A jelentés 6 oldalban foglalkozik Magyarországgal is, amelyet bizonyos fokig adóparadicsopmnak tekint, bár az utóbbi években észlel némi javulást. A civil szervezetnek természetesen mások a szempontjai, mint az Európai Bizottságnak, ezért a kormány különadóit nem ítéli meg egyértelműen negatívan, csupán említést tesz arról, hogy ezeket az Európai Bizottság miatt több esetben kénytelenek voltak módosítani.

A jelentés Magyarországra vonatkozó részét az alábbiakban fordításban közöljük, úgy ítélvén meg a helyzetet, hogy ezek az információk legalább annyira a magyar társadalomra tartoznak, mint a multik különadóit szinte naponta kárhoztató cikkek a neoliberális hazai médiában - írja a transform.hu.

Magyarország

“Azt mondhatjuk a Sparnak és a Philip Morrisnak, hogy ha nem fogják fizetni ezt az adót [a szektorspecifikus adót a dohányárukra és a kiskereskedelemben], akkor valami mást fognak fizetni, de így vagy úgy, fizetni fognak ... Mehetnek az EU-hoz panaszkodni, de akkor még többet fognak fizetni”.

Lázár János kancelláriaminiszter, Magyarország

Adópolitika

Bizonyos vonatkozásokban Magyarország adórendszere eléggé egyedi az EU-ban. Miközben a legtöbb európai országban progresszív jövedelemadó van érvényben, amelyet egy alacsony társasági adóval kombinálnak, Magyarországon a helyzet fordított. 16 %-os alacsony egykulcsos személyi jövedelemadó van, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. A társasági adó progresszív, alacsony 10 %-os kulccsal az 1.62 millió euró alatti cégekre, 19 %-os kulcs efölött a küszöb fölött, egy 2 %-os további helyi társasági adóval megfejelve.

Nem túl meglepő módon, 2012-ben a társasági adók csak a GDP 1.3 %-át tették ki (1.2 milliárd euró), amelynél csak Görögország szedett be kevesebbet (a GDP 1.1 %-a) az EU-ban. Magyarország speciális adórendszert vezetett be a mikro- kis és közepes méretű vállalkozásokra, egyösszegű adókat szedve, amelyek az alkalmazottak számától és az éves jövedelemtől függenek: ezek az EVA (egyszerűsített vállalkozási adó); KATA (kis adózók egyösszegű adója); és a KIVA (kisvállalkozói adó).

Éles ellentétben a relatíve alacsony társasági adóval, Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs az EU-ban 27 %-kal. A magyar kormány különböző adózási ösztönzőket kínál a beruházásokra és K+F célokra; ezt biztosítják az ún. VIP készpénzes grant-ek a nagy befektetőknek, amelyeket diszkrecionális kormányzati döntéseken keresztül nyerhetnek el, változóan az egyes régiókban és függően a befektetés összegétől és a létrehozott munkahelyek számától.

A többi ösztönző közé tartozik a fejlesztési adókedvezmény, ami egy adóhitel, ami tíz évre kapható és csökkenti a vállalati jövedelmi adó utáni kötelezettséget. Készpénzes támogatások és szuper levonások, vállalati adóhitel, a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentése és 50 %-ig terjedő társasa ági adócsökkentés a jogdíjakból eredő jövedelmekre specifikusan a K + F tevékenységre járnak. 2010 után Magyarország egy sor szektor-specifikus adót vezetett be, amelyeknek célpontjai a reklámipar, a dohányipar, a pénzügyi szféra, az energiaipar, a telekommunikáció és a kiskereskedelem. Ezektől a szektor-specifikus adóktól várják, hogy a GDP 1.9 %-át elérő lökést adjanak a kormányzati bevételeknek 2015-ben, amelyből 1.2 %-ot a pénzintézetekre kivetett új adók képviselnek.

Az adóelkerülés ötven árnyalata

2015 júniusában a magyar parlament jóváhagyta az éves költségvetést, amelynek módosításával a dohányipari adót állandóvá tették, és csökkentették a pénz- és hitelintézetek ellentmondásos adóját, 20116-ban 1.31 %-kal, valamint további 0.21 %-kal 2017-ben és 2018-ban. A csökkentésekről azt feltételezik, hogy a pénzügyi szektorból származó bevételek 219 millió USD-ral csökkennek. A reklámadót ugyancsak módosították és 5.3 %-os egykulcsos adót vetettek ki a 318. 000 euró feletti bevételekre, a médiatársaságokra, az eredetileg tervezett progresszív adó helyett, amelyet az EU bírált.  

Adózási szabályok

Magyarország adóhatározatokat ajánl, beleértve olyanokat, amelyek a társasági adóval rokonok, két évre szólnak, függetlenül attól, hogy történik-e valamilyen változás a társasági adó rendszerében. Magyarország 2007-ben bevezetett egy előzetes árképzési megállapodási (Advance Pricing Agreement, APA) rendszert, amelyet a materiális és immateriális tulajdonra, javakra és szolgáltatásokra, valamint átutalásokra, költségmegosztásra és csoporton belüli kölcsönökre. Magyarország az EU egyik olyan figyelemre méltó tagállama, amely a tagállamok között az egyik legtöbb ilyen megállapodást biztosítja. A Bizottság adatai szerint 2013 végéig csak Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság léptetett életbe több ilyen megállapodást, mint Magyarország. Ezek közül közel minden negyedik megállapodás nem uniós tagállamok társaságaival jött létre. Az ilyen megállapodások számának növekedése szorosan kapcsolódik egy elkülönült Szokásos Piaci Ár-Megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztályhoz, amelyet a Kiemelt Adófizetők és Prioritási Ügyek Általános Igazgatóságán belül hoztak létre 2010 októberében. Ennek a főosztálynak a létrejötte után az APA egyezmények iránti igény ugrásszerűen nőtt: a 2007-es bevezetéstől 2009. január 1-éig csak hat kérelmet regisztráltak, míg 2013 végéig már 80 különböző APA kérelem érkezett be, a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (KAVFIG) adatai szerint.

Különleges Célú Vállalatok (Special Purpose Entities, SPEs)

Magyarország egyike annak a négy országnak, amelyek sok éve ismertek arról, hogy közvetlen külföldi tőkebefektetések áramlanak keresztül speciális célú vállalatokon. Az adatok világosan mutatják, hogy a külföldi közvetlen befektetések (FDI) jelentős halad át Magyarországon az SPE-ken keresztül. 2013-ban a Magyarországra történő teljes FDI-beáramlás 57 %-a SPE-be történt, míg a kiáramlás 80 %-a SPE-kből indult. 2014 végén Magyarországon az arányokat tekintve harmadik volt azok között, ahol az FDI áramlás speciális célú vállalatokon (SPE, magyarul SCV) át történt, Luxemburg és Hollandia után.

Eltérően más EU tagállamoktól, Magyarország nem vetett ki forrásadót minden jövedelemi kategóriára (osztalékok, kamatok, jogdíjak). Továbbá a külföldi illetőségű vállalatok által realizált nyereség mentes a társasági adó alól (kivéve, ha magyar ingatlancégekkel kapcsolatos). A holdingrendszer különösen vonzó a külföldiek számára, mivel a magyar ellenőrzési szabályokat csak abban az esetben alkalmazzák külföldi vállalatokra, ha a magyar részvétel a cég tulajdonában meghaladja a 10 %-ot, vagy olyan esetekben, amikor a jövedelem több mint 50 %-a Magyarországon keletkezik. Ez arra utal, hogy az ország SCV-in átfolyó relatíve magas külföldi befektetési arány adótervezési technikák részét képezi. Az FDI áramlás eredete hasonló következtetésekre ad alkalmat, az ország SCV-ibe áramló FDI 59 %-a a kedvező adószabályokat kínáló Írországból, Luxemburgból, Kajmán-szigetekről, Bermudáról, a brit Virgin-szigetekről és Jersey-ről érkezik. Hasonló a helyzet a Magyarország SCV-iből kiáramló összegekre, ahol a célpont 70 %-ban Luxemburg vagy Svájc. Ezeknek az adószabályoknak a többsége keveset vagy semmit sem hoz Magyarországnak, ha leszámítjuk, az SCV-ket. Magyarország egy olyan szabadalmi rendszert alkalmaz, amely adókedvezményeket ad a szabadalmakra azzal, hogy csökkenti a szabadalmakra kivetett társasági adót.  

Az Európai Bizottság szerint a tényleges társasági adó, amelyeket a szabadalmakra alkalmaznak 10.3 %-os, ami a magyar szabadalmi rendszert ugyanolyan kedvezővé teszi, mint az Egyesült Királyság sokat vitatott és ellentmondásos szabadalmi rendszere. Más források szerint a szellemi tulajdon használatának effektív adója néhány esetben kevesebb lehet mint 5 %, és jegyezzük meg, hogy – összehasonlítva más országok szabadalmi rendszerével – a szellemi tulajdon (intellectual property, IP) értelmezése Magyarországon „extrém módon széles”. Továbbá Magyarország mentesíti az IP eladásából származó jövedelmet a tőke nyereségadója alól. Ilyenformán nem jelent túlzást, amikor egy ügyvédi iroda azt állítja, hogy Magyarország egy „nagyon vonzó szellemi tulajdoni rendszert” kínál.

Adószerződések

Magyarországnak számos fejlődő országgal vannak adószerződései, és jelentős kereskedelmet folytat ezekkel az országokkal. Magyarország exportjának több mint 15 %-a és importjának több mint 13 százaléka érkezik tíz olyan fejlődő országból, melyekkel Magyarországnak adószerződése van. Ezekkel az országokkal a legtöbb ilyen szerződést az 1990-es években kötötték, kivéve Szerbiát (2003), Indiát (2005) és Mexikót (2011). Míg Magyarországnak több szerződése van fejlődő országokkal, nem között ilyeneket alacsony jövedelmű országokkal. Nem világos, hogy Magyarország a fejlődő országokkal kötött adószerződéseket általában az OECD vagy az ENSZ modelljeinek alapján köti-e.

Az adóelkerülés ötven árnyalata

2014-ben a magyar gazdasági minisztérium bejelentette, hogy adóügyi megállapodásokról kezdeményez tárgyalásokat Andorrával, a Brit Virgin-szigetekkel, Liechtensteinnel és Panamával, a kettős adóztatás elkerüléséről az utóbbi kettővel, és adóügyi információcsere-egyezményt a többiekkel. Nemrég több más adószerződés is életbe lépett, köztük 2014 októberében és novemberében az Egyesült Arab Emirátusokkal és Szaúd-Arábiával, ezek 2015. január 1-jétől léptek hatályba. Magyarországnak új adószerződései vannak Európa néhány legvitatottabb adójogrendszerével rendelkező országával is: 2014 januárjában Jersey-vel írtak alá egyezményt; Svájccal 2013-ban folytattak tárgyalásokat adóegyezményről, ez 2014 novemberében lépett életbe; a 2014-ben Liechtensteinnel tárgyalt szerződés 2015 júniusától érvényes; és a kettős adóztatás elkerüléséről Luxemburggal 2011 óta folyó tárgyalások márciusban zárultak és az egyezmény 2016-ban lép életbe. Egy forrás szerint a Luxemburggal és Liechtensteinnel kötött szerződés az OECD modellt követi. A Svájccal kötött szerződés teljesen mentesíti a két ország bankjaiban kifizetett osztalékot az adó alól, ezzel ösztönzi az integrálódást a svájci banki szektorba. Ezek a fejlemények aggályosak, mert azt jelentik, hogy a kormány előnyben részesíti a határon átnyúló adóoptimalizálási lehetőségeket Magyarországon.  

Adózás és fejlesztés

Magyarország úgy ítéli meg, hogy a pénzmozgások és az adóztatás integráns része a Koherencia a Fejlődésért politikai programjának, de a Külügy- és Külkereskedelmi Minisztérium Nemzetközi Fejlesztési Hivatala szerint nincs specifikus fejlesztési politikája ebben a kérdésben. 2014-ben Magyarország 8900 eurót költött technikai segítségre a fejlődő országokkal kapcsolatos adóügyekben, a Külügy- és Külkereskedelmi Minisztérium szerint főleg a nemzetközi adózás területén folyó képzés és menedzsment céljaira koncentrálva.

Pénzügyi és vállalati átláthatóság

A SwissLeaks botrány 106 millió eurós alapokat mutatott ki, amely Magyarországhoz kötődött a HSBC Svájcban működő ágánál. Ugyanekkor a Blochamps pénzügyi tanácsadó becslései szerint ez csak a jéghegy csúcsa, mert 2014-ben több mint 2.2 milliárd euró volt magyarok számláin Ausztriában, Svájcban és Luxemburgban. Abból a célból, hogy néhány ilyen alapot visszaszerezzen, a magyar kormány 2013-ban számlákat létesített, ahol offshore alapok tulajdonosai helyezhettek el forrásokat és azokat állampapírokba fektették be. A kormány szerint ez eddig 158 millió eurót hozott vissza offshore helyszínekről Magyarországra. Az alapokat a számlákról egy év után 10 %-os adókulccsal, vagy öt év után adómentesen lehet kivenni a számlákról, a programnak nincs megszabott határideje, ami esetleg akadályozná az adóbehajtást.  

A multinacionális cégek nyilvános jelentései

A Magyar Nemzeti Bank ír az EU tőkekövetelmény-irányelveiről a honlapján és azt állítja, hogy a direktíva szövegét 2014. január 1-jével beépítették a megfelelő magyar törvénybe. A kormányzat álláspontja az országonkénti jelentéstétel kiterjesztéséről más szektorokra nem ismert. Egy, a Transparency International irányításával készült 2013-as tanulmányban a magyarországi vállalati jelentések átláthatóságáról a kilenc nagy magyarországi székhelyű nagyvállalat és azok külföldi leányvállalati közül csak egy tett közzé minden lényeges információt leányvállalataik éves pénzügyi zárójelentésében. 2015 júniusában a magyar parlament törvényt fogadott el a társaságok jelentéseivel kapcsolatban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) felhasználásával és az IFRS jelentéseket 2017-től kötelezővé tette minden társaságra, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamainak szabályozott piacán kereskedik, valamint azokra a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, amelyek ugyanazoknak az óvatossági előírásoknak vannak alávetve, mint a hitelintézetek, továbbá – 2018-tól – a szövetkezeti hitelintézetekre is.    

Az adótrükközés ötven árnyalata

Tulajdonosi átláthatóság

A kormány álláspontja a tényleges tulajdonosi információkkal kapcsolatos hozzáférésről nem ismert, és hasonlóan nem ismertek azok a tervei sem, hogyan ülteti át az EU új pénzmosás elleni direktíváját. 2015-ben az OECD-nek az adózási célokkal kapcsolatos Átláthatósági és Információcsere Globális Fóruma értékelte Magyarországot a társasági és pénzügyi átláthatóság vonatkozásában és „nagyrészt megfelelő” minősítést adott, több hiányosságot is megemlítve. Ezek között az OECD kiemeli, hogy miközben a hazai társaságokra vonatkozó tulajdonosi információkat tárolják, „nincsenek olyan követelmények a Magyarországon működő külföldi társaságok számára, hogy azok tulajdonosi és azonosítási információikat nyilvántartsák.” Továbbá, nincsenek nyilvános információk a Magyarországon működő külföldi partnerek partnereiről sem. Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelentős összegű közvetlen külföldi befektetések áramlanak át, ezek súlyos hiányosságnak számítanak. Magyarország 2014 márciusában olyan törvényt vezetett be, amely első ízben engedi meg trösztök alapítását. Miközben a törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy információkat tároljanak a tröszt vagyonkezelőiről, a részvényesekről és a kedvezményezettekről, az OECD felülvizsgálata javasolja, hogy mivel Magyarországon az ilyen gyakorlattal kapcsolatos korábbi tapasztalatok hiányoznak, a kormánynak szigorúan kell ezt ellenőrizni. Mivel az EU új pénzmosás elleni direktívája felmenti a trösztöket a társaságokra kötelező átláthatósági követelmények alól, ez az új tröszt-szektor vonzhatja az illegális pénzügyi ügyleteket, ha a kormány nem vezet be szigorú átláthatósági és monetáris intézkedéseket. Érdemes megjegyezni, hogy néhány más vonatkozásban Magyarország élen jár a vállalati átláthatóságban. A 2011-es nemzeti vagyonról szól törvény szerint bármely társaság, amely támogatást kér, köteles bemutatni átlátható tulajdonosi szerkezetét, és hasonlóak a követelmények a közbeszerzésben való részvétel esetén is. Azok a társaságok, amelyeknek tulajdonosai nem EU, EEC vagy OECD országokból származnak, vagy amelyekkel Magyarországnak nincs adószerződése, automatikusan nem átláthatónak számítanak, és így ki vannak zárva a közbeszerzési szerződésekből és támogatásokból.         

EU megoldások

A nagyszámú közelmúltban bevezetett ágazat-specifikus adót az Európai Bizottság vizsgálja. 2014 októberében a Bizottság bírálta azt a kormányzati tervet, hogy egy új adót vezessenek be az internetes adatátvitelre, miközben otthon a terv bejelentését követően nagy tiltakozás és bírálat érkezett számos szakmai szervezettől. 2015-ben az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot kezdett az országban 2014-ben bevezetett reklámadóról. 2015 júliusában két különböző mélyreható vizsgálat indult a nagy dohányipari cégekre 2014-ben kivetett adókról, amelyet a 2014-es XCIV. számú törvénnyel és a 2014-ben módosított Magyar Élelmiszerlánc Törvénnyel vetettek ki a dohányipari üzlet egészségügyi hozzájárulásáról. A Bizottság azon az alapon bírálta a dohányipari és reklámadót, hogy azok állami segítséget nyújtanak kisebb szereplőknek, mivel az adók progresszív kulcsokat tartalmaztak és mindkét esetben inkább az árbevétel, mint a nyereség alapján vetették ki őket, és megtiltotta, hogy progresszív kulcsokat alkalmazzanak ezekben a törvényekben, amíg a bizottsági vizsgálat le nem zárul. Néhány nagy multinacionális társaság, amelyeket a törvény érintett, olyan alapon bírálta az adókat, hogy azok “nyíltan és világosan” külföldi társaságokat vesznek célba. Az ilyen panaszokra válaszul a kancelláriaminiszter hivatala kijelentette, hogy “Mehetnek panaszkodni az EU-hoz, de akkor még többet fognak fizetni.” Szükségtelen mondani, hogy a sok bizottsági vizsgálat és a kormányzat megoldásai a saját adópolitika kidolgozására feszült viszonyt eredményeztek Magyarország és az EU között, amikor az adózás kerül szóba. Miközben a megfelelő magyar minisztérium hajlandó volt dolgozni a kormányzati állásponton a Közös Konszolidált Társaságiadó-alapról szóló EU-direktíva alapján (Common Consolidated Corporate Tax Base or CCCTB, magyarul KKTA), a miniszterelnöktől érkező kommentárok arra utalnak, hogy Magyarország nem támogatja azt. 2011. március 25-ém a CCCTB-vel és a 2011-es Euro Plus Pact-tal kapcsolatban az addig csendben ülő Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy “Magyarország nem fog csatlakozni ahhoz a szerződéshez, amelyet az eurozóna állam-és kormányfői állapodtak meg”. Ennek az az oka, amint Orbán elmagyarázta, hogy az a társasági adó harmonizációjához vetetne. Azt is mondta, hogy egy egész Európára vonatkozó harmonizált társasági adó jelentős csapást mérne a magyar gazdasági növekedésre és az ország elveszítené adópolitikai függetlenségét. Nem ismert, hogy a kormány nyitott lenne-e a CCCTB egy új, revideált változatára, amelyet a Bizottság 2015-ben jelentett be.  

Az adótrükközés ötven árnyalata

Globális megoldások

Magyarország arra vonatkozó álláspontja, hogy létrehozzanak-e valamilyen kormányközi testületet az adóügyekhez, továbbra sem világos. A 2015 júniusában tartott Fejlesztés-finanszírozási Konferenciára a kormány elküldött egy delegációt, amely a Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési ügyekért felelős államtitkárából és a fejlesztési és humanitárius segítési ügyekért felelős hivatal vezetőjéből állt. A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalnokai nem utaztak el Addisz-Abebába. A minisztérium azonban a konferencia utáni héten egy közép-európai regionális konferenciát szervezett a fejlesztések finanszírozásáról és a magánszektor fejlesztéséről. A külügyminisztériumok, pénzügyminisztériumok és fejlesztési ügynökségek képviselői vettek részt Ausztriából, a Cseh Köztársaságból, Szlovákiából és Szlovéniából, és a résztvevők megvitatták a 2015 utáni időszak fejlesztés-finanszírozási és fejlesztési együttműködési irányokat Közép-Európa országaiban.  

Következtetések

Magyarország még mindig nagyon vonzó társasági jövedelemadó-rendszert működtet az EU-n belül, annak ellenére, hogy 2010-től ágazat-specifikus adókat vezetettbe, melyek főbb célpontjai a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. Az eredetileg rendkívüli intézkedésként bevezetett szektorspecifikus adók a központi költségvetés bevételeinek több mint 5 százalékát képviselték 2014-ben, ami nagyon vonzó eszközzé tette őket a kormány számára a költségvetés kiegyensúlyozásához. Az elmúlt évben a magyar kormányt az EU számos tüzetes vizsgálat alá vonta néhány ágazat-specifikus adó állítólagos diszkriminatív természetére vonatkozóan. A Különleges Célú Vállalatok magyarországi rendszere és azok kedvező holdingrendszere vonzó célponttá teszi ezeket adóelkerülési szempontból, ami az országon átfolyó jelentős mennyiségű tőke összegében is tükröződik. Pozitív fejlemény, hogy néhány esetben tökéletesítették a társaságok jelentéseinek átláthatóságát, és a közelmúltban törvényt fogadtak el, amely 2016-tól bevezeti a kötelező IFSB jelentéseket a hazai vállalatok számára.  

transform.hu / Forrás: eurodad.org(pdf) (65.-70. oldal)

Fordította: Hrabák András