Oroszország nagyratörő célja, hogy a közeljövőben az északi-sarkvidéki útvonal a fő kereskedelmi artéria lehessen, és az ott folyó teherszállítás mértéke 2024-re elérje az évi 80 millió tonnát. Tény, hogy ehhez elképesztő összegű beruházás kell, de Moszkva nem fukarkodik akkor, ha a jég birodalmában kell utat nyitnia: ezúttal újabb, korábban még soha nem alkalmazott meghajtással készülhet jégtörő hajó.

Nemrég az Origo is beszámolt róla, hogy az orosz kormány a közeljövőben mintegy 10 milliárd dollárt (3 ezer milliárd forint) fektet be annak érdekében, hogy a sarkvidéki régió az év 365 napjában nemzetközi szállítási folyosóvá válhasson. Ennek keretében már elkezdték építeni a világ leghatalmasabb nukleáris sarkvidéki jégtörő flottáját valamint, az idei Keleti Gazdasági Fórumon (EEF) azt is bejelentették, hogy a Távol -Kelet fejlődésének elősegítése érdekében egy új, többcélú teherkikötőt építenek Vlagyivosztokban, a szibériai nagyvárosban.

A Nornickel fémbányászattal foglalkozó cég jelentette be elsőként, hogy részt vesz Oroszország első LNG-hajtású jégtörőjének tervezésében és építésében. A Nornickel, a világ legnagyobb palládium- és nikkelgyártója a napokban közölte, hogy a projektben két állami céggel, az atomenergiával foglalkozó Rosatommal és a Rosneft olajipari óriással működik közre. A megépülő új jégtörő a Nornickel rakományát szállító hajókat kísérné a sarkvidéki áthaladásaik során.

Fotó: Shutterstock

AZ LNG TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLŐ VÍZI JÁRMŰ ÜZEMANYAGA KEVÉSBÉ KÁROS A KÖRNYEZETRE, MINT A DÍZEL, ÍGY AZ ÉRZÉKENY SARKVIDÉKI RÉGIÓBAN IS MEGÁLLNÁ A HELYÉT.

 A Nornickelnek több oka is van a környezettudatosabb megoldás használatára:

• Egyrészt az, hogy a fémipari társaság 2020-ban 2 milliárd dollár (600 milliárd forint) kártérítést fizetett a környezeti károkért, amelyeket az erőművének tárolótartályából kifolyó 21.000 tonna gázolaj okozott.

AKKOR A FOLYÓKBA ÉS A TALAJBA SZIVÁRGÓ SZENNYEZŐ ANYAGOK A SARKVIDÉK EGYIK LEGSÚLYOSABB KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁJÁT OKOZTÁK.

• Másrészt pedig maga az LNG (liquefied natural gas, vagyis a cseppfolyós földgáz), amely a világ energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kap, és amelyet a helyben épült LNG-cseppfolyósító  üzemek olcsón állíthatnak elő üzemanyagnak.

Az újabb jégtörő-projekt költségeit illetően ugyan még nincs becslés, az viszont már biztos, hogy az építési szerződés tervezete 2022 közepére elkészül.

2027-ben indul útjára a Leader

Forrás: Russia/Twitter

A gigászi méretű és futurisztikus kinézetű Leader, hat évvel ezelőtt, csupán puszta művészi fotóillusztrációként tűnt fel a United Shipbuilding Corporation magazinjának címlapján. De ami eleinte drága álomnak tűnt, a hivatalos körökben érdeklődést váltott ki, és nem sokkal később az orosz kormány dollármilliárdokat mozgósított a hajó építéséhez. 

Forrás: Russia/Twitter

A LEADER. VAGYIS A PROJECT 10510 JÉGTÖRŐ ÉPÍTÉSÉT A ZVEZDA HAJÓGYÁR KAPTA MEG, és a finanszírozásba a hatalmas orosz állami olajvállalat, a Rosneft is beszállt. Az előkészületek után, 2020-ban a gyár megkezdte a nukleáris hajtású vízi jármű építését, amely a tervek szerint 2027-ben indul útjára. A Leadert az Iceberg Bureau tervezte, és a világ legerősebb jégtörője lesz. A 209 méter hosszú és 47,7 méter széles behemót kapacitása 120 MW, sebessége pedig 22 csomó. A súly, amelyet elmozdítani képes, megközelíti a 69.700 tonnát. A hajót két RITM-400 reaktor hajtja. (Origo)