az Európai Unióval ebben a programban, pont annak a hosszú távú stratégiának az előkészítéséből maradunk ki, amely az Orbán által is annyiszor hangoztatott erősebb határvédelemre épülő, ellenőrzöttebb beléptetést célozná, valamint a probléma forrásához (háborús gócpontokhoz) közeli befogadó államok támogatását.

 

tenytar.blog.hu (Címlap: Forrás: tenytar.blog.hu)


 

h i r d e t é s