Gyakori félreértés azt gondolni, hogy csak az időseket érinthetik a memóriaproblémák. Pedig a feledékenység bármelyik életszakaszban bekövetkezhet: a tinédzserek esetében még az agy növekedése okozhatja a jelenséget, a 20-as éveink végétől pedig már kevesebb olyan vegyi anyagot termel a szervezetünk, ami az agyunk hatékony működését segíti. Nem is beszélve arról, hogy egyes fertőző betegségek, néhány gyógyszer, sőt még a depresszió is ronthatja a memóriánkat.
A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatal felnőttek mentális állapotán, amelyre sokkal több figyelmet kell fordítania a kormányoknak - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Többnyire akkor kezdünk el az egészségünkkel foglalkozni, amikor már fizikai tünetek jelentkeznek. Fájdalmak, szédülés és más szervi panaszoknál azonnal megoldást keresünk azok enyhítésére. Ugyanennyire fontos az is, hogy a mentális rendellenességek kezelésével is időben foglalkozni kell.
Egy ideje alvásproblémákkal küzdesz? Nehezen jön álom a szemedre? Úgy érzed, nincs elég energiád? Rossz a kedved, netán depressziós tüneteid vannak? Ha bármelyik kérdésre igen a válaszod, jó helyen jársz. Ezeket a tüneteket bizony tápanyaghiány is okozhatja.
Számos pszichiáter véleménye szerint az emberi lélek – s így gondolataink, érzelmeink is – nem mások, mint a fejünkben lévő kocsonyás anyag működésének termékei. Vajon jó ötlet-e, különösen most, a pandémia idején, olyan emberekre bízni mentális egészségünket, akik az ember lelki működését puszta kémiai reakciók végtermékének tartják? Segít-e ez a hozzáállás a társadalomnak talpra állni, vagy csak a süllyesztő felé viszi?
Sok minden van a görögországi Leszbosz szigetén működő Moria menekülttáborban, ami megkeseríti az ott élők életét, de semmi sem okoz akkora károkat, mint a traumákra rakódó állandó stressz és a céltalan várakozás, ami még a legellenállóbb emberek lelkét is megnyomorítja. A cikk az Abcúgon jelent meg, Neuberger Eszter írta.
