h i r d e t é s
Sokakhoz eljutott már a hír, hogy január 1-jétől jelentősen változtak a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályai. A sok változás közepette azonban többeknek elkerülheti a figyelmét egy olyan újdonság, amely sokszor hozhatja kellemetlen helyzetbe a munkáltatókat: a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettség kiszélesedése. Erre hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Nagy Dóra Ágnes.
A Munka Törvénykönyvének (Mt.) tervezett módosítása szerint megtagadhatják a munkáltatók a szabadság kiadását, valamint akár végkielégítés nélküli felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait és tiltakoznak a tervezett változtatások bevezetése ellen.
A távmunkához adott rezsiutalvány már biztosan szerepel majd az ősszel a parlament elé kerülő, otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosításban, a munkabiztonsági előírások, munkahelyi balesetek definiálása kapcsán még vannak nyitott kérdések.
Az országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A korábban bevezetett különleges munkajogi szabályok megszűnnek, de egy részük még július 1-ig alkalmazható.
Ugyan a veszélyhelyzet elmúlik, a dolgozók még súlyosabb kizsigerelését lehetővé tévő rabszolgatörvény 2.0 velünk marad, ha az országgyűlés elfogadja (miért ne tenné) Semjén Zsolt kedd éjjel benyújtott törvényjavaslatait. - írja a merce.hu.
A magyar Suzuki bejelentette, hogy megállapodott a bérekről, ám ezt ilyen formában a Munka törvénykönyve (Mt.) nem engedi, hiszen üzemi tanáccsal bérrel kapcsolatban nem lehet megállapodni - figyelmeztette lapunkat Neupor Zsolt munkajogász. A vállalat szerint azonban ez az eljárás évtizedek óta eredményesen és hatékonyan működik náluk. - írja a Napi.hu
Az Európai Bizottsághoz fordul a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Munka törvénykönyvének a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt, mert azok sérthetik a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit.
Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke átadta az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték.
A túlóratörvény a magyar gazdaság legfontosabb belső ellentmondására mutat rá: hogyan lehet maximalizálni az iparba áramló külföldi tőkét úgy, hogy közben a migrációt a lehető legalacsonyabb szinten tartják - kezdi a magyarországi rabszolgatörvényről szóló átfogó cikkét a Financial Times, mely szigorúan a gazdasági oldaláról világítja meg a kérdést és egész európai, valamint németországi kontextusba helyezi a héten kihirdetett törvényt.
Német mintát alkalmazott a magyar jogalkotó, amikor 2012-ben a Munka törvénykönyve (Mt.) módosításával bevezette a munkaidőkeret és az elszámolási időszak fogalmait - ezek eddig maximum egyéves időtartamúak lehettek, ám most a rabszolgatörvényként emlegetett rendelkezéssel három évre tolták ki a felső határt.
Fontos és jó törvényt alkottunk - nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban, miután a képviselők megszavazták a munka törvénykönyve módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
Az ellenzék folyamatos sípolása közepette működik a kormánypárti szavazógépezet a parlamentben, a földtörvényt és a közigazgatási bíróságok felállítását már elfogadták. - írja a nepszava.hu.
A német fémipari IG Metall, autóipari szakszervezetek és a Siemens összüzemi szakszervezetei is szolidaritásukról biztosították a magyar dolgozókat a rabszolgatörvényként elhíresült új, a Munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozva.
A Munka törvénykönyve (Mt.) legújabb, rabszolgatörvény néven elhíresült tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein - az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten - túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól - hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország tanácsadó cég.
"Rabszolgatörvénynek" nevezte az MSZP frakcióvezető-helyettese a munka törvénykönyvének munkaidő-szervezéssel összefüggő módosítását, a Párbeszéd országgyűlési képviselője pedig úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit.
Bevezetné a modernkori rabszolgaságot a kormány – álltja a Vasutasok Szakszervezete annak kapcsán, hogy kiderült: előzetes egyeztetés nélkül, egyéni indítványra egyről három évre módosítaná a munkaidőkeretet, s akár 400-ra emelné a túlórák számát. - írja a napi.hu.
A diákok munkavállalásának körülményeit is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Támogatja a vasárnapi bérpótlék emelését és a szabad vasárnapok számának növelését a kereskedelmi szektor legjelentősebb munkáltatói szervezete a VOSZ - így a kérdésben érintett felek közül már csak a kormány álláspontja nem ismert - írja a napi.hu.
