A lassan másfél évtizede a nyakunkon ülő és a magyar választópolgárok mintegy fele által újra megerősített önkényuralmi rendszert sokan sok szempontból elemezték. Én is – főképpen pszichológiai, szociálpszichológiai nézőpontból.
A 2022-es év a tökéletes autokrácia és a kormányzati káosz tetőpontja volt, az EU kiültette az Orbán-kormányt a szégyenpadra. A gyászjelentés a magyar demokráciáról az év végén már megérkezett az Uniótól, de az Orbán-rezsimmel látszólag még jól robogott az európai vonat; a jogállamiságról való tárgyalások mellett elkarácsonyozgat az orbáni kleptokrácia az Adrián.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos magyar külpolitika, a jogállam leépítése és a rendszerszintű korrupció miatt az Európai Bizottsággal zajló alkufolyamat is világosan jelzi, hogy Magyarország nemzetközi érdekérvényesítő képessége csökkent, és elidegenedett a saját szövetségi rendszerén belül.
A helyi közélet elsőszámú lapja, a korábbi Népújság, a mai Heves megyei Hírlap, amelyik néhány éve fideszes kézbe került, és a többi megyei lappal együtt a Mediaworks és a KESMA nevű propagandaholding alá tartozik, egyáltalán nem tartotta fontosnak közölni saját olvasóival, hogy a pillanatnyilag a világ legnagyobb fenyegetésnek számító járvány potenciális veszélyeztetettjei.
Ha valakinek bármi kétsége lenne, hogy Orbán és kormánya szélsőjobboldali, ma már nem is csak fasiszta, hanem náci ideológiát követ, tekintsen bele Orbán tanácsadója és ideológusa, Habony Árpád által létrehozott 888.hu nevű hírportálba.
Zárkanaplóban foglalta össze Császy Zsolt, a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja, mi történt vele az előzetes letartóztatásban. A naplóból könyv született, amelyből az azt kiadó Debreczeni József szerint kirajzolódik a Fidesz egész koncepciós, politikai gépezetének a működése.