Az Európai Számvevőszék eközben az OLAF jogköreinek bővítését kéri, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó országok se ússzák büntetlenül a korrupciót.

Az Európai Bizottság részéről az Elios-ügy nincs és nem is lesz lezárva addig, amíg nem sikerült teljesen tisztázni ezt a kérdést és amíg véglegesen megállapításra nem kerül, hogy szükség van-e pénzügyi korrekcióra

 – jelentette ki az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén Corina Cretu, az uniós fejlesztési alapok felhasználásáért felelős biztos, írja a Magyar Hang.

Cretu azt is elmondta, mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen 

jelenleg 1 milliárd euró (320 milliárd forint) pénzügyi követelésük van Magyarországgal szemben a korrupció és egyéb szabálytalanságok miatt.

Azt követően, hogy a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az Elios-ügyben indított nyomozást, pár nappal ezelőtt a parlamenti bizottság elnöke, Ingeborg Grassle már egyértelművé tette, hogy az ügyben lefolytatott OLAF-vizsgálat eredményeit továbbra is érvényesnek tartják.

Az OLAF, azaz az EU Csalás Elleni Hivatala az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. kapcsán azt tárta fel, hogy a cég 35 magyar településen a közvilágítási tendereket pénzügyi szabálytalanságok és összeférhetetlenségek közepette nyerte el és valósította meg, súlyosan sértve az EU pénzügyi érdekeit. Azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy a kifizetett 13 milliárd forintnyi eurót követelje vissza.

Mint kiderült, ezen az sem változtat, hogy a magyar rendőrség nem talált bűncselekményre utaló nyomot; ám innentől kezdve az uniós követelés nem az Eliost és tulajdonosait érinti hátrányosan, hanem a magyar adófizetőket.

Az Európai Bizottságnak ugyanis az OLAF megállapításai is elegendőek. Az ülésen felszólaló Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő azzal védekezett, hogy az OLAF bizonyítékairól a magyar rendőrség kiderítette, hogy semmit sem érnek. Ez ugyanakkor nem hangzik épp meggyőzően annak fényében, hogy például az Elios-csalások modelljének tartott hódmezővásárhelyi beruházás dokumentumaira rá sem nézett a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Az OLAF mit sem ér az Európai Ügyészség nélkül - A jövőben keményebben is felléphet az EU

Kevésnek bizonyult az 1999-ben felállított Európai Csalás Elleni Hivatal az EU pénzügyi érdekeinek érvényesítésére a korrupció elleni küzdelemben, így a tervek szerint legkésőbb 2021-től az Európai Ügyészség is segíti majd munkáját.

Ez utóbbi rendelkezni fog nyomozati és vádemelési jogkörrel is, így elméletileg tisztázhatná az Elios-féle ügyeket

- világított rá Corina Cretu is. Ám eddig mindössze 22 ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és nincs köztük Magyarország.

Ezek fényében jelentette ki az Európai Számvevőszék csütörtökön: az OLAF korrupció-ellenes munkáját egyáltalán nem a kellő mértékben tervezi segíteni az EU. A Számvevőszék közleményében üdvözli, hogy az OLAF a jövőben az ÁFA-csalásokkal is foglalkozhat, és például bankszámla-adatokhoz is hozzáférhet vizsgálatai során, ám arra hívják fel a figyelmet: mindezzel mit sem ér, ha egy ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Az állásfoglalás az unió keményebb fellépését sürgeti a korrupcióval szemben.

nepszava.hu